15 perc alatt hétszer mondta dr. Szigeti Zoltán bírónak mit akar, de az ítéletben azt írta: határozatlan volt

A Kecskeméti Járásbíróságon dr. Szigeti Zoltán bíró úgy gondolja azért, mert valaki gyerek, hülyének nézheti, ezzel az amúgy sem túl nagy társadalmi megbecsülésnek örvendő családjogi bírók maradék renoméját nyugodtan a földbe taposhatja.

• Gyermekelhelyezési perben dr. Szigeti Zoltán bírónak egy 16 éves gyermek négyszemközti beszélgetésben hétszer elmondta, több időt szeretne lenni az apjával, nem elég neki a jelenlegi kapcsolattartás
• Elmondta, heti vagy kétheti váltásban szeretne nevelkedni, mindkét szülőjével egyforma időben
• A bíró szándékosan olyan kérdést tett fel a gyereknek, amivel teljesen ellentétes a gyermek akaratával és tudta a válasszal a gyermek megsértené az egyformán szeretett szüleit
• A bíró az ítéletben azt írta, marad minden a régiben, mert nem volt határozott a gyermek, miközben hétszer kérte a kapcsolattartás növelését és egyszerm mondta azt, hogy neki az jó ami van
• A jogszabály alapján a bíró nem dönthetett volna a gyermek akaratával szemben
• A bíró nem tudta, hogy hangfelvéltel készült a négyszemközti beszélgetésről, amely egyértelműen cáfolja az ítéletben leírtakat
• Miután az anya megkapta a gyermeki érdekeket semmibe vevő, alaptalan ítéletet a gyermektartás-emelést, már nem akarja és nem is tudja visszatartani a gyermeket a heti váltásban történő nevelkedéstől, mert valójában neki csak a pénz volt fontos

Egy olvasónk fordult lapunkhoz azzal, hogy a 16 éves fiával fel vannak háborodva, nem értik, hogy a Kecskeméti Járásbíróságon dr. Szigeti Zoltán bíró a szülői felügyelet megváltoztatásról szóló per ítéletébe, hogyan írhatta bele azt, ami nem a valóság és nem igaz.

dr. Szigeti Zoltán bíró miért hazudtolja meg szándékosan a gyereket, miközben neki a gyerek érdekét kellene szolgálnia?

A jogszabály alapján a kérdéses perben kötelező volt a gyermekek meghallgatása (Ptk. 4:181.§ (1)), valamint, ha a gyermek a tizennegyedik életévét betöltötte, szülői felügyeletére és elhelyezésére vonatkozó döntés csak az egyetértésével hozható, kivéve ha a gyermek választása a fejlődését veszélyezteti, ami a perben fel sem merült (Ptk. 4:171.§(4))

dr. Szigeti Zoltán bíró azt sem tudja, hogy a döntése azért is irreleváns, mert a 16 éves kor fölött gyermek már saját maga bármikor kezdeményezheti a szülői ház elhagyást vagy házasságkötést a gyámhatóságnál (Gyer. - 149/1997. (IX. 10.) 22.§,34.§), ami esetén már nagykorúvá és cselekvőképessé válik.

A történet röviden a következő:

Egy 15 éves fiú többet szeretne lenni az apjával, az anyja nem bíztatja programokara, főleg otthon ül, csak nála. A down szindrómás testvérét az anya olyan iskolába járatta, ahol nem volt fejlesztés. Az apa mivel látja, hogy ez a helyzet nem jó, a gyermekeinek pert indított, hogy a fia kérésének megfelelően, heti váltásban lehessenek vele a gyermekei és a lánya megkaphassa a megfelelő fejlesztést. Az anya csak több pénzt (gyermektartást) kért a bíróságtól. A 16 éves fiút négyszemközt meghallgatta a Kecskeméti Járásbíróságon dr. Sziget Zoltán bíró. A fiú elmondta a bírónak határozottan hét alkalommal a négyszemközti beszélgetéskor, hogy kétheti váltást szeretne és többet szeretne lenne az apjával. Dr. Sziget Zoltán bíró szándékosan csapdába akarja csalni a kiskorút és azt a kérdést erőlteti, hogy kivel szeretne többet lenni a fiú, miközben elmondta, egyenlő időt szeretne tölteni mindkét szülővel.

