Lezárult a vizsgálat, amit azért rendeltek el, hogy kiderüljön, hogyan került bele a kegyelmi botrányt kirobbantó határozat a Kúria folyóiratába – írja a 444.hu.
„[A] vizsgálat eredményeként megállapítható, hogy a Kúriai Döntések Bírósági Határozatok című folyóirat 2024/1. számában megjelent 3. sorszám alatti határozat közzététele szabályos volt, és megfelelt a több évtizedes szakmai szerkesztési és közzétételi elveknek” – olvasható a vizsgálati jelentésben, amit a Kúria honlapján is közzétettek.
A vizsgálati dokumentációhoz csatolt elnöki tájékoztatóban Varga Zs. András, a Kúria elnöke azt írja, a 444.hu által feltett kérdések miatt rendelte el a vizsgálatot és azok miatt függesztette fel a lap szerkesztését is. „A Kúria elnökeként nem vagyok tagja a szerkesztőbizottságnak, ezért a kérdésekre saját tapasztalataim alapján nem tudtam válaszolni. A válaszokat csak igazgatási vizsgálat alapján tudom megadni. A vizsgálat a szerkesztés felfüggesztését természetszerűleg vonta maga után” – írta.
A vizsgálatot február azután rendelték el, miután a lap kérdéseket küldött a Kúriának azzal kapcsolatban, hogy hogyan került be a kiadványba Vásárhelyi és K. Endre kényszerítéses ügye. A Kúriai Döntések Bírósági Határozatok című folyóiratot 15 kúriai bíró szerkeszti, abba a valamilyen szempontból fontos döntések kerülnek be.
Azt, hogy a vizsgálat idejére felfüggesztették a folyóirat megjelenését, a Magyar Bírói Egyesület dermesztőnek nevezte. Varga Zs. András erre is kitért a tájékoztatóban, azt írta, a Kúriai Döntések – Bírósági Határozatok nem hivatalos okiratgyűjtemény, hanem egy szakmai, más újságokhoz hasonlóan, korábban előfizetéssel terjesztett, 2022 óta ingyenes online folyóirat. „Fenntartását, megjelentetését, szerkesztését nem védi a bírói függetlenség. Szerkesztői ugyan mindnyájan kúriai vagy a Kúriára beosztott bírók, de szerkesztői vagy kiadói feladatukat nem bírói hatalmuknál fogva végzik. Bírói tapasztalatuk birtokában, de önálló megbízási jogviszonyban látják el ezt.” Mindezek miatt szerint a vizsgálat „a bírói függetlenséggel még érintőleges viszonyban sincs, aki a vizsgálat mögött mást látott, az nyilvánvalóan nincs tisztában mindezzel, aki mást állít, az téved.”
A vizsgálat egyébként arra jutott, hogy:
A jogeset közzétételére azért került sor, mert egy lényeges anyagi jogi jogértelmezést tartalmazott. Ez az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények közé tartozó kényszerítés hatósági eljárásban bűntettének megítélése volt. Mivel a szóban forgó bűncselekmény nem tartozik a nemi erkölcs elleni bűncselekmények közé, a közzétételnek akadálya nem volt. Ezt a körülményt külön megfontolták. Az említett anyagi jogi kérdés volt tehát a közzététel oka, és még érintőlegesen sem az a körülmény, hogy a vádlott időközben végrehajtási kegyelmet kapott.
Varga Zs. András szerint a K. Endre kegyelmét rejtő határozat közzététele „törvényesen, szabályosan, indokoltan, megfontoltan történt. Bármiféle inadekvát szándék teljességgel kizárható.”
K. Endre 2023. április 27-én kapott kegyelmet Novák Katalintól, négy hónappal azelőtt, hogy a Kúria lezárta volna a felülvizsgálati eljárást. Így amikor az végül megtörtént, ez a körülmény, a kegyelem ténye bekerült az ítélet indoklásának 24. pontjába. Az ítélet tehát tavaly szeptember óta elérhető volt a Bírósági Határozatok Gyűjteményében, csak senkinek nem tűnt fel. Azonban amikor megjelent a Kúriai Döntések kiadvány 2024. január 16-i számában, felfigyelt rá egy vidéki ügyvéd, aki aztán felháborodásában elküldte az információt a sajtónak.
A kegyelmi döntés híre először a 444-en jelent meg, és pár óra alatt végigsöpört a teljes magyar sajtón. Bő egy héttel később, február 10-én bejelentette lemondását Novák Katalin, majd nem sokkal később Varga Judit is, a kegyelmi ügyben szintén érintett Balog Zoltán pedig lemondott a zsinati elnöki posztjáról. A mai napig nem kaptunk magyarázatot arra, hogy Novák Katalin miért adott kegyelmet K. Endrének. (Telex)
