Ugrás a tartalomra
CIVILHETES
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó

Szövetségeseket toborzott Kína, hogy megdöntsék az USA uralmát: hogy állnak az esélyek a dominanciáért vívott harcban?

Gazdaság
2023.11.14.
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print
47

Az eredeti ötről tizenegyre nő az angolul csak tégláknak becézett BRICS létszáma. 

Az erről szóló bejelentés az éves csúcstalálkozón érkezett, amit idén augusztusban a dél-afrikai Johannesburgban tartottak. A 2009-ben létrejött csoport Brazília, Oroszország, India, Kína és a Dél-afrikai Köztársaság együttműködését takarja, a meghívás elfogadása esetén 2024. január elsejével Egyiptom, Etiópia, Szaúd-Arábia, Irán, az Egyesült Arab Emírségek és Argentína is taggá válik. Közös törekvésük a dollártól való függés mérséklése, a nemzetközi pénzügyi és kereskedelmi rendszer diverzifikálása. Ugyanakkor nem egységes az egyes országok viszonya a Nyugathoz, és egyéb konfliktus is terheli a belső együttműködést. Lehet-e a BRICS a Nyugat-kritikus államok legfontosabb pólusa, vagy megmarad egy integrációra és mélyülésre képtelen egyeztetési felületnek?

A 2000-es évek elején a Goldman Sachs anyagaiban jelent meg először a BRICs angol rövidítés, ekkor még kicsi s-sel, azaz a többes számot jelezve, nem pedig a Dél-afrikai Köztársaságot. A bank azt prognosztizálta 2050-re, hogy Brazília, Oroszország, India, és Kína sokkal komolyabb szereplője lesz a globális gazdaságnak, több statisztikában is letaszítva a fejlett nyugat képviselőit vezető pozícióiról. A rövidítés annyira ragadósnak bizonyult, hogy az említett országok magukra vették a kabátot. Az orosz kezdeményezésre indult tömörülés 2009-ben bontott zászlót a jekatyerinburgi csúcstalálkozóval, noha az egyeztetés már a 2006-os ENSZ Közgyűlés margóján megindult. 2010-ben bekerült a Dél-afrikai Köztársaság, innentől nagy s-re változtatva a rövidítés végét.

A BRICS egy gyengén intézményesült, informálisnak tekinthető csoportosulás, amelynek közös geopolitikai és nemzetközi gazdasági céljai vannak. Döntéseit konszenzussal hozza, bár nem vitatható, hogy a legnagyobb befolyással Kína rendelkezik. Legfontosabb eseményei az évenkénti csúcstalálkozók, de történnek alacsonyabb szintű egyeztetések nagyobb nemzetközi fórumokon. A tömörülés elnöki feladatait évente más-más tagállam látja el, idén a Dél-afrikai Köztársaság. Mindezek miatt a BRICS intézményi szempontból gyerekcipőben jár, és nem hasonlítható az Európai Unióhoz vagy a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségéhez (ASEAN). E mögött a kezdetlegesség mögött megbúvik a BRICS-filozófia, a szuverén internacionalizmus hatása is. A BRICS-országok féltve őrzött kincsként tekintenek a szuverenitásukra, és kevés hajlandóságot mutatnak arra, hogy jogköreik csorbításával vagy megosztásával önálló döntésre képes intézményi formákat hozzanak létre.

Vannak természetesen BRICS-hez köthető intézmények, ilyen például az Új Fejlesztési Bank. A bank 2015-ben jött létre, infrastruktúra-építésre és fenntartható fejlődésre ad finanszírozást nem csak a tömörülés tagjainak, hanem más országoknak is. Fontos fegyvertény, hogy a kölcsönhöz folyamodó országok a saját valutájukban tudnak hitelt felvenni, még ha ennek az aránya egyelőre csak 30% körüli. Ahogy a brazil elnök kritikusan megjegyezte, egy ilyen intézménynek segítenie kell a bajba jutott országokat, nem pedig elsüllyeszteni a gazdaságaikat, ahogyan azt a Nemzetközi Valutaalap teszi. Szintén 2015-ben hoztak létre a tagok egy közös tartalékalapot, amelyet akut fizetési mérleg problémák orvoslására lehet igénybe venni.

