Idén ugyan nem volt tüntetés-cunami, és a polgári engedetlenség is takaréklángra kapcsolt, ám a jövő év elején ismét lehet sztrájk a nem pedagógus munkakörben dolgozók béremelésének elmaradása miatt.
2024 elején végre megjelent a várva várt kormányrendelet a pedagógus-béremelés első lépcsőjéről. De a várakozásokkal ellentétben hiába hangzott jól a 32,2 százalékos emelés, és érintett összesen 140 ezer embert, korántsem jelentett minden pedagógusnak egyforma anyagi ugrást. Például akinek a bruttó bére már elérte a rendeletben meghatározott minimumértékeket (mert például több évtizede a pályán van), semmilyen emelést nem kapott. Ennek köszönhetően sokan elégedetlenkedtek, mert a beharangozott 32,2 százalékos emelést csak a pedagógus gyakornokok kapták meg. A többieknek ennél szerényebb emelés jutott, és érkezett meg februárban a számlájára.
2025-ben folytatódik a pedagógusbér-emelés, melynek célkitűzése a diplomás átlagbér 80 százalékának elérése. Ugyanakkor a megjelent rendelettervezet nem tartalmazza az oktatásban dolgozó összes munkatárs fizetésrendezését.
Emiatt a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) levelet írt a Belügyminisztériumnak. Ugyanis, ha nem kapják meg a nevelő oktató munkát közvetlenül segítő (NOKS) kollégák és a nem pedagógus munkakörben dolgozók a minimálbér- és a garantált bérminimum emelést meghaladó fizetésemelést, akkor a 2025. januárjában a PDSZ felméri a sztrájkhajlandóságot.
A béremelésen túl
A Szülői Hang szintén arra hívta fel a figyelmet, hogy nem minden arany, ami fénylik, és a béremelés messze nem annyira vonzó, mint amennyire azt a kormányzat láttatni próbálja. Plusz a 2023-ban elfogadott státusztörvénynek köszönhetően jóval hátrányosabb helyzetbe is kerültek a pedagógusok (már diploma nélküli egyetemisták is taníthatnak, áthelyezhetőek lettek a pedagógusok, akik már a saját pedagógiai programjukról sem dönthetnek, nincs állandó nevelőtestület, túlterhelik, megfélemlítik és kiszolgáltatottá teszik a tanárokat, a rendszer torzítja a diákok érdemjegyeit, a nehézségekkel küzdő gyerekek nem kapnak elég támogatást, és meghosszabbították a pedagógusok felmondási idejét is).
Sőt, idén több eset bizonyította, hogy a pedagógusi jogállási szerződést 2023-ban alá nem író tanárokat már egyetlen iskolában sem hajlandók újra alkalmazni. Valamint a Belügyminisztérium több száz pedagógust fosztott meg a nekik járó, két-három havi fizetésüknek megfelelő jutalomtól.
Idén új metódusban vizsgáztak az érettségizők, és 120 ezren felvételiztek felsőfokú oktatási intézménybe. Most is a gazdaságtudományi képzések voltak a legnépszerűbbek, második helyre került a pedagógusképzés, a harmadik helyen állnak a műszaki képzések, de az első hatban szerepel az orvostudományi és az informatikai terület is.
Rengetegen hagyták ott a gyermekvédelmet
A 2024 februárjában kirobbant kegyelmi botrány nyomán elfogadták a gyermekvédelmi intézmények vezetőinek pszichológiai alkalmassági vizsgálatát előíró új kormányrendelet, a munkatársakat pedig átvilágításnak vetették alá. Sokaknál verte ki a biztosítékot, hogy a kérdőív kitöltésén túl még családlátogatást is tartanak a munkatársaknál, sőt, a szomszédokat is kifaggatják az illetőről. Talán a laikusok is összefüggésbe hozzák, hogy a gyermekotthonokban dolgozók 30 százaléka miért is hagyta ott munkahelyét idén. A gyermekvédelmi szféra után a szintén gyermekekkel foglalkozó iskolaőrökre is kiterjesztené a kormány az életvitel-vizsgálatot, vagyis csak az lehetne iskolaőr, akinek – az eddig is kötelező erkölcsi bizonyítvány mellett – papírja van a „kifogástalan életviteléről”.
