A közoktatás elvben minden magyar diák számára ingyenes, a szülőknek ennek ellenére minden évben mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk, különösen, ha a tanévkezdésről van szó.
Az Orbán-kormány olyan intézkedésekkel próbálja segíteni az iskolakezdést, mint az augusztusi úgynevezett dupla családi pótlék utalása vagy az ingyenes tankönyvellátás, ám ezek nem jelentenek valódi segítséget.
A Belügyminisztérium parlamenti államtitkára, Rétvári Bence hétfőn bejelentette: az idén 13 millió tankönyvet szállítottak ki az iskolákba, az „ingyenes” tankönyvellátás pedig évente 13,5 milliárd forintjába kerül az államnak, vagyis végső soron az adófizetőknek kell megfizetni ezt. Az augusztusi „dupla” családi pótlék pedig valójában azt jelenti, hogy a szeptemberben esedékes támogatást kapják meg előre a családok, vagyis míg augusztusban kétszer jön a pénz, szeptemberben egyszer sem.
A családi pótlék összege ráadásul 2008 óta változatlan; ennek összege gyermekenként 12 200-tól 25 900 forintig terjedhet a gyerekek számától, egészségi állapotától függően. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a családi pótlék egy családra jutó havi átlagos összege 23 769 forint volt 2022-ben.
Ám míg a családi pótlék összege nem, a megélhetési költségek jelentősen nőttek, különösen az elmúlt év rekordnagy inflációja miatt, ami a tanévkezdéssel kapcsolatos kiadásokban is megjelenik. A KSH legutóbbi adatközlése alapján ez év júliusában átlagosan 20,4 százalékkal drágultak a tanszerek, írószerek 2022 júliusához képest, az oktatási szolgáltatások pedig átlagosan 10 százalékkal. Egy 30 literes hátizsák átlagos fogyasztói ára 9160-ról 11 380 forintra nőtt, vagyis a korábbi ár több mint 20 százalékával kerül nagyobb összegbe, mint egy esztendővel ezelőtt. Az iskolai étkezés ára 33,6, az óvodai, bölcsődei étkezésé 34,5 százalékkal emelkedett 2022 azonos időszakához képest.
A legtöbben 20–50 ezer forintos összeggel kalkulálnak gyermekenként a tanévkezdésre, de a szülők ötöde szerint a költségek elérhetik a 100 ezer forintot is – derült ki az Erste szülők megkérdezésével készült felméréséből. A válaszadók 73 százaléka jelezte, hogy érzékelhető mértékű pénzügyi terhet jelent számukra az iskolakezdés. A megkérdezettek negyede pedig úgy nyilatkozott, a korábbi években már vett fel hitelt a tanévkezdés finanszírozására.
A Szülői Hang Közösség képviselője, Miklós György lapunknak azt mondta:
ha csak egy gyereknek kell venni iskolatáskát, tornacipőt és iskolaszereket, az 50 ezer forintjába is kerülhet a szülőknek.
Emellett sokszor előfordul – különösen az óvodákban, de általános iskolákban is –, hogy a szülőknek tisztasági csomagot is biztosítaniuk kell. A KSH adatai szerint a tisztasági szerek szintén jelentősen drágultak. Például egy 8-10 darabos, 3 rétegű vécépapírcsomag átlagos fogyasztói ára ez év júliusában 29,5 százalékkal volt magasabb, mint tavaly, egy 100 darabos, 3 rétegű papírzsebkendő-csomagé pedig 27,4 százalékkal. Miklós György szerint előfordul, hogy az iskolákban nemcsak azt írják elő, milyen színű, hanem azt is, milyen márkájú ceruzákat kell venni. Úgy véli, erre nem feltétlenül lenne szükség, az iskolák pedig legalább a tanszerek biztosításában segíthetnének a legrászorulóbb gyerekeknek. A rászoruló családoknak pedig nem olyan „áltámogatásra” lenne szükségük az államtól, mint az előre hozott, másfél évtizede változatlan családi pótlék, hanem a valós költségeket figyelembe vevő, egyszeri, vissza nem térítendő támogatásra.
