Ezt a problémát még a béke sem oldja meg
Ukrajna 1991-es függetlenedése után Európa hatodik legnépesebb országa volt, viszont ezt követően erős negatív trendek kezdték meghatározni az ország demográfiai kilátásait. Az oroszokkal vívott háború hatására a régóta negatív folyamatok sosem látott mértékben gyorsultak fel. A háború során a nemzetközi figyelem gyakran inkább a gazdasági, vagy a fizikai újjáépítés felé fordul, pedig a humán rekonstrukció nélkül vélhetően egyik sem lesz sikeres.
Számos tanulmány foglalkozik az ukrán demográfiai helyzettel, amely már a háború előtt is kétségbeejtő volt. Ukrajna lakossága 1991 körül érte el a csúcsot, ekkor majdnem 52 millió fő élt az országban. A Szovjetunió szétesése utáni gazdasági válság, az országot jellemző instabilitás miatt azonban a trend gyors csökkenésnek indult. A 1990-es évek közepére már évente több százezres veszteséget jelentett az országnak a halálozások gyors növekedése, és a születésszámok csökkenése. A mutatók közötti ollók drámaian szétnyíltak, 2021-re már közel háromszoros lett a születés és a halálozás közötti különbség, ez súlyos lakosságfogyást mutatott.
Látható tehát, hogy Ukrajna már a 2022-es orosz invázió előtt sem volt túl jó demográfiai helyzetben.
A lakosság folyamatosan csökkent, és negatív kilátásai voltak az ukrán társadalomnak már középtávon is. Ennek öt alapvető oka volt:
- Ukrajnában már a háború előtt is alacsony születési arányszámok voltak jellemzőek, annak ellenére, hogy a nők korábban vállalnak gyerekeket, mint más régióbeli országokban. A gyermekvállalási kedv 2000 környékén érte el a mélypontot az országban, azóta valamelyest növekedett, de még mindig az extrém alacsonynak számító 1,2-es értékeken maradt (2,1 szükséges a természetes reprodukcióhoz).
- Ukrajnában viszonylag alacsony a várható élettartam, különösen a férfiak esetében. A háborút megelőzően a koronavírus járvány még csökkentette is a korábban lassan emelkedő értékeket. A Világbank adatai szerint 2019-ben volt a legmagasabb a születéskor várható élettartam Ukrajnában, akkor 72 évnél tetőzött, majd utána két év alatt 70 körülire csökkent. Ráadásul a férfi és a női várható élettartamok között súlyos, majdnem 10 évnyi különbség van.
- Magasak az ország kivándorlási arányszámai, amelyek az oroszok 2014-es beavatkozása óta folyamatosan növekedtek. Az Eurostat adatai szerint már 2020-ban is több mint félmillió ukrán dolgozott hosszútávon az EU-ban.
- Az ukrán társadalom elöregedőben van az utóbbi három évtizedben, az átlagéletkor folyamatosan emelkedik. Miközben a 65 év felettiek aránya a társadalmon belül 12-ről 18 százalékra nőtt, addig a 14 év alattiak aránya 21-ről 15 százalékra csökkent 1990 és 2021 között.
- Az ország munkaerőpiaci kihívásoktól is szenvedett, amelyet a koronavírus szintén megviselt, még nem sikerült kilábalni a világjárvány okozta sokkból. Korábban a 2013-2014-es eseményeket követően feleződött meg az ukrán gazdaság mérete, amit azután sem tudott kiheverni. Sőt, igazából az ukrán gazdaság már a 2008-as gazdasági világválságot követően olyan ütéseket kapott, amiből aztán nem volt képes felállni. Ez a munkaerőpiaci helyzetre is rányomta a bélyegét, a munkanélküliségi ráta már hosszú évek óta 10% környékén ingadozik. Ez hozzájárult a kivándorlási kedv növekedéséhez.
A számos negatívum mellett azért pozitív hatások is érték Ukrajnát az 1991-es függetlenedése óta. A munkaerőpiacon például jelentős minőségi fejlődés következett be, a munkavállalók képzettsége jóval magasabb lett, mint korábban volt - ez a háború végével az újjáépítési munkálatok során is nagy segítség lehet az állam számára. A várható élettartam is folyamatosan növekedett az országban, a társadalom lassan modernizálódni is tudott.