A gyermek okosabb volt a bírónál és nem hagyta, hogy túljárjon az eszén és a szándékosan provokatív kérdése megtagadta a választ.

A fiú azt is határozottan elmondta, többet szeretne lenni az apjával, mint a jelenlegi kapcsolattarás, mert nincs lehetősége megfelelő mennyiségi időt vele tölteni.

A négyszemközti beszélgetés hiányos és lényeges részeket elhallgató jegyzőkönyve alább olvasható:

A bíró mivel nem tudta, hangfelvétel készült a négyszemközti beszélgetésről, valószínű úgy gondolta a tények rugalmasan változtathatóak akarata szerint, hajlítható az igazság, (valójában hazugsággá) ezért az ítéletben nem a tényeknek megfelelően írta le a beszélgetést. Miközben a fiú a jegyzőkönyv szerint is sokszor elmondta, többet akar lenni apjával, a bíró az ítéletében azt az iratellenes (hétköznapi nyelven ha**g) állítást írta, hogy nem volt elég határozott a fiú és jogszabálysértő módon, szándékosan figyelmen kívül hagyta a gyermek akaratát. Ha nem lett volna hangfelvétel, a bíró valósznúleg kikérte volna magának a cikkben leírtakat, de most nem tud az igazmondó színében mutatkozni, mert más a valóság. 

A hangfelvétel kivonat alább található sárgával kiemelve, ahol a gyermek elmondja több időt szerte lenni az apjával:

• Bíró: A jelenlegi életeden változtatnál valamit? Neked jó így, ahogy most működik a kapcsolattartás? Számodra megfelel?
• Gyermek: Ez nekem nem felel meg. A mostani kapcsolattartási időt kevésnek találom.
• Bíró: 2021-ben volt az előző másodfokú ítélet (tehát 16 évesnél fiatalabb volt akkor a gyermek)
• Gyermek: Nincs lehetőség bármilyen programot csinálni, nem jó most így ahogy van a kapcsolattartás.
• Bíró: Az átlagosnál bővebb a kapcsolattartás, most már lehetne akár heti váltás is. Szeretnél többet lenne apukáddal?
• Gyermek: Nekem tetszett az amikor felesben voltunk itt is ott is, nekem ez tetsze a legjobban. Nekem a kétheti váltás tetszene a legjobban.
• Bíró: Akkor neked a két hétig egyik helyen, majd a másik helyen tetszene
• Bíró: Tehát akkor az apukáddal több időt szeretnél tölteni a mostaninál?
• Gyermek: Igen
• Bíró: Jól működött a heti váltás szerinted, nem volt probléma?
• Gyermek: Apróbb problémák voltak, de összességében a kétheti váltás lenne nekem jobb.
• Bíró: A kétheti váltásban jó volt a kapcsolatod apukáddal anyukáddal?
• Bíró: Tehát, ha rajtad múlna igazából, vagy te dönthetnél, szeretnél visszatérni a kétheti váltásra?
• Gyerek: Igen.
• Bíró: Most keményebbet fogok kérdezni, ha nem akarsz akkor nem válaszolsz rá. Nem kell úgy felfogni a kérdést, hogy dönteni kell a szüleid között. De ha csak rajtad múlna, ha az kétheti nem működne, az lenne a legjobb, ha megoldást ők találnák, én nem tudok olyan jó megoldást találni mintha ők találnának jó megoldást. Nem tudom neked, mi a legjobb, ha nem tudnak megegyezni akkor jön a bíróság. A legrosszabb egyesség is jobb, mint egy per (ez egy nagy-nagy butaság, mert az következő konfliktust generálja szerk.). Még bármi lehet. Ha nem akarsz akkor megtagadod a választ. Nekem meg kell kérdeznem, mert tizennégy évet betöltötted, hogy ha rajtad múlna akkor anyukáddal vagy apukáddal lennél több időt? Érted a kérdést ugye?
• Gyermek: Értem a kérdést, de erre nem akarok válaszolni.
• Bíró: Jó értettem
• Bíró: A testvéredre milyen hatással volt a heti váltás?
• Gyerek: A testvéremmel nem lehet ilyen komoly témáról beszélgetni. Kötve hiszem, hogy nem tetszene neki, ha többet lennénk apuval.
• Bíró: Azért szeretnél több időt tölteni az apukáddal, mert vele vagy mamáddal szeretnél több időt tölteni?
• Gyermek: Mind a kettő ok miatt
• Bíró: Alapvetően jó ez a helyzet neked, de jobb lenne az apukáddal többet találkozni. Annak is örülnél, ha a kapcsolattartás bővülne? Neked az is előrelépés lenne, ha nem péntektől keddig lennél, hanem két nappal bővülne a kapcsolattartás?
• Bíró: Minden olyan lépést, ami hosszabb kapcsolattartást eredményezne az szívesen fogadnál?
• Gyerek: Igen