Már felfoghatatlan a szakadék
„Igazságtalan és felesleges az iskolások egységes állami támogatása, a mindenkinek járó ingyenes tankönyv, miközben a társadalmon belül már felfoghatatlan a szakadék” – így fogalmazott lapunknak a gyermekszegénység felszámolásáért dolgozó, Kelet-Magyarországon, a berettyóújfalui régióban működő Igazgyöngy Alapítvány alapítója és szakmai vezetője. L. Ritók Nóra szerint vannak olyan társadalmi csoportok, ahol semmilyen gondot nem jelent a tanszerek megvásárlása, míg más családoknál erre egyetlen forint sem jut. Mint mondta, az Igazgyöngy Alapítvány eddig 28 településen 680 gyereknek készítette össze az iskolai tanszereket a tanévkezdéshez. Füzeteket, tolltartókat, ceruzákat vásároltak a gyerekeknek, sokan új táskát is kapnak az adományokból, és az összegyűlt pénzből. A támogatás mértéknél azt is figyelembe veszik, hogy a településen más segítő szervezet is működik-e, illetve, hogy a helyi önkormányzat mennyi iskolakezdési támogatást ad. Van olyan település, ahol erre egyáltalán nem jut pénz, de az az általános, hogy egy óvodás családja 10-, egy általános iskolásé 10-15-, egy középiskolásé 20-25 ezer forintot kap az önkormányzattól. Van konfliktus van abból – mondta L. Ritók Nóra –, hogy ezt a pénzt nem csak az iskolakezdésre költik el a mindennapos megélhetéssel küzdő családok, hanem élelmiszert vesznek belőle.
L. Ritók Nóra kitért arra is, hogy kormány támogatásával szeptembertől az erdélyi szórványban 38 új iskolabusz segíti a gyerekek magyar iskolába járását, és a Kárpát-medencében 252 ezer magyar nyelven tanuló diák százezer forint támogatást kap évente a magyar államtól. Úgy fogalmazott: nagyon fontos a nemzeti identitás is, és a határon túli gyereke támogatása, de Magyarországon van olyan település, ahol csak az alapítványok, civil szervezet segítik a többszörösen hátrányos helyzetű diákokat. „Nem beszélhetünk otthoni tanulási környezetről sem, hiszen olyan szintű lakhatási szegénységben élnek, amit sokan még elképzelni sem tudnak. Eközben a határon túl, jó körülmények között élő gyerekeket feltétel nélkül támogatja a kormány.” Pedig itthon, a magyar családok egy része ”mérföldekkel van leszakadva tőlük”.
A Miskolcon működő Supersum Alapítvány kuratóriumi elnöke is hasonló helyzetről mesélt. Bernasconi-Bús Katalin azt monda, a napokban használt, de jó állapotú, tanszerekkel megtöltött iskolatáskát kapott 48 alsó tagozatos diák. Az adományozásban a miskolci önkormányzattal, a Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekjóléti Intézménnyel, és a MiReHu Nonprofit Kft. újrahasználati központjával dolgoztak össze. „A gyerekek alig várták, hogy az átadó ünnepségen a beszédek után odaszaladhassanak a szemükkel már kiválasztott táskához. A fiúknak az volt a fontos, hogy autós vagy focis kép legyen rajta, a lányoknak a pink szín számított. Bernasconi-Bús Katalin megjegyezte: az önkormányzat ezen kívül 10 ezer forint iskolatámogatási-segélyt is biztosít minden rászoruló családnak, de ezektől függetlenül a gyerekek év közben is segítségre szorulnak. Például, ha betelik a füzet, a szülők nem tudnak újat vásárolni nekik. Így októberben, novemberben folyamatosan érkeznek az újabb igények. ”Nem tudnak úgy vigyázni a füzetekre, könyvekre, mint mások. A tanszerek nincsenek bekötve, a legtöbb lakásból hiányzik az íróasztal, a földön van a tanszerek helye. A szobában sokszor nem megfelelő a padlózat és a szigetelés, a fűtetlen, penészes, dohos lakásban pedig minden sokkal gyorsabban tönkremegy.”
