A külügyminiszter nem tud arról, hogy a lélegeztetőgép-bizniszhez köthető papírokat, és rendszerszintű korrupció pedig egész biztosan nincs.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert kérdezte Rónai Egon az ATV és az Index közös, Konkrétan című műsorában, ennek alkalmával szó esett például az akkumulátorgyárakról, lélegeztetőgép-bizniszről, az Európai Unióhoz való viszonyról, az orosz-ukrán háborúról és a korrupcióról is.
Az interjú elején az akkumulátorgyárakkal kapcsolatban azzal érvelt, hogy ő maga 5 kilométerre lakik légvonalban a gödi akkumulátorgyártól, továbbá Győrben nevelkedett akkor, amikor az Audi autógyárát elkezdték építeni, ezért megérti, hogy az emberek féltik a mikrokörnyezetüket, azt viszont „nem tartja tisztességesnek”, hogy az ellenzéki pártok az ezzel kapcsolatos jogos félelmekből igyekeznek politikai hasznot húzni. Rónai Egon visszakérdezett a szankciós bombás plakátokra, azt nem érezte tisztességtelennek. Azzal is érvelt, hogy az akkumulátorgyáraknak szigorú előírásoknak kell megfelelnie (az egy más kérdés, hogy az előírások megszegése esetén van-e érdemi retorzió - a szerk.).
Rónai Egon megkérdezte Szijjártó Pétert arról a Transparency International Magyarország nyomán ismertetett ügyről is, mely szerint a Külgazdasági és Külügyminisztérium már 2021 novemberében megsemmisítette a másfél évvel korábban kötött gyanús, túlárazott malajziai lélegztetőgép-beszerzés iratainak egy részét, így a gyanússá vált beszállító, a GR Technologies nevű cég átláthatóságát igazoló papírokat is. Mivel ennek következtében a vonatkozó nyilatkozatok és értékelések már soha nem lesznek megismerhetők, adódik a kérdés, hogy mégis mi történt, ám Szijjártó Péter meglepetten széttárta a karját:
Hát, erről megmondom őszintén fogalmam sincs. (...) Nem tudok róla, én biztosan nem adtam ilyen utasítást.
Azt ígérte, hogy utánanéz majd, állítása szerint nem tudja, mi ennek az oka. Amiatt viszont sajnálkozásának adott hangot, hogy „bírálták meg bántották" a kormányt a lélegeztetőgép-beszerzések miatt, szerinte annyi történt, hogy mivel senkinek nem volt előzetes forgatókönyve a koronavírussal szembeni védekezésre, mindenki gyorsan próbálta elemezni a helyzetet, és egy matematikai modell alapján igyekeztek annyi gépet beszerezni, amennyi szerintük szükséges lehet.
A műsorvezetői felvetésre, hogy 7000 maláj lélegeztetőgép hasznavehetetlen vasdarabnak bizonyult, a miniszter ismét úgy válaszolt, hogy nem tudja, miről beszélnek, de azt nem gondolja, hogy át lett volna verve a kormány, azzal magyarázta a történteket, hogy nem normál piaci, hanem vadnyugati állapotok uralkodtak akkor, hiszen még orvosi kesztyűt is közelharcok árán lehetett venni. Visszakérdezésre azt ismét megígérte, hogy utánanéz az eltűnt papíroknak.
A következő téma Magyarország és az Európai Unió viszonya volt, erre vonatkozóan leszögezte, hogy hazánk uniós tagsága a gazdasági helyzetünkből adódóan sem kérdés és a komolyan vehető politikai erők közül ezt eddig nem is kérdőjelezte meg soha senki (igaz, arról már nem tett említést, hogy a fideszes propagandagépezet egyre gyakrabban pedzegeti a kilépést, élén például Bencsik Andrással és a CÖF-fel - a szerk.). Szerinte Magyarországnak azért van sokkal több vitája az EU-val mint a keleti despotákkal, mert az EU-val sokkal intenzívebbek az integrációs kapcsolatok, így több vitás kérdés merül fel. Arra a kérdésre is igenlően felelt, hogy a helyzet szerinte jobb, mint amilyennek látszik. Szerinte az EU-nak nem jogi, hanem politikai problémái vannak az Orbán-kormánnyal.
A korrupcióval kapcsolatban Szijjártó Péter arról beszélt, hogy szerinte csak egyedi esetek vannak, amelyek minden országban léteznek, rendszerszintű korrupció viszont „egész biztosan nincs” Magyarországon, ebben az esetben ugyanis szerinte nem jönnének ide nagy nemzetközi beruházók. Amikor Rónai Egon felvetette, hogy a sajtó tele van „furcsa meggazdagodástörténetekkel” százmilliárdos tételekben, a tárcavezető úgy felelt, hogy „általánosságban erről beszélgetni viszonylag értelmetlen”, majd megismételte, hogy aki szerint rendszerszintű korrupció van, az hazudik.
Az interjúban szóba került a V4-ekkel megromlott viszony is. Szijjártó Péter szerint kétségtelen, hogy „máshogy közelítik meg” az orosz-ukrán háború kérdését, de ettől még a visegrádi csoport más kérdésekben együtt tud működni. Azt elismerte, hogy a V4 „nem most éli a legjobb időszakát”, de a praktikus ügyekben továbbra is jól tudnak együttműködni.
Szijjártó Péter felelevenítette a Szerbiával való virágzó kapcsolatokat, mire Rónai Egon később utalt rá, hogy az Orbán-kormány gyanúsan hallgatott, amikor Szerbiából érkező szerb tüntetők Koszovóban nekitámadtak a magyar NATO-alakulatoknak. Erre a tárcavezető ismét információinak hiányosságaira hivatkozott, annyit mondott, hogy a magyar katonák kiválóan látták el a feladataikat, de ez szerinte a szolgálatuknak a része, ezért az Orbán-kormányt „nem érheti kritika”. Szijjártó maga beszélt a szerb miniszterelnökkel, de nem kért tőle semmilyen ígéretet. A svéd NATO-csatlakozással kapcsolatban a tárcavezető nem tudott konkrétumot mondani arra vonatkozóan, hogy pontosan mit kellene tennie Svédországnak a kormány bizalmának elnyerésére, mindössze a gesztusok fontosságát emlegette, továbbá, hogy ne kérdőjelezzék meg a magyar demokráciát.
Végezetül Paks 2-vel kapcsolatban Szijjártó Péter azt mondta, hogy a beruházás felgyorsítása érdekében módosítaniuk kellett mind a finanszírozási, mind a kivitelezési szerződést. Ezek megtörténtek, július elején megindulhat a résfalazás, utána a 6-os blokk alatti talajkitermelés, majd a 27 méteres talajkiemelést lehetővé tevő kiviteli tervek. A végső határidőt nem tolják ki - mondta. (Népszava)
