Orosz energetikai szakértők reagáltak Szijjártó Péter külügyminiszter legutóbbi kijelentésére, amelyben az orosz olajjal és földgázszállítással szembeni kitettség csökkentéséről beszélt.
A Kremlhöz közel álló orosz szakemberek hosszasan ismertették Magyarország szűk mozgásterét, arra is kitérve, hogy mi történhet, ha leállítják a Barátság kőolajvezetéket, vagy a gáztranzitot.
Szijjártó Péter magyar külügyminiszter a közelmúltban rámutatott, hogy Horvátországnak az olaj és gáz tranzitdíjának emeléséről szóló döntése miatt Magyarországnak korlátozott lehetőségei maradtak az energiaforrások diverzifikálására. Ennek következtében Magyarország energiaigényének kielégítése során nagymértékben függ az orosz nyersanyagoktól - eleveníti fel elemzésében a Grazsdanszkjie szili orosz hírportál, ahogy azt is, hogy a magyar külügyér szerint a Horvátországon keresztül érkező Adria-vezeték sem képes biztosítani a magyar és szlovák ellátást.
Az orosz energiaszektor vezető szakértői sorban reagáltak a magyarországi álláspontra, kiemelve azokat a lehetséges kihívásokat és zavarokat, amelyekkel járhat, ha az ország eltávolodik az orosz energiaellátástól. Sztanyiszlav Mitrahovics, a Kremlhöz közel álló Nemzeti Energiabiztonsági Alapítvány és az Oroszországi Föderáció kormánya alá tartozó Pénzügyi Egyetem neves szakértője az olajvezetékek és a tranzitútvonalak bonyolult helyzetét ismertette.
Mitrahovics kiemelte a Druzsba (magyarul Barátság) kőolajvezeték déli ágának jelentőségét, amely az orosz kőolaj Magyarországra, a Cseh Köztársaságba, Szlovákiába és Szerbiába történő szállításának elsődleges útvonalaként szolgál, magyarországi és horvátországi tranzitforgalommal. Megjegyezte, hogy a horvátországi terminál kapacitása korlátozott, és bővítésre szorul, hogy kielégíthesse Magyarország és Szlovákia nyersolajszükségletét.
"Az átbocsátási kapacitás növelése helyett Horvátország úgy döntött, hogy megemeli a szénhidrogének szállításának költségeit.
Ezzel a lépéssel Magyarországnak gyakorlatilag nincs más választása, mint hogy továbbra is az orosz olajra támaszkodjon, annak ellenére, hogy az Európai Unió nyomására diverzifikálja energiaforrásait
- magyarázta Mitrahovics.
Igor Juskov, a Nemzeti Energiabiztonsági Alapítvány elemzője hangsúlyozta, hogy Magyarországnak jelenleg nincs életképes alternatívája az orosz energiaforrásokkal szemben. Tisztázta azokat a mechanizmusokat, amelyeken keresztül Magyarország orosz gázt kap, többek között Ukrajnán és a Török Áramlat gázvezetéken keresztül.
"A Gazprom és a Naftogaz közötti, 2024 végén lejáró szerződés felmondása nem lesz negatív hatással Magyarországra. Ha azonban bármilyen fennakadás következik be, például az orosz gázszállítások blokkolása, Magyarország nehéz energetikai helyzetbe kerülhet" - jelentette ki Juskov.
Az olaj esetében a helyzet még összetettebbé válik. Ha Ukrajna leállítaná az orosz olaj tranzitját, vagy jelentősen megemelné a tranzitköltségeket, Magyarország kénytelen lenne Horvátországon keresztül drágán vásárolni az olajat, vagy harmadik országokból importálni, ami még magasabb költségeket eredményezhetne.
E megfontolások fényében Juskov azt mondta, "Budapest számára gazdaságilag ésszerű, hogy Oroszországtól vásároljon olajat és gázt. Ennél kedvezőbb feltételek jelenleg nincsenek Magyarország számára". (Portfolio)