A NÉHÁNY POZITÍVUMOT LESZÁMÍTVA AZONBAN AZ ÖSSZKÉP LESÚJTÓ VOLT, UKRAJNA EGY OLYAN LEFELÉ TARTÓ SPIRÁLBAN VOLT, AMI AZ ORSZÁG LAKOSSÁGSZÁMÁT JELENTŐSEN CSÖKKENTETTE VOLNA AZ ELKÖVETKEZŐ ÉVTIZEDEKBEN.
Az ENSZ még a háború előtt csinált előrejelzést az ország várható demográfiai helyzetéről, akkor még a - konfliktus drámai hatásai nélkül - is mindössze 35 millió főre saccolták Ukrajna összlakosságát 2050-re.
A háborús sokk
A 2022-es invázió drámai következményekkel járt az egyébként is törékeny demográfiai helyzetre nézve. Az invázió az első napokban az ország jelentős területét érintette, ezekről a területekről menekültek milliói próbáltak távozni. Az oroszok északi és északkeleti kivonulása Ukrajnából még mindig azt jelentette, hogy az ország lakosságának 30%-át jelentő 6 (Mikolajiv, Herszon, Zaporizzsja, Donyeck, Luhanszk és Harkiv) megyét érintenek a leginkább a harcok. Ráadásul a harcok hónapok óta a Donbász-medencében a leghevesebbek, ami Ukrajna legsűrűbben lakott területe volt a háborút megelőzően.
- 2023 közepére az ország körülbelül 18%-át tartják megszállva orosz katonák, ezeken a területeken jelentős ukrán lakosság élt korábban. Ráadásul sokan a területen maradtak így számottevő embertömeg került orosz felügyelet alá. A hírek szerint a körülbelül 160 000-es lakosságú Melitopol az invázió után körülbelül 60 000 főre zsugorodott, míg Mariupol lakossága - orosz források szerint - 450 000 főről 280 000 főre csökkent. Nyugati, vagy ukrán információk szerint ennél azonban jóval kisebbre csökkent a város lakossága.
- A civil áldozatok számáról sem tudni sokat. 2023 februárjáig összesen valamivel több mint 8 000 civil áldozatot erősítettek meg, azonban a becslések szerint csak Mariupol ostroma során akár 75 000 fő is elhunyhatott.
- Ehhez a számhoz jön még hozzá, hogy a harcok során pontosan mennyi katona esik el a fronton. Az ukrán áldozatokat nagyon nehéz megbecsülni, teljesen eltérő számok állnak rendelkezésünkre. 2022 decemberében összesen 13 000 ukrán katonai áldozatot ismertek el az ország hatóságai, a valós számok ennél sokkal magasabbak lehetnek. Egy hónappal korábban az Egyesült Államok katonai vezetése körülbelül 100 000 fős veszteségekről számolt be, ebben a frontvonalon elesett katonák mellett a sebesültek is szerepelnek.
- A háború következményeképpen hatalmasat ugrott a menekültek száma az országból. Az ország elhagyása gyakorolta a legnagyobb hatást Ukrajna demográfiai helyzetére az oroszok inváziója óta. Kétfajta menekültekről lehet beszélni: belső és külső menekültekről. A belső menekültek a kezdeti napokban Kijevből, illetve a keleti határ menti területekről mentek el a legtöbben, mára a déli és a keleti területeket hagyják el sokan. A célterület Nyugat-Ukrajna, vagy a támadásokat elkerülő Közép-Ukrajna volt. Kijev és Észak-Ukrajna az oroszok térségbeli kivonulása után újra több embert kezdett befogadni, mint amennyi a későbbiekben a kivándorlás mellett foglalt állást. A külső menekültek elhagyták az ország területét és külföldön próbáltak meg új életet kezdeni. A menekültek száma tavaly május óta csökken, de még mindig drámai, közel 6,3 millió fős menekültszámot jelent. Nincsenek pontos adatok arról, hogy melyik társadalmi réteget és korosztályt érintette a legjobban a menekülés, azonban a becslések szerint főleg a gyermekek, és a fiatal nők hagyhatták el Ukrajnát. A SCEEUS jelentése szerint egyes korosztályokban akár 40%-os is lehet a lélekszám-csökkenés.
Az jól látszódik, hogy a jelenlegi hatásokat is nehezen lehet behatárolni, elég széles körben érintette az ország lakosságát. Megjegyzendő, hogy Ukrajnában utoljára 2001-ben tartottak népszámlálást, így a társadalom tényleges méretéről maximum becsléseket lehet tenni. Azóta bár igyekeztek cenzust tartani, de végül mindig akadályokba ütköztek.
