Balatonalmádi kihelyezett frakcióülésén határozott arról a Fidesz és a KDNP, hogy kit jelölnek a kormánypártok a posztjáról két hete lemondott Novák Katalin utódjául.
Kihelyezett frakcióülésen Balatonalmádiban döntöttek arról, ki legyen a kormánypártok államfőjelöltje a közelgő államfőválasztáson a parlamentben.
Novák Katalin azután jelentette be lemondását bő két hete, hogy pozitívan bírált egy kegyelmi kérvényt, amelyet a bicskei gyermekotthon igazgatóhelyettesének szabadulásáért nyújtottak be, és amely kegyelemért a saját bevallása szerint Balog Zoltán református püspök is közbenjárt. A pedofilbotrányban bűnsegéd K. Endre kegyelmi ügyébe belebukott a kérvényt ellenjegyző Varga Judit korábbi igazságügyi miniszter, valamint végül Balog Zoltán is, de Balog Zoltán csak a zsinati elnöki pozícióról mondott le, Novák Katalin és Varga Judit a közéletből is bejelentette kivonulását. Orbán Viktor miniszterelnök üdvözölte a politikusok távozását, és azt mondta, az új gyermekvédelmi törvénycsomaggal és az új államfő megválasztásával lezárható a kegyelmi ügy. Az Országgyűlés február 26-án dönt a korábbi államfő lemondásának elfogadásáról.
A bejelentés
Bejelentette, az Alkotmánybíróság elnöke, Sulyok Tamás lesz a Fidesz-KDNP államfőjelöltje. Ez jelenleg még csak egy javaslat, a pártválasztmány véglegesíti a jelölést.
Az új államfő megválasztásának pontos időpontjáról nem tudott számot adni, mert az függ attól is, az ellenzék állít-e államfőjelöltet.
Kocsis Máté azt is közölte, Deutsch Tamás vezeti a Fidesz európai parlamenti listáját.
A bíróság minapi ítéletére hivatkozva továbbá felszólította Varju László (DK) képviselőt, hogy távozzon a közéletből, továbbá Fekete-Győr András (Momentum) hivatalos személy elleni erőszakkal kapcsolat ítélete miatt szintén erre kapott felszólítást a frakcióvezetőtől. "Erőszakos fellépéséért" Jámbor Andrást is felszólította a közéletből való távozásra.
"Arra szólítjuk fel a baloldalt, hogy szüntesse be az emberek hazugságon alapuló hergelését, a garázdaságot és az erőszakon alapuló politizálást" - nyomatékosította.
Gyermekvédelmi törvények
Szólt még a gyermekvédelmi törvénycsomagról is, amelynek előző változatát a baloldal a parlamentben nem szavazta meg.
"A tavaszi ülésszakban tervezzük a második gyermekvédelmi csomagot elfogadni" - fogalmazott Kocsis Máté, hozzátéve, nagyjából 20 törvényjavaslatról van szó, köztük:
- tovább szigorodnak a pedofilbűncselekményekre vonatkozó büntetési tételek
- új tényállások jöhetnek
- a 18 éven aluliak sérelmére elkövetett szexuális bűncselekmények nem évülhetnek el
- nem lehetséges szabadlábra helyezés ilyen bűncselekmény elkövetőinek esetében
- nem kaphatnak erkölcsi bizonyítványt a fenti bűncselekmények elkövetőin, egy életre nyomot hagy azon, aki ilyet tesz.
KDNP
Simicskó István KDNP-frakcióvezető is szólt a sajtótájékoztatón, pártját az alapvetésekről Semjén Zsolt pártelnök és miniszterelnök-helyettes tájékoztatta a kihelyezett ülés elején.
Bejelentette, "ebben a helyzetben" Sulyok Tamás kiválóan alkalmas lesz az államfői szolgálatra, a KDNP teljes mértékben mögötte áll.
Üdvözli, hogy Budapestre jön a svéd miniszterelnök, a KDNP is arra az álláspontra jutott, hogy hétfőn támogatni fogja Svédország NATO-csatlakozását, amitől a két ország kapcsolatainak javulását várja.
Bejelentette még: román mintára alakulhat át az energiaital hozzáférését szabályozó jogszabály, keleti szomszédunknál nem vehet ilyet 18 éven aluli személy.
Sulyok Tamás
1980-ban szerzett jogi diplomát a szegedi József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán. Pályáját bírósági fogalmazóként kezdte a Csongrád Megyei Bíróságon. 1982-ben jogi szakvizsgát tett, majd 1991-ig jogtanácsosként dolgozott. 1991 és 1996 között a Sulyok–Japport, majd 1997-től a Sulyok és Ádám Ügyvédi Iroda ügyvédjeként dolgozott. Ő látta el 1998 és 2002 között a szegedi önkormányzat jogi képviseletét. Egészen alkotmánybíróvá választásáig ügyvéd volt. 2000 és 2014 között osztrák tiszteletbeli konzul volt. 2004-ben az ELTE ÁJK Jogi Továbbképző Intézetben európai jogi szakjogász képesítést szerzett. 2005 szeptembere óta – meghívott előadóként – alkotmányjogot oktat, szemináriumot és fakultatív kollégiumot tart a Szegedi Tudományegyetem Jogi Karán. 2013-ban PhD fokozatot szerzett a Szegedi Tudományegyetemen.
Sulyok Tamást az Országgyűlés 2014. szeptember 27-től választotta az Alkotmánybíróság tagjává. