Évente több száz bírót rendelnek ki más bíróságokhoz dolgozni, sokat közülük magasabb szintű bíróságokhoz. Ám az így kirendelt bírók – hiába dolgoznak magasabb beosztásban – nem kapják meg a magasabb fizetést. Ennek oka, hogy náluk nem rögzítették külön ezt az alapelvet, így havonta legalább 113 ezer forintot veszítenek – akad olyan bíró, aki már hat éve az alacsonyabb illetményt kapja. Az egyik bíró az Európai Bizottsághoz fordult, hogy orvosolják a problémát.
Az eredeti, alacsonyabb beosztásuk után kapják a fizetésüket a magasabb szintű bíróságokhoz kirendelt bírók – hívta fel a 24.hu figyelmét egy évek óta az egyik törvényszéken ítélkező járásbírósági bíró, aki szerint nem elég, hogy már harmadik éve nem emelkedett a bírók és a bíróságon dolgozó alkalmazottak fizetése (az elmúlt két év kétszámjegyű inflációja ellenére sem), még azt sem kapják meg, ami elméletileg járna.
Őt például több mint hat éve rendelték ki az egyik vidéki járásbíróságtól egy szinttel feljebb, a törvényszékre ítélkezni, ám azóta is a járásbírói illetményét kapja, ami havonta 113 300 forinttal kevesebb fizetést jelent. Ez többgyerekes szülőként komoly érvágás számára, de az igazságtalanság is zavarja.
Komoly, nagy sajtóérdeklődést kiváltó ügyeket tárgyalok, a munkámat elismerik a bíróságon is. Rendkívül frusztráló, hogy a szobában, ahol dolgozom, a kollégák a törvényszéki illetményt kapják, én meg az alacsonyabb járásbírói illetményt. Méltatlan, méltánytalan és jogszerűtlen, hogyha a kötelezettségeket vesszük számba, akkor teljes mértékben a törvényszéki bírói megítélés alá esek, azonban amikor a jogosultságokat nézzük, akkor a törvényszéki bírói léthez fűződő egyetlen jog sem illet meg
– magyarázta a 24.hu-nak a bíró, aki azt kérte, hogy ne írják le a nevét.
Tény, hogy a bírák jogállásáról szóló törvény nem rögzíti, hogy magasabb szintre való kirendelés esetén a magasabb fizetés jár. Ezzel szemben – miközben a bírói és az ügyészi jogviszony ezt leszámítva hasonlóan szabályozott – az ügyészekre vonatkozó jogszabályban az szerepel:
magasabb szintű ügyészségre történő kirendelés esetében az ügyész a kirendelés helyének megfelelő beosztási pótlékra jogosult.
A köztisztviselőknél és a közalkalmazottaknál – a rendőröknél, a katonáknál, az egészségügyi dolgozóknál és a pedagógusoknál – is automatikusan a magasabb bér jár, ha átirányítják, átvezénylik őket más, magasabb munkabérrel járó munkakörbe. Hasonlóképpen rendelkezik A munka törvénykönyve is, vagyis ha a munkavállalókat átmenetileg más munkakörben, munkahelyen foglalkoztatják, akkor ők is jogosultak a magasabb bérre.
A 24.hu-nak nyilatkozó bíró szerint a jogszabályokból egyértelműen levezethető, hogy nekik is jár a nagyobb illetmény, amennyiben magasabb szintre rendelik ki őket. De a bírói jogállási törvény is megemlíti – igaz, nem a kirendelésekről szóló részben –, hogy a bírót hivatása méltóságának és felelőssége súlyának megfelelő javadalmazás illeti meg.