EZEK MÖGÖTT A PÉNZÜGYI ÚJÍTÁSOK MÖGÖTT FELSEJLIK A HÍRHEDT DEDOLLARIZÁCIÓ TÖREKVÉSE, AMELY EGYELŐRE INKÁBB HANGZATOS VÁGYÁLOM, MINT REALITÁS.

A BRICS-tagok megelégelték, hogy a dollárban denominált hiteleik drágulnak az amerikai jegybank inflációcsökkentést célzó kamatemelései miatt, és hogy Washington kész kizárni a nemzetközi pénzügyi rendszerből olyan országokat, amelyek neki nem tetsző politikát folytatnak. A szankciók által sújtott Irán és Oroszország saját magán is megtapasztalja ezeket a büntetési formákat.

Noha az aggályok közösek és jól ismertek, a felmerülő megoldások korántsem könnyűek. A brazil vezetés egy ideje szajkózza a közös valuta létrehozásának a fontosságát, de erről a johannesburgi csúcson nem esett érdemi szó, és a kivitelezés is nehézkes lenne. Egy BRICS-pénznem szorosabb fiskális és monetáris együttműködést feltételezne, közös jegybankra lenne szükség, és a kínai gazdaság BRICS-en belüli túlsúlya miatt az árfolyam várhatóan a pekingi kormány igényeihez igazodna. Kérdéses, hogy a csoportosulás szeretné-e átélni az euró bevezetését megelőző egyeztetési procedúra rémálmát, vagy hogy a kisebb tagjai lecserélnék-e igazodási alapjukként az amerikai dominanciát kínaira. Végül az sem mellékes, hogy a globális valutatartalékok között a dollár megőrizte az elsőbbségét. A 2000-es évek táján a tartalékok 70 %-a dollár volt, és ugyan ez az arány 2023 elejére 59 %-ra mérséklődött, az eurótól kezdve a kínai jüanon át a japán jenig nincs érdemi kihívója az amerikai pénznemnek.

HA ÖSSZE IS JÖNNE A BRICS KÖZÖS VALUTÁJA, ALAPTALAN ARRA SZÁMÍTANI, HOGY RÖVID IDŐN BELÜL FORRADALMI ÁTTÖRÉST ÉRNE EL A NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI RENDSZERBEN.

A BRICS-nek több mozgástere van a kétoldali kereskedelmi viszonyok fejlesztésében, de ez sem akadálytalan terület. Ma a Kína és Oroszország között bonyolított kereskedelem több mint 80 %-a kínai és orosz valutában történik, bizonyítva, hogy van élet a dolláron kívül, és hogy Kína hajlandó mentőövként szolgálni a bajba jutott orosz gazdaságnak. Moszkvának ugyanakkor meggyűlik a baja Indiával. Az olaj- és gázexportért az indiai kormány rúpiában fizet, de a pénznem korlátozottan konvertibilis, így több milliárd rúpia fekszik Moszkva számára elkölthetetlenül az indiai bankokban. Megoldásként a Modi-vezetés belföldi befektetéseket javasol az összegből, de a Kremlnek kemény valutára lenne szüksége a háború finanszírozásához.

A FENNÁLLÓ PROBLÉMÁK ELLENÉRE A TÖMÖRÜLÉS RÉGÓTA VONZÓ A VILÁG NEM NYUGATI RÉSZE SZÁMÁRA.