Jön az elitpedagógusképzés
Idén több egyetem is próbált gimnáziumok fenntartói jogához jutni, ez végül minden szülői tiltakozás ellenére (eddig legalábbis) csak a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek sikerült az Óbudai Árpád Gimnázium esetében, valamint a Miskolci Egyetemnek, amely a Földes Ferenc Gimnáziumot happolta el. A kormány mindeközben azt találta ki, hogy épp a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen kívánnak elitpedagógus-képzést indítani, méghozzá százmilliárdos nagyságrendű összegből.
A Pedagógus Szakszervezet (PSZ) és a PDSZ szerint a kormány határozott szándéka ezzel nem más, mint a társadalom szétszakítása és a pedagógusok megosztása.
Okoseszköz-tilalom
Kiverte a biztosítékot az a rendelet, amely szeptember 1-jétől kitiltotta a mobiltelefonokat és okoseszközöket az iskolákból. A budapesti Madách Gimnázium igazgatóját azonnali hatállyal leváltotta Pintér Sándor, mert nem volt hajlandó alkalmazni a törvényt. Tanulók, szülők, egykori tanítványok tüntettek az igazgató mellett, és indult el emiatt az új tanéve a Belügyminisztérium előtt.
De a 2024-/2025-ös új tanév nemcsak erről, hanem a továbbra is fennálló pedagógushiányról is emlékezetes marad. De azt sem lehet elfelejteni, hogy törölték az Iványi Gáborék által fenntartott MÁV telepi és a Wesley Kincsei Általános Iskola és Gimnáziumot a nyilvántartáskból, ami miatt tanév elején 300 gyermeknek kellett új iskolát találnia.
„Ajánlást” kaptak az idei tanévben a tankerületi fenntartású gimnáziumok arról, hogy a központi írásbeli felvételi vizsgán milyen eredményeket elért tanulókat érdemes felvenniük. Egyes szakvélemények szerint ennek az az egyetlen célja, hogy pár éven belül bezárhassanak egy sor kisebb gimnáziumot, így „oldva meg” a tanárhiányt.
Pedagógusok vizsgáztatása
A pedagógusok azt sem tették zsebre, hogy elindult a kötelező továbbképzésük (még a nyugdíj előtt állóknak is), és megkezdődött számonkérésük a Nemzeti Alaptantervről. Az óvodapedagógusoknak az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról kell beszámolniuk.
A szakszervezetek szerint többen megalázónak ítélték meg a vizsgáztatást, főleg mert jövőre kéne jönnie az új NAT-nak, és azt sem lehet tudni, hány pont jár a képzés elvégzéséért a státusztörvénnyel életbelépő teljesítményértékelésükben.
Több mint 30 magyar intézményt, köztük 21 egyetemet zárt ki a Horizon Europe és az Erasmus+ kutatási alapokból az Európai Bizottság.Emiatt a kormány HU-rizont néven saját, 8 milliárd forintos nemzetközi kutatási programot indított az uniós Horizont programból kizárt magyar „modellváltó” egyetemek megsegítésére, hiszen 2024 még inkább megerősítette az Erasmustól és a Horizonttól való búcsút. Ám meglepeletésre októberben végül törvényt módosított a kormány. A korrigálást azonban nem fogadták el Brüsszelben, így továbbra is marad a pénzmegvonás és hallgatók kizárása a modellváltó egyetemekről. Ennél a pontnál a magyar kormány annyira felkapta a vizet, hogy egyenesen hazugnak nevezte az Európai Bizottságot.
Közben az egyik utolsó mohikánról, a Budapesti Műszaki Egyetemről is kiderült, hogy modellt vált, csak egy másfajta metódussal, mint az eddigiek. Egy állami gazdasági társaság lesz a fenntartó.
Hatalmas siker a kirúgott tanároknak
Több pontban is a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium kirúgott tanárainak adott igazat november elején a Fővárosi Törvényszék, ami végkielégítés kifizetésére és a perköltség megtérítésére kötelezte a Belső-Pesti Tankerületi Központot. Többszöri halasztás után a nagyjából 35 millió forintos követelésből első fokon 27 milliót ítélt meg a tanárok számára a bíróság. Az indoklás szerint a polgári engedetlenségben résztvevő pedagógusok elbocsátása aránytalan volt. 2022 végén azért bocsátotta el a Belső-Pesti Tankerületi Központ tanárát, Törley Katalint, Sallai Katalint, Palya Tamást, Ocskó Emesét és Molnár Barbarát mert többször is részt vettek a polgári engedetlenségben. (mfor.hu)