A kirendelés során ugyanazon feladatkört, munkakört látom el, és ugyanazon ügyrend szerint folytatok ítélkezési tevékenységet, mint az első fokra áthelyezett és hivatalos formában ott ítélkező kollégák. A kirendelés jogsértő gyakorlata által sérül az egyenlő munkáért egyenlő bérezés elve. Esetemben egyértelműen és tényszerűen rögzíthető a törvényszékre való kirendelésem időpontja, amikortól is kizárólag törvényszéki munkakört látok el. Ily módon kétséget kizáróan beazonosíthatók a munka egyenlő értékének megállapításánál irányadó szempontok
– írta az Országos Bírósági Hivatalnak (OBH) a panaszos bíró, azt kérve, hogy fizessék ki 2020-ig visszamenőleg (elévülés miatt nem kérte az azt megelőző két évet) a törvényszéki és a járásbírósági beosztás közötti különbözetet, azaz 6 millió forintot és annak kamatait.
A kérését az OBH arra hivatkozva utasította el, hogy nincs kifejezett jogszabályi rendelkezés arról, hogy a magasabb beosztás után kell fizetni a kirendelt bíróknak.
Tuzson Bence igazságügyi miniszternek is többen írtak, azt tudakolva, hogy a fent vázolt jogsértő helyzet orvosolása miként kivitelezhető. Répássy Róbert államtitkár válaszolt helyette, azt írta, hogy továbbították a megkeresést az OBH elnökének. „Az OBH elnöke tehet javaslatot a jogszabályalkotási kezdeményezésére jogosultnál (vagyis például a kormánynál – a szerk.) a bíróságokat érintő jogszabály alkotására” – magyarázta Répássy.
Mivel az érintett bíró szerint az alkotmányos alapjogai sérültek, megkereste az alapvető jogok biztosát, aki azonban közel fél éve nem reagált érdemben az ügyére.
A bíró esete egyáltalán nem egyedi, évente több száz bírót rendelnek ki más bíróságokhoz, 2022-ben például 826 kirendelés történt összesen – derül ki az OBH-nak a 24.hu adatigénylésére adott válaszából. A bírók kirendelésére a törvényszékek és a járásbíróság, valamint a törvényszék területén működő járásbíróságok között a törvényszék elnöke, minden más esetben az Országos Bírósági Hivatal elnöke jogosult. A törvényszéki elnökök jóval több bírót rendelnek ki, mint az OBH-elnök:
- tavaly 12-szer többet (372, illetve 29)
- tavalyelőtt 11-szer többet (758, illetve 68)
- míg 2021-ben 3-szor többet (301, illetve 110).
Ezt azért fontos itt kiemelni, mert csak az OBH-elnök esetében ismerjük, hogy a kirendelések közül mennyi a felfelé, azaz a magasabb szintre történő kirendelés, vagyis hány esetben érhette sérelem a magasabb illetménytől eleső bírókat: tavaly 13, tavalyelőtt 44, 2021-ben pedig 53 bírót rendelt ki Senyei György OBH-elnök. A törvényszéki elnöki kirendelésekkel együtt ez a szám a pár százat is elérheti.
Aki törvényszéken bíráskodik járásbíróként – mint a lapunkat megkereső panaszos –, az havi 113 300 forinttal kap kevesebbet. De vannak, akik ennél is több pénztől esnek el a beosztási pótlékok miatt:
- akit a törvényszékről ítélőtáblára rendelnek ki, az 170 ezer forintot,
- akit a járásbíróságról az ítélőtáblára vagy az ítélőtábláról a Kúriára, az 283 300 forintot,
- akit pedig a törvényszékről a Kúriára, az 453 300 forintot bukik havonta.
Megkerestük az igazságügyi tárcát, hogy foglalkoznak-e a problémával, terveznek-e törvénymódosítást, de nem válaszoltak a július közepén elküldött kérdéseinkre.