A beszélgetésről készült 20 perces hangfelvétel itt meghallgatható:

Az ítéletben két Kúria döntésre hivatkozott dr. Szigeti Zoltán bíró:

Az egyik azt mutatja be, hogy a Kúria dr. Szigeti Zoltán döntésével teljesen ellentétes döntést hozott. Kúria Pfv.I.20.052/2023/5 döntésben a Kúria jóváhagyta egy hasonló ügyben jogerős másodfokú döntést arról, hogy a tizennégy évet betöltött gyermek akaratának megfelelően legyen szabályozva a kapcsolttartás és szülői felügyeleti jog és azzal a szülővel legyen a gyermek, akivel többet szeretne.

[44] A rendelkezésre álló adatokból az is megállapítható, hogy a szülői felügyelet gyakorlásának megváltoztatása a gyermek érdekében áll: az alperes nevelési képessége a felperesével azonos szinten van, környezete az objektív körülményeket is figyelembe véve alkalmas a gyermek nevelésére, a gyermek pedig vágyódik az alpereshez. A felülvizsgálati kérelemben hivatkozott egyéb körülmények értékelése már nem a gyermek valós, hanem a felperes vélt érdekeit szolgálná.

[45] A felülvizsgálati érveléssel ellentétben az alperes viszontkeresetében indítványozta az igazságügyi pszichológus szakértői véleményében foglaltak figyelembevételét, és azt csatolta is.

[46] A kifejtettekből következően a Kúria a jogerős ítéletet a felülvizsgálattal támadott részében a szülői felügyelet gyakorlásának megváltoztatása körében - az indokok részbeni pontosításával - hatályában fenntartotta.

Ennek ellenére egy lényegtelen mondatot idézett a bíró a döntésből, kiragadva a szövegből, ami így teljesen súlytalan, mert szerintünk vagy szándékosan hátrányt akart okozni a kiskorúan és az egyik szülőnek, vagy annyira sem érti a jogszabályokat, mint egy laikus. Szerintünk bármelyik eset is áll fenn, egyik esetben nem dolgozhatnak olyan emberek bírói pályán, akik a gyereket és szüleiket hülyének nézik, mert azt hiszik nem fog kiderülni a törvénysértésük vagy ha kiderül akkor sem fogja őket soha senki felelősségre vonni.

A bíró a Kúria Pfv.20073/2024/4. döntésre is hivatkozott, ami szerinte alátámasztja a döntését, viszont ez a döntés is teljesen másról szólt és ugyanúgy a döntése jogszabálysértését támasztja alá. dr. Szigeti Zoltán bíró nem értette, mi a lényeges különbség aközött, hogy egy korábbi perben a gyermek 14 évesnél idősebb volt már, és úgy döntött a bíróság vagy 14 évnél fiatalabb, mint a kérdéses perben. Ezért mint a fenti a bíró által hivatkozott, de egyáltalán meg nem értett döntés is alátámaszt, már az is lényeges körülményváltozás, hogy a gyermek átlépte a 14 éves kort és ezért az akarata az irányadó.

[30]… Az adott ügyben a felek a gyermek kifejezett kívánságára, tizennegyedik életévének betöltése után kötöttek egyezséget a szülői felügyelet gyakorlásának megváltoztatásáról és a kapcsolattartás szabályozásáról. A másodfokú bíróság ezért helyesen járt el, amikor azt vizsgálta, hogy a gyermek akarata megváltozott-e, így az minősíthető-e körülményváltozásnak (jogerős ítélet [21] bekezdés).

