Ugrás a tartalomra
CIVILHETES
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó

Sürgős vizsgálatokra van szükség a magyarországi földrengések miatt

Tudomány
2023.08.28.
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print
21

A Szarvas-Kondoros-Mezőberény-Gyomaendrőd települések által bezárt négyszögben egy hét alatt nagyon nagy számú, összesen 99 darab földrengés pattant ki. 

Miután Békés vármegyében több olyan dolog is zajlik, ami emberi tevékenység által indukált földrengéshez vezethet, a kérdés komoly vizsgálatot és intézkedéseket igényel.

2023. augusztus 19-én 8:43-kor egy 1,7-es magnitúdójú Békés vármegyei földrengéssel olyan eseménysor kezdődött el, ami hazánkban teljesen szokatlan. Az első, kis rengést követően 30 perccel később, majd újabb 3 perccel később egy 4,0 és egy 4,1 magnitúdójú rengés is kipattant, amelyeket már nem csak a műszerek, hanem sok ember is érzékelt. Helyi beszámolók szerint voltak, akik kiszaladtak házukból, és számos megfigyelő kamera is rögzítette a rengéseket.

Önmagában a földrengés nagysága nem lenne szokatlan, mert 4 körüli magnitúdójú földrengések évtizedenként néhányszor előfordulnak hazánkban is. De ha megnézzük az alábbi térképet, akkor láthatjuk, hogy a Szarvas-Kondoros-Mezőberény-Gyomaendrőd települések által bezárt négyszögben egy hét alatt nagyon nagy számú, összesen 99 darab földrengés pattant ki.


1. ábra: Az elmúlt 8 napban Kondoros környékén kipattan 99 darab földrengés epicentrumainak felhője a www.foldrenges.hu térképe alapján

Ez a közel 100 darab, felhőszerűen elhelyezkedő, rövid idő alatt kipattanó földrengés nem tipikus hazánkban. Az is furcsa, hogy a rengések kis mélységben, 6-8-10, illetve 20 km közötti mélységben pattantak ki.

Az elmúlt napokban voltak politikai szereplők, akik egyből a paksi telephely biztonságát kérdőjelezték meg, de le kell szögezni, hogy a Kondoros környéki rengéseknek nincs relevanciája a paksi telephely földrengésbiztonsága tekintetében. Ezek a rengések nem olyan földtani szerkezet mentén pattantak ki, ami miatt a légvonalban mintegy 150 km-re lévő paksi telephely megrázottságában új adat vagy információ keletkezett volna. Nem adnak semmi olyan új információt, ami akár az adatok, akár a módszerek tekintetében a paksi telephely földrengés-veszélyeztetettségi elemzéseinek felülvizsgálatát tenné szükségessé.

Sokkal inkább az a kérdés merül fel, hogy a nagy számú, felhőszerűen elhelyezkedő földrengés epicentrum nem emberi tevékenység eredménye-e?

Békés vármegyében több olyan dolog is zajlik, ami emberi tevékenység által indukált földrengéshez vezethet.

  • Egyrészről folyik a Corvinus projekt, amiben a cél a hazai szénhidrogén kitermelés fokozása. A projektben ebben a régióban, a földrengés epicentrumoktól észak-keleti irányban végeznek kutatásokat, és szeretnének földgáztermelő kutakat fúrni, majd üzembe venni. A hírek szerint a kutak mélysége akár 4 km is lehet. Az új módszerek szerint manapság sokszor a mélységi rétegek repesztésével igyekeznek fokozni a kihozatalt. Nem tudom, ilyen technológiát alkalmaznak-e vagy terveznek-e alkalmazni a Corvinus projektben, de a dolog mindenképpen vizsgálandó, hiszen a nemzetközi gyakorlat szerint pont ilyen felhőszerű földrengés-eloszlást képes generálni a szénhidrogén-kutatás és kitermelés. Mind az USA-ban, mind Nyugat-Európában számos példa volt erre az elmúlt időszakban.
  • A másik potenciális lehetőség, amivel érdemben foglalkozni kell, hogy több geotermikus energia projekt létesült vagy van éppen tervben a térségben. Békéscsabán fűtőmű létesül. Mezőberényben 2011-2012-ben geotermikus erőmű projektet valósítottak meg, ami ráadásul olyan technológián alapul, ami a világ más pontjain bizonyítottan hozzájárult indukált földrengések kiváltásához.Az itt alkalmazott technológiánál az okozza a kihívást, hogy két, egymástól távoli kútra van alapozva: az egyikben lepréselik a hőközlő folyadékot a mélyebb rétegekbe, majd a másik kútból kiveszik a közeget, amely a mélyben lévő rétegeken áthaladva felveszi az ottani kőzet hőtartalmának egy részét, és a felszínen lévő technológiában ezt a hőt hasznosítjuk. Mivel kulcskérdés, hogy a folyadék az egyik kúttól a másik kútig el tudjon áramolni lent a mélyrétegekben, ilyenkor szoktak rétegrepesztést alkalmazni. Másrészről a nagy nyomással mélybe préselt folyadék képes a mélyben lévő törésvonalak mentén mozgást kiváltani, hiszen a nagy nyomású folyadék úgy működik, mint egy siklócsapágyban a kenőanyag: csökkenti a súrlódó rétegek közötti súrlódási ellenállást.

Ez egy törésvonal mentén indukált, tehát az emberi beavatkozás által kiváltott földrengésekhez vezethet.

Az egyik leghíresebb, az irodalomban jól dokumentált eset a svájci Bázelben történt. Ott a 2000-es évek elején elkezdtek egy ún. „hot dry rock” geotermikus projektet megvalósítani. A várost 1356-ban lerombolta egy nagy, 6,5-es magnitúdójú földrengés, ezért nagyon körültekintően, szeizmikus méréseket célzottan telepítve kezdték meg a geotermikus rendszer kiépítését.

2006 decemberében, 6 nappal azután, hogy megkezdődött az erőmű működéséhez szükséges folyadék mélyrétegekbe való injektálása, kipattant egy 2,9-es magnitúdójú földrengés, amelyet követően a geotermikus rendszer üzemeltetését felfüggesztették. Később úgy döntöttek, hogy soha nem is veszik azt üzembe. Az injektálás megindítását követő 4 hónapban összesen 13.500 darab kisebb földrengést regisztráltak, melyek közül a 200 legnagyobb 0,7 és 3,4-es magnitúdó közötti volt. Hangsúlyoznom kell, hogy a bázeli és a Békés vármegyei geológiai környezet nagyon eltérő, az épített környezet is nagyon más, ezért a számokat nem szabad direktben összehasonlítani, de az eset jól mutatja, hogy a Kondoros környéki szeizmológiai eseményeket komolyan kell venni, és a geológus, geofizikus szakembereknek válaszolniuk kell a felvetődött kérdésekre.

A 99 földrengésből álló földrengésfelhő azért is kell, hogy figyelmeztető jel legyen, mert hazánk éppen most tervez – energiastratégiai szempontból nagyon helyesen, a földgázimport-függőség csökkentése érdekében – egy nagyobb ívű geotermikusenergia-programot megvalósítani.

A geotermikus energia hasznosításának pedig az egyik fontos környezeti következménye a szeizmológiai kockázatok növekedése.

Ezt vizsgálni és kezelni szükséges, mert számos projektet ismerünk a világban, amelyek a szeizmológiai következmények hatására meghiúsultak.

A kérdés komoly, vizsgálatot és intézkedéseket igényel. Az intézkedések között említeném azt is, hogy a Békés vármegyei események a magyarországi aktív törésvonalak felülvizsgálatát is megkövetelik. Ezen a linken elérhető, 2023-as szeizmológiai térképen a Kondoros környéki területen egy szaggatottvonal potenciális aktív törésvonalat jelöl. A nagy számú földrengés alapján ez aligha maradhat a potenciálisan aktív kategóriában.


2. ábra: Magyarország szeizmotektonikai térképe a Geomega kft. weblapjáról. - Forrás: Koroknai-et-al_2023_Seismotectonic-map.pdf

(Portfolio)

Címlapkép forrása: pixabay.com/istockphoto.com
Magyarország
PAKS
földrengés
geotermia
szénhidrogének
törésvonal
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
Publikálva 2023.08.28. - 16:01
21
A- A+
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

  • Két lehetőség áll Orbán Viktor előtt, mindkettő kellemetlen

    Két lehetőség áll Orbán Viktor előtt, mindkettő kellemetlen

  • A Kúriához fordulnak Karsaiék az elutasított népszavazási kezdeményezések miatt

    A Kúriához fordulnak Karsaiék az elutasított népszavazási kezdeményezések miatt

  • Különutas stratégiával megy neki Magyarország a kihívásnak, amit a kínai járműipar európai nyomulása jelent

    Különutas stratégiával megy neki Magyarország a kihívásnak, amit a kínai járműipar európai nyomulása jelent

  • Újra a kanyarban előzne az Orbán-kormány, de most még nehezebb lesz neki

    Újra a kanyarban előzne az Orbán-kormány, de most még nehezebb lesz neki

  • Exobolygók tucatjait fedezték fel

    Exobolygók tucatjait fedezték fel

  • Több tízmilliót ítéltek saját folyóirataiknak a bírálóbizottság tagjai Demeter Szilárd ügynöksége pályázatán

    Több tízmilliót ítéltek saját folyóirataiknak a bírálóbizottság tagjai Demeter Szilárd ügynöksége pályázatán

  • Mit adott nekünk magyaroknak, a tankötelezettségi korhatár leszállítása?

    Mit adott nekünk magyaroknak, a tankötelezettségi korhatár leszállítása?

  • Bizonytalan egészségügy: Folytatódnak a kórházi osztály-bezárások

    Bizonytalan egészségügy: Folytatódnak a kórházi osztály-bezárások

  • Marad az enyhe idő, legfeljebb eső eshet

    Marad az enyhe idő, legfeljebb eső eshet

  • Biden a 11. menetben kezd magához térni?

    Biden a 11. menetben kezd magához térni?

  • Rendkívüli kormányülés jön

    Rendkívüli kormányülés jön

  • Sokszínűség kis hibával

    Sokszínűség kis hibával

  • 3972 méter: világrekordot döntöttek Sajóvámoson

    3972 méter: világrekordot döntöttek Sajóvámoson

  • Tömeges a felháborodás a hazai trappistasajtokkal kapcsolatban

    Tömeges a felháborodás a hazai trappistasajtokkal kapcsolatban

  • Szlovákiában is olcsóbb a Pick téliszalámi, mint itthon

    Szlovákiában is olcsóbb a Pick téliszalámi, mint itthon

  • Így magyarázkodik a kormánymédia Novák Katalin tette miatt

    Így magyarázkodik a kormánymédia Novák Katalin tette miatt

  • A legdurvábban mauglizó ovónőt nem küldték el az óbudai óvodából

    A legdurvábban mauglizó ovónőt nem küldték el az óbudai óvodából

  • Miért jó bő hatszorosára emelni a benzinárat? A válaszért Kubáig kell menni

    Miért jó bő hatszorosára emelni a benzinárat? A válaszért Kubáig kell menni

  • Nyílt levelet írtak Lázár Jánosnak, hogy sürgősen újíttassa fel a Hatvan-Mezőzombor vasútvonalat

    Nyílt levelet írtak Lázár Jánosnak, hogy sürgősen újíttassa fel a Hatvan-Mezőzombor vasútvonalat

  • A Dunakanyarban sem engedik fenntartani az önkormányzat ügyeletét?

    A Dunakanyarban sem engedik fenntartani az önkormányzat ügyeletét?

  • Orbán Viktor legalább 45 millió forintot költött el tavaly úgy, hogy a vagyonnyilatkozatában nincs nyoma

    Orbán Viktor legalább 45 millió forintot költött el tavaly úgy, hogy a vagyonnyilatkozatában nincs nyoma

  • Kérek még

Maradjon velünk!

 

  • instagram
  • facebook-f
  • twitter
  • coub
  • youtube

Rovatok

  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • Minden más

Sokat kattintott címkék

Belföld
Külföld
Gazdaság
Vélemény
ORBÁN VIKTOR
Magyar Péter
Fidesz
Időjárás
időjárás-előrejelzés
Magyarország
orvosmeteorológia
Oroszország
Környezet
Tudomány
politika
Kultúra
UKRAJNA
Technika
Novák Katalin
EURÓPAI UNIÓ
BUDAPEST
Egészség
EGÉSZSÉGÜGY
Sport
© 2011-2024 CIVILHETES /Középen állunk/

Lábléc menü

  • Impresszum
  • Jogi nyilatkozat
  • Adatkezelés
  • Régi CIVILHETES
Címlap
CIVILHETES
Független Közéleti Magazin
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
Clear keys input element