Tanévkezdés a szomszédoknál
A tanévkezdés kapcsán a két leggyakrabban hivatkozott szomszédos országot, Romániát és Szlovákiát tekintjük összehasonlítási alapként.
Szlovákiában 2023-ban az átlagbér 1393 euró (körülbelül 530 ezer forint), a jövedelemadó mértéke 19 – 25 százalék között változik. Az egy gyerek utáni családi pótlék összege 60 euró (23 ezer forint), az adókedvezmény 18 éves korig 140 euró, 18 feletti tanulók után 50 euró.
Az iskolakezdés minden átlagos család számára jelentős érvágást jelent itt is. A Partners Group pénzügyi csoport néhány napja közzétett elemzése szerint idén is legnagyobb kiadás az első osztályt kezdő gyerekek szüleire vár, nekik átlagosan 234 euróval (89 ezer forint) kell számolniuk. Ez a tavalyhoz képest 30, 2021-hez viszonyítva 50 eurós emelkedés.
Az egy diák számára szükséges iskolai felszerelés 2021-ben 183 euró volt, 2022-re elérte a 206 eurót, idén 234 euró, ami tavalyhoz képest is 13,5 százalékos emelkedés.
Az első osztályos gyerekek 110 eurós (42 ezer forint) iskolakezdési támogatást kapnak a családi pótlék mellé, a felsőbb osztályos tanulóknak viszont nincs plusz egyszeri támogatás. A tankönyvek elméletileg ingyenesek, de amint Prekop Mária pedagógus, szakpolitikustól, az oktatási tárca volt osztályvezetőjétől megtudtuk, a gyakorlatban e téren vannak visszásságok. A költségvetésből biztosított tankönyvkeret szűkös, és a szülő sok esetben kénytelen pótolni a hiányos támogatást és megvásárolni a hiányzó tankönyveket.
Idén európai uniós keretből a Digitális tanuló program keretében 350 eurós digitális eszközbeszerzési támogatást igényelhetnek a szülők notebook és tablet vásárlásra. Ez nem jár mindenkinek automatikusan, bizonyos kritériumokhoz kötött, de becslések szerint a 60 millió eurós keret a 750 ezer diák közül mintegy 150 ezer számára nyújt segítséget.
Romániában jelenleg a bruttó átlagbér 7311 lej (körülbelül 563 ezer forint). A személyi jövedelemadó mértéke 10 százalék, az áfakulcs 19 százalékos. Múlt év májusához viszonyítva 10,6 százalékos volt a drágulás. A családi pótlék a gyerek 2 éves koráig 630 lej (49 ezer forint), 2 évtől 18 éves korig, vagy míg a gyerek közoktatásban tanul, havi 255 lej. A családi pótlékot 2021 óta évente az infláció mértékével kiigazítják.
A most kezdődő tanévben 500 lejes „oktatási utalványt” kapnak a rászorulónak minősülő diákok az iskolai felszerelések és ruházat megvásárlására. Román sajtóbeszámolók szerint mintegy 300 ezer óvodás-iskolás gyerek lesz jogosult, ami tavalyhoz képest 100 ezer fős csökkenést jelent.
A román közoktatásban a tankönyvek mindenki számára ingyenesek.
Román pénzügyi portálok számítása szerint a tanszerek és iskolatáska csomag átlagára gyerekenként 200 lej, de kiemelt márkák esetében ez lehet a duplája is. Egy olcsóbb iskolakezdési ruházat – nadrág/szoknya, ing/blúz, cipő - 260 lej, de lehet ennek többszöröse is.
Tavalyhoz viszonyítva az iskolakezdési kiadások átlagosan 15 százalékkal magasabbak mint tavaly. Összességében a szülők egy gyerek után minimum 400 lej többletkiadással számolhatnak, de legtöbben 2000-2200 lej közötti összeget költenek e célra, legalábbis a román közszolgálati televízió riportjában közölt adatok szerint. (Népszava)