Tehát a bíró a gyermeket abúzáló döntését két olyan döntéssel támasztotta alá, ami pont azt mutatja be, hogy a döntése jogszabálysértő és semmit sem ért abból, mi is a gyermek érdeke.

A bíró kapcsolattartásról szóló döntésben mit sem törődik a 16 éves fiú akaratával, a jogszabályokkal és csak az anya kérését teljesíti a gyermektartás megemeléséről, miközben a jogszabály egyértelmű, a fiú akaratát kellett volna megvalósítani.

Persze akadályozhatja a szülő az ilyen korú gyermeket, de a bírónak a döntése alapján fogalma sincs arról, hogy ilyen korban, ha másik szerető szülő is a képben van, akkor ez csak kontraproduktív. De hát honnan is tudná ezt dr. Szigeti Zoltán, mert nincs kompetenciája sem pszichológia, sem pedagógia terültén, sőt még az sem elvárás, hogy legyen egyáltalán gyereke. Ennek ellenére azt hiszi, tudja mi lenne a gyermek érdeke, ami óriási tévedés. Nem csoda, hogy a családjogi bírók többsége napi szinten, futószalagon hozza meg a gyermeket abuzáló döntéseit, mert valójában nem tudják mit is okoznak azzal, nem érdekli őket és semmilyen felelősséggel sem tartoznak a tetteikért, így akár a bíróságon a portás is hasonló eredménnyel dönthetne a gyermek sorsáról. Ezt a bíró is elmondta a hangfelvételen, hogy nem tudja mi lenne a gyermek jó. Ez utóbbi félmondata sem igaz ebben az esetben, mert gyerek azt határozottan és egyértelműen elmondta neki, mit szeretne.

Az elsőfokú gyermeket abuzáló döntés miatt, a 16 éves fiú levelet írt a Kecskeméti Törvényszéknek, amelyben leírta szomorúan értesült arról, hogy nem vették figyelembe a kérését. Ismét leírta, igaz csak egyszer, (nem hétszer) hogy kétheti váltást szeretne vagyis akar, amit részletesen meg is indokol a bíróságnak újra, hátha már ezután meg is értik.

A levél itt olvasható:

Miután kézhez vette az anya az elsőfokú ítéletet, amivel a bíró csak neki kedvezett, már nem volt neki fontos az ítéletben jóváhagyott sok gyerekkel együtt tölthető idő, már csak a megemelt gyerektartás. A gyermek kérésének engedve beleegyezett, hogy mehet a kétheti váltott gondoskodás a másik szülővel.

Az anya tudja, amit a bíró nem is sejt, hogy 16 éves gyerek olyan kívánságával szemben - amiben nincs semmi kivetnivaló – már felesleges küzdeni és engedi a váltott gondoskodást, mert a bíró a jogszabálysértő döntésével, ami előzetesen végrehajthatóvá tett, már a zsebébe rakta a felemelt gyermektartás összeget. Tudja ő, ez az emelés nem járna neki, mivel mindkét szülővel egyforma időt fognak tölteni a gyermekek és ha kapna is valamit, az is kevesebb lenne, mint korábban. De azt is tudja, Magyarországon a bírókat nem érdekli mi a gyermeki érdeke, általában nemileg diszkriminatív módon döntenek, ezért joggal bízhatott abban, hogy ezt a bírót nem érdekli semmi azon kívül, mint amit ő állít. Így keltik a családjogi bírók mindennap az újabb és újabb konfliktusokat.

A Kecskeméti Járásbíróságon dr. Szigeti Zoltán bírót sem érdekli mit ír neki elő neki a jogszabály, nem érti, hogy az általa hivatkozott Kúria döntések az ítéletével teljen ellentétesek, azt hiszi egy 16 évesnél idősebb, majdnem felnőttnek előírhatja, melyik szülőjével mennyit legyen, ha mindkettőt egyformán szereti, durván beleavatkozva a döntési szabadságába.

Azért teszi ezt, mert nem is tudja, a döntéseivel mekkora kárt okoz a gyermekeknek. Honnan tudná, hisz nincs semmilyen kompetenciája sem pszichológia, sem pszichiátria, sem pedagógia terén, de a döntése alapján úgy tűnik a jogszabályok számára áttörhetetlen gátját is szelektíven kezelni, ami az önkény megtestesülése.