Lehetséges forgatókönyvek a jövőre nézve
Egyelőre az ukrán társadalom kilátásaira tekintve nagyon nehéz jövőképet festeni, mivel hatalmas bizonytalanságok kísérik az előrejelzéseket. Azonban abban szinte az összes tanulmány egyetért, hogy az ukrán társadalomra hatalmas negatív hatásokat fog gyakorolni a háború, és hosszantartó lefelé mutató spirál kezdődik. Az ENSZ szerint 2050-re a lakosság 20%-kal fog csökkenni Ukrajnában, míg az ukrán Ptoukha Demográfiai és Társadalomkutató Intézet Nemzeti Tudományos Akadémia Szociális és Társadalmi Tanulmányok Intézete szerint az összlakosság már 2023-ban 36,7 millió fő alá fog csökkenni, 2030-ra pedig már a 35 millió főt sem fogja elérni az ország népessége.
A kutatásban elvégeztek összesen három eszkalációtól mentes előrejelzést, illetve három olyan prognózist is, ahol a jelenlegi harcok súlyosbodnak.
Az ország lakossága megállíthatatlanul csökkenni fog, még abban az esetben is, ha a háború végével a külföldi menekültek jelentős számban térnek majd vissza az országba.
Az ukrán társadalom vélhetően kettészakad, a nők száma jóval magasabb lesz minden lehetséges előrejelzés során.
2040-re az előrejelzések szerint az ukrán társadalmat közel 4 millióval több nő alkothatja, mint férfi.
A külföldre menekülésben két domináns szempont érvényesült: egyrészt a hadkötelezett korú férfiak elmenekülése a frontvonalra küldés elől. A másik esetben éppen a családok - gyermekek, nők - hagyták el az országot a biztonság miatt. Bár néhány százalékkal a hadköteles korú férfiak rétegét is érintette az elmenekülés, teljesen egyértelmű viszont, hogy pont a termékeny korban lévő nők, és a gyerekek hagyták el inkább az országot. Emiatt bizonyos, hogy jelentős mértékben fog tovább csökkenni a születések száma, a természetes fogyás drasztikus lesz az országban.
A menekültek visszatérése is jelentős kérdés Ukrajnában. Egyrészt inkább az ország magasabban képzett rétege döntött a külföldre távozás mellett, akik jó eséllyel gyorsabban találtak jól fizető munkát, másrészt minél hosszabb idő telik el külföldön, annál jobban beilleszkednek a helyi társadalomba. Ezek a tényezők együttesen egyre több ukrán menekültet késztethetnek arra döntésre, hogy ne térjenek vissza az országba.
Még komolyabb ütést szenved el az országban a munkaképes korúak aránya.
A legoptimistább kilátások szerint is gyorsan 20 millió fő alá csökken a 18-60 közötti lakosság létszáma az országban, ami drámai hatást fog gyakorolni az ellátórendszerre és az ország adóbevételeire.
A munkaképes korú lakosság bezuhanásának egy másik komor adaléka, hogy miközben egyre kevesebben fognak dolgozni az országban, addig egyre több embert kell eltartania az államnak. Ugyanis ameddig jelenleg a korfában széles réteget képviselnek az késő középkorúak, ők folyamatosan lépnek majd ki a munkaerőpiacról.
Az bizonyos, hogyha már holnap véget is érne a háború, Ukrajna akkor is nagyon nehéz helyzetben lenne társadalmilag. Egyrészt otthonok tízezreit kellene újjáépíteni, több várost szinte az alapoktól kellene felhúzni. Aggasztóbb körülmény, hogy nem lehet senki sem biztos abban, hogy kik fogják és kiknek építeni ezeket. Ennek kérdése azonban egyelőre teljesen kiszámíthatatlan, mivel a háború menete, az ország gazdasági helyzete, az újjáépítés haladása is nagy hatást fog gyakorolni a visszaérkezőkre. Hasonlóan fontos az is, hogy pontosan hogy fog kinézni Ukrajna területe a háborút követően, sikerül-e visszafoglalni a megszállt területet, vagy annak mekkora részét tudják Kijev ellenőrzése alá vonni. Ennél drámaibb forgatókönyvet jelentene, és újabb menekülthullámmal járna, ha esetleg az oroszok lennének képesek komoly területi nyereségeket elérni a konfliktusban. (Portfolio)