Korábban több mint 40 ország jelezte csatlakozási igényét, ezek között olyanok is, amelyek augusztusban meghívást kaptak, és amelyek ezt megelőzően a júniusban Fokvárosban tartott Friends of BRICS (a BRICS barátai) találkozón is részt vettek. A bekerülő hat új ország több szempontból is erősíti a tömörülést, és nagyobb reprezentációt biztosít a Közel-Kelet térségének. Szaúd-Arábia a legnagyobb gazdaság az újonnan felveendők között, és olajtermelőként a BRICS az energiabiztonság garantálását látja benne. Etiópia magas termelékenységi rátával bír, jelentős gazdasági bővülést ért el az elmúlt években, és 127 milliós lakossága kiaknázatlan piacként várja a kereskedelem felfutását. Az Emírségek bőséges szuverén vagyonalapjaira a BRICS-bank fenheti a fogát, míg Irán szintén az olajtermelés miatt érthető választás.

Ugyanakkor nem minden fenékig tejfel, ha a bővítés révén importálandó konfliktusokat vesszük számba. A síita Irán és a szunnita Szaúd-Arábia ellenségei egymásnak, és a Közel-Kelet két legfontosabb regionális hatalma. Nemrég kínai közvetítéssel megindult a normalizáció folyamata Rijád és Teherán között, de a két fél gyanakvóan tekint egymásra, és Izraelnek a Hamasz terrortámadására adott gázai övezeti válaszlépései is nyomás alá helyezik az átalakulóban lévő viszonyt.

Tapasztalható feszültség a meglévő tagok között is. Kína és India régóta területi viszályban áll. Legutóbb a pekingi kormány borzolta a kedélyeket egy új térképpel, amely Delhi szerint kínai területként tünteti fel a vitatott Aksai Chin magaslatot. Oroszország és a Dél-afrikai Köztársaság között is vannak súrlódások. Júniusban afrikai vezetők egy béketervet prezentáltak az orosz félnek, de Putyin félbeszakította a dél-afrikai elnök Cyril Ramaphosa beszédét és kioktatta a vendégeket az ukrán konfliktusról való helyes gondolkodásról. A Dél-afrikai Köztársaság továbbá tagja a Nemzetközi Büntetőbíróságnak, így Putyin kénytelen volt távol maradni a johannesburgi csúcstól, nehogy a dél-afrikai hatóságok érvényesítsék vele szemben a nemzetközi elfogatóparancsot.

A KIBŐVÜLŐ BRICS-NEK ÍGY TÖBBFÉLE DILEMMÁVAL IS MEG KELL KÜZDENIE.

Egyes tagállamok, köztük Oroszország, hangsúlyosan nyugatellenes irányba vinnék a csoportot. Mások, köztük India és Szaúd-Arábia, a pragmatizmus mellett kardoskodnak, mondván nincs szükség ennyire sarkos választásra Kelet és Nyugat között. Az identitás kérdésén túl a hogyan tovább is válaszra vár. A csoport hatékonysága, döntéshozatala lassulni fog a tizenegyre duzzadt tagsággal, amire intézményi szintén nincsen megoldás, a dedollarizáció törekvése pedig magasra teszi a lécet az együttműködés megtöltése szempontjából. Ha a BRICS megugorja ezeket az akadályokat, úgy ütőképesebbé válna a nemzetközi gazdasági kormányzás vitáiban, és továbblépne azon a benyomáson, amely szerint a csoport nem áll másból, mint Kínából és fegyverhordozóiból. Egyelőre nem látni, hogy a BRICS egyáltalán hajlandó-e elindulni ezen az úton. (Portfolio)

Címlapkép forrása: Mike Hutchings/REUTERS
KÍNA
energia
bankok
infláció
irán
kamatemelés
Oroszország
olaj
japán jen
goldman sachs
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
Publikálva 2023.11.14. - 12:59
47
A- A+
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

  • Két lehetőség áll Orbán Viktor előtt, mindkettő kellemetlen

    Két lehetőség áll Orbán Viktor előtt, mindkettő kellemetlen

  • A Kúriához fordulnak Karsaiék az elutasított népszavazási kezdeményezések miatt

    A Kúriához fordulnak Karsaiék az elutasított népszavazási kezdeményezések miatt

  • Különutas stratégiával megy neki Magyarország a kihívásnak, amit a kínai járműipar európai nyomulása jelent

    Különutas stratégiával megy neki Magyarország a kihívásnak, amit a kínai járműipar európai nyomulása jelent

