Szakértő szerint az uniós források hiánya az egyik oka a beruházások két számjegyű csökkenésének. A másik a bizonytalan gazdasági környezet.
A Központi Statisztikai Hivatal péntek reggeli közlése szerint a harmadik negyedévben ismét gyengén alakult a beruházási teljesítmény: éves alapon 15,4, negyedéves alapon 2,5 százalékos a visszaesés.
Azaz még az előző negyedév alacsony beruházási volumenét is alulmúlta a harmadik negyedéves teljesítmény, és itt láthatjuk egy újabb okát a gyenge GDP-adatnak – írja a lapunknak elküldött gyorsértékelésében Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.
Hozzátéve,
ez egyben azt is jelenti, hogy a beruházási volumen immáron a hatodik negyedéve csökken negyedéves bázison.
A beruházások visszaesése kapcsán Regős szerint két tényezőt lehet kiemelni: egyrészt az uniós források visszatartása miatti forráshiányt, amely visszahúzza az állami beruházásokat (ez látszik például az oktatás, illetve a szállítás, raktározás ágazatban), valamint a bizonytalan gazdasági helyzetet. Ez utóbbi a feldolgozóipar gyenge beruházási aktivitásában látszik elsősorban. Bár a kis- és középvállalkozások beruházási aktivitását itt is meghatározza az uniós források rendelkezésre állása, hiszen állami (uniós) támogatás nélkül a cégek nem szívesen ruháznak be: egyrészt kevésbé is éri meg nekik, másrészt pedig az elmúlt évek forrásbősége rászoktatta őket az állami támogatásokra – mutat rá a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.
A feldolgozóipar alacsony beruházási aktivitásában ugyanakkor szerepet játszik az is, hogy alacsony a kereslet, nem látják a vállalatok, hogy miért lenne értelme beruházni, ki fogja megvenni az előállított terméket. Ez hozzájárul a nagyberuházások lassításához is.
A mai adatból az is jól látható Regős Gábor szerint, hogy most már kevésbé a kamatkörnyezet az, ami a beruházások szempontjából jelentős akadályt jelent, sőt, az alacsonyabb kamatkörnyezetben a kamatérzékenyebb ingatlanberuházások már lassanként megindulnak.
Most tehát a beruházások beindulása szempontjából az lesz a kérdés, hogy hazánk hozzájut-e az uniós forrásokhoz, illetve hogy mikor stabilizálódik a gazdasági helyzet – ez utóbbi persze nemcsak Magyarországra, a belföldi gazdaságra értendő, hanem a külső piacainkra is, hiszen a hazai ipar jelentős részben külföldre, azon belül is legnagyobb arányban Németországba termel
– véli a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.
Aki szerint a mostani adatok kedvezőtlen előjelet jelentenek a következő időszak GDP-adataira is: ha kevés a beruházás, az visszafogja a gazdasági növekedést. Bár tegyük hozzá, hogy a kapacitáskihasználtság most nem éppen magas, tehát elvileg lehetne alacsony beruházási volumen mellett is növekedni – hívja fel a figyelmet Regős Gábor. (mfor.hu)
