Hazánkban utoljára 1956-ban mértek Richter-skála szerinti ötösnél nagyobb erősségű földrengést – akkor Dunaharasztiban rengett meg az emberek lába alatt a talaj.
Kalmár Dániel szeizmológus szerint 50-70 évente fordulhat elő Magyarországon egy-egy ilyen erejű földmozgás, és bár a pontos időpontot lehetetlen előrejelezni, felkészülni lehetséges – olvasható a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat oldalán. A földrengésta-szakember azt is elárulta mi a teendő, ha földrengést észlelünk.
Jelenleg összesen 47 mérőállomásról érkeznek be az adatok a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatóriumának Sashegyen lévő adatközpontjába. Ebből 15 a magyar szeizmológiai állomáshálózat állandó részét képezi, ám emellett az AdriaArray program keretein belül plusz 32 ideiglenes állomás figyeli a kőzetlemezek mozgását hazánkban. A kiterjedt érzékelőrendszernek köszönhetően már nemcsak a lakosság által érzékelt földrengések mérhetők, hanem a kisebb, 1,5-2-es magnitúdójú rengések is. A projekt célja a földrengésekben gazdag Balkán-félsziget geofizikai és geológiai tulajdonságainak jobb megismerése.
Minden állomás azonnal küldi az adatokat a központba, nagyon rövid időn belül látjuk a rengések erejét, így ha szükséges lenne komolyabb intézkedés, azt gyorsan jelezhetjük a katasztrófavédelemnek. A lakossági kérdőíven beérkezett adatok pedig azért fontosak, mert azok segítségével tudjuk meghatározni az intenzitásértéket
– mondta Kalmár Dániel szeizmológus.
Földrengés-biztos helyen lakik?
Az új szeizmotektonikai térkép egy országos skálán mutatja Magyarországon a fiatal és aktív törésvonalakat (piros vonalakkal), a földrengések eloszlását és fészekmechanizmusát, a földrengés-veszélyeztetettség szempontjából legérzékenyebb területeket.
Nagyobb méretért kattintson a képre!
Az intenzításérték egy szubjektív szám, amely megmutatja, hogy az adott rengésnek mekkora volt a szűken vett emberi környezetre gyakorolt „romboló” hatása. Ettől különböző szám az esemény során felszabaduló energiát jelző magnitúdó, ezt mérik a műszerek. Egy 1-es magnitúdójú földmozgásnál ugyanis nem kétszer, hanem harmincháromszor erősebb egy 2-es erősségű rengés.
Miért van szükség ilyen sok mérőhelyre?
Egyrészt azért, mert a biztosítók a megállapított maximális intenzitás alapján fizetnek kártérítést, másrészt meg azért, mert valójában Magyarország egy közepesen aktív zónában van: a földrengésveszély mértéke átmenetet képez a szeizmikusan aktív mediterrán térség és a tektonikailag stabil kelet-európai platform között. Sokan emlékeznek még az 1985-ös berhidai epicentrumú, 4,9-es magnitúdójú, 7-es maximális intenzitású földrengésre, amely számos épületben okozott kárt.
A szeizmológus szerint ezzel összemérhető földmozgás volt Oroszlányban 2011-ben, Tenken 2013-ban és a tavaly nyári szarvasi is ezt a magnitúdót közelítette. A különbség az, hogy a berhidai a felszínhez igen közel pattant ki, így az általa okozott károk is nagyobbak voltak. A berhidaihoz hasonló rengések 5-10 év közötti gyakorisággal fordulnak elő hazánkban, az 1956-os, két emberi életet követelő, Dunaharaszti központú, 5,6-os magnitúdójú földrengéshez mérhető eseményekre pedig 50-70 évente lehet számítani.
Ennek fényében mondhatnánk, hogy lassan aktuális lesz egy nagyobb földrengés Magyarországon, de ennek pontos idejét lehetetlen megbecsülni. Hazánkban egyébként a Komárom-Oroszlány-Berhida vonalon pattan ki a legtöbb földrengés, ilyen terület az ország keleti határán húzódó Érmellék, valamint Eger környéke is.
Mi a teendő, ha földrengést érzékelünk?
Ha épületen belül vagyunk, akkor fedezékbe kell bújni, ami lehet asztal, ágy vagy akár ajtókeret. A szoba sarkába húzódva is elkerülhető, hogy tárgyak, vakolat essen a fejünkre. Ha szabadtéren vagyunk, távolodjunk el az épületek közeléből, legalább azok magasságával megegyező távolságra. Így kerülhetjük el jó eséllyel a lehulló épületelemek, cserepek okozta sérüléseket. (drive.hu)