  • Újra a kanyarban előzne az Orbán-kormány, de most még nehezebb lesz neki

    Újra a kanyarban előzne az Orbán-kormány, de most még nehezebb lesz neki

  • Exobolygók tucatjait fedezték fel

    Exobolygók tucatjait fedezték fel

  • Több tízmilliót ítéltek saját folyóirataiknak a bírálóbizottság tagjai Demeter Szilárd ügynöksége pályázatán

    Több tízmilliót ítéltek saját folyóirataiknak a bírálóbizottság tagjai Demeter Szilárd ügynöksége pályázatán

  • Mit adott nekünk magyaroknak, a tankötelezettségi korhatár leszállítása?

    Mit adott nekünk magyaroknak, a tankötelezettségi korhatár leszállítása?

  • Bizonytalan egészségügy: Folytatódnak a kórházi osztály-bezárások

    Bizonytalan egészségügy: Folytatódnak a kórházi osztály-bezárások

  • Marad az enyhe idő, legfeljebb eső eshet

    Marad az enyhe idő, legfeljebb eső eshet

  • Biden a 11. menetben kezd magához térni?

    Biden a 11. menetben kezd magához térni?

  • Rendkívüli kormányülés jön

    Rendkívüli kormányülés jön

  • Sokszínűség kis hibával

    Sokszínűség kis hibával

  • 3972 méter: világrekordot döntöttek Sajóvámoson

    3972 méter: világrekordot döntöttek Sajóvámoson

  • Tömeges a felháborodás a hazai trappistasajtokkal kapcsolatban

    Tömeges a felháborodás a hazai trappistasajtokkal kapcsolatban

  • Szlovákiában is olcsóbb a Pick téliszalámi, mint itthon

    Szlovákiában is olcsóbb a Pick téliszalámi, mint itthon

  • Így magyarázkodik a kormánymédia Novák Katalin tette miatt

    Így magyarázkodik a kormánymédia Novák Katalin tette miatt

  • A legdurvábban mauglizó ovónőt nem küldték el az óbudai óvodából

    A legdurvábban mauglizó ovónőt nem küldték el az óbudai óvodából

  • Miért jó bő hatszorosára emelni a benzinárat? A válaszért Kubáig kell menni

    Miért jó bő hatszorosára emelni a benzinárat? A válaszért Kubáig kell menni

  • Nyílt levelet írtak Lázár Jánosnak, hogy sürgősen újíttassa fel a Hatvan-Mezőzombor vasútvonalat

    Nyílt levelet írtak Lázár Jánosnak, hogy sürgősen újíttassa fel a Hatvan-Mezőzombor vasútvonalat

  • A Dunakanyarban sem engedik fenntartani az önkormányzat ügyeletét?

    A Dunakanyarban sem engedik fenntartani az önkormányzat ügyeletét?

  • Orbán Viktor legalább 45 millió forintot költött el tavaly úgy, hogy a vagyonnyilatkozatában nincs nyoma

    Orbán Viktor legalább 45 millió forintot költött el tavaly úgy, hogy a vagyonnyilatkozatában nincs nyoma

  • Kérek még

Maradjon velünk!

 

  • instagram
  • facebook-f
  • twitter
  • coub
  • youtube

Rovatok

  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • Minden más

Sokat kattintott címkék

Belföld
Külföld
Gazdaság
Vélemény
ORBÁN VIKTOR
Magyar Péter
Fidesz
Időjárás
időjárás-előrejelzés
Magyarország
orvosmeteorológia
Oroszország
Környezet
Tudomány
politika
Kultúra
UKRAJNA
Technika
Novák Katalin
EURÓPAI UNIÓ
BUDAPEST
Egészség
EGÉSZSÉGÜGY
Sport
© 2011-2024 CIVILHETES /Középen állunk/

Lábléc menü

  • Impresszum
  • Jogi nyilatkozat
  • Adatkezelés
  • Régi CIVILHETES
Címlap
CIVILHETES
Független Közéleti Magazin
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
Clear keys input element