Mindenki el tudja képzelni, ha dr. Szigeti Zoltán bíró egy 16 éves gyerek sokszor és határozottan kinyilvánította akaratát ennyibe semmibe veszi, miképp léphetett át a kisebb gyerekeken az eddig tárgyalt ügyeiben. Véleményünk szerint az olyan bírónak, akit ennyire nem érdekel sem a jogszabály, sem a gyermeki érdek, nincs helye a bírói pályán, mert ha tovább dolgozik örök és kitörölhetetlen árnyékként vetül a „munkája” a Kecskeméti Járásbíróságra.

Ahogy írtuk, a legtöbb bíró nyugodtan dönt bármit a kapcsolattartásról, mert fogalma sincs, mi lesz a döntésének az eredménye, de ez vélhetően nem is érdekli. Azt viszont jól tudja, bármit is dönt, akkor is ha katasztrófa lesz a döntésének az eredménye (mint pl. amikor máshol hibás döntéssorozat után egy anya megölte a gyermekét és Lidl futószalagjára tette, vagy amikor animalpornóban szereplő anyának ítélték a gyermeket aki ezután drogos lett majd elkallódott vagy amikor az erőszaktevő oldalára áll, majd saját maga megvizsgálta az elfogultságát egy ügyben, amikor a peres fél ügyvédje a kollégája férje és természetesen azt állapította meg nem elfogult, akkor se fogja senki felelősségre vonni, mert a bírókról és bíróságokról szóló jogszabályok a kommunizmus szellemét idézik. A családjogi bírók azt hiszik a társadalom van értük és nem ők a társadalomért és soha semmiért sem felelősök, a jogszabály csak zavaró tényező, ezért határozottan döntenek, saját belátásuk alapján a kapcsolattartásról, amely döntésnek legtöbbször semmilyen alapja nincs.

Ez az eset is alátámasztja, akárcsak a sok-sok korábbi eset, a legtöbb családjogi bírónak fogalma sincs, mi lesz a döntése eredménye és mi jó a gyermeknek, így valójában a legtöbb eljárás sérti a gyermeki érdeket, ami egyben alapjogsérelem is.

Erre a problémára a jogalkotó már megadta a megoldást, amely a gyerekek váltott gondoskodásban történő nevelése lenne, amit jelen ügyeben a 16 éves fiú is kért és amit a bíró megtagadott tőle jogszabálysértő módon. Más országokban, ahol a családjogi bírók nem csak a perrendtartást akarjak megtanulni, hanem naprakész tudással is akarnak rendelkezni és tájékozódnak arról, mi a lejobb a gyermeknek, ott már a bírói döntések 40%-ban váltott gondoskodást rendelnek el ítélettel. A jogalkotó is azt preferálná, hogy többször legyen váltott gondoskodás itthon, de a bírók ellenállnak változó apai hozzáállásnak.

A cikkel kapcsolatban kérdéseket tettünk fel a Kecskeméti Járásbíróságnak:

1. Hányszor kell elmondani egy gyereknek határozottan, hogy mit akar, ha nem elég hétszer, hogy megértse azt a náluk "dolgozó" dr. Szigeti Zoltán bíró?
2. Ha 16 éves majdnem felnőtt hétszer elmondja, hogy többet akar lenni az apjával és ezért heti vagy kétheti váltást szeretne a szüleivel, akkor ebben mi nem érthető egy bíró részére?
3. Miért írt a bíró az ítéletben olyat, ami nem igaz?
4. Miért nem hivatali visszaélés, hogyha dr. Szigeti Zoltán bíró nem tartja be a számára előírt jogszabályt és nem peranyag alapján dönt, ezzel hátrányt okozva a kiskorúnak és egyik szülőnek?
5. Ha ezt nem szándékosan teszi, hanem azért, mert nem érti mit is mondanak neki, vagy nem érti melyek a rá vonatkozó jogszabályok, akkor hogyan dolgozhat a bíróságon?
6. Milyen szankciót fognak alkalmazni dr. Sziget Zoltán bíróval szemben, hogy elkerüljék a jövőben az ilyen gyermekek elleni abúzust?

Amint a kérdésekre választ kapunk cikkünket frissítjük.