Válaszolt ellenben az OBH. Azt írták, konkrét elköteleződés nélkül: „A bíró magasabb bírósági szintre történő kirendelésének ellentételezésével kapcsolatos problémafelvetés az OBH elnöke előtt ismert. A bíróságokon folytatott jelenlegi gyakorlat – mind a kirendelés, mind a díjazás tekintetében – a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvényben foglaltaknak megfelelő. A felvetett jogszabály-módosítási javaslatot az OBH elnöke megvizsgálja, és annak indokoltsága esetén élhet a jogalkotó felé a jogszabály-módosítás kezdeményezésének jogkörével. E körben a díjazás kérdésén túl több szempontot is szükséges vizsgálni, hiszen a kirendelés célja többek között a szakmai fejlődés elősegítése, mely a magasabb szintre kirendelt bíró számára lehetőséget biztosít a tudása gyarapítására is.”
A kirendelések gyakorlata régi sérelme a bírói karnak, az Országos Bírói Tanács (OBT) ülésein is sűrűn vitáznak róla, még vizsgálóbizottságot is létrehoztak. „A kirendelés kérdése mindig is fájó pont volt, mert, úgy gondolom, hogy ennek az intézménye nincs kellően szabályozva, illetve a gyakorlata olykor túlmutat annak célján” – fogalmazott Lehmann Zoltán OBT-tag az egyik ülésen. Az OBT vizsgálóbizottsága azt kérte a bírósági vezetőktől, hogy
ne alkalmazzák túl sokszor a kirendeléseket, ne vegye el a teret az érdemeken alapuló bírói pályázatoktól, és a kirendelés ne legyen túlzóan hosszú, ne tartson több évig. Emellett azt is aggályosnak tartották, hogy a plusz munkához nem jár többletjuttatás.
A bírói kirendeléseknek két indoka lehet:
- egyrészt a bíróságok közötti ügyteher egyenletes elosztása, vagyis át tudjanak csoportosítani bírókat oda, ahol sok restancia van,
- másrészt pedig a bírókat a szakmai fejlődésük elősegítése érdekében is áttehetik egy másik bíróságra.
A bírót a hozzájárulása nélkül háromévente egyszer, legfeljebb egy évre lehet kirendelni a törvényszék illetékességi területén lévő bíróságok között.
Adódik a kérdés, hogy miért járultak hozzá a többéves kirendelésükhöz azok a bírók, akik sérelmezik, hogy nem kapják meg az új helyükön a nekik járó járandóságot.
Mindig is törvényszéki bíró akartam lenni, ez volt az álmom. Közben a bírósági vezetőim folyton hitegettek, hogy hamarosan rendeződik a méltatlan helyzetem, csak legyek türelemmel, kiírnak majd pályázatot új bírói helyre. Pár évre rá ki is írták, de a pontszámítás sajátosságai miatt nem én nyertem. A győztes végül nem foglalta el a posztot, így minden maradt a régiben, továbbra is én töltöm be a helyet kirendeléssel
– panaszolta az érintett bíró, megjegyezve, hogy arra is tekintettel volt: amennyiben felállna, akkor több évvel elhúzódhatnának az általa tárgyalt ügyek, amelyek között monstre perek is vannak több tucat részt vevővel és több tízezer oldal peranyaggal.
Noha az Alkotmánybíróság egy 2013-as határozatában kifejtette, a bírói kirendelések csak ideiglenes jellegűek lehetnek, a lapunkhoz forduló bíró pályafutásában az volt az „ideiglenes”, amikor nem volt kirendelésben: 13 éve nevezték ki bírónak, ebből összesen 11 és fél évet más bíróságon töltött kirendelésben, mivel pályája elején egy szomszédos járásbíróságra helyezték át.
Ezért Oláh Gaszton törvényszéki bíró példáján felbuzdulva ő is panasszal fordult az Európai Bizottsághoz, hogyha a magyar jogalkotás nem lép a bírói kirendelések rendezése ügyében, akkor végső soron az Európai Bírósággal kényszerítsék ki, hogy ne élhessenek vissza a kirendelésekkel a bírósági vezetők, illetve ne fordulhasson elő a bíróságokon sem, hogy nem a felelősségi szintnek megfelelő illetményt fizetik ki a dolgozóknak. (24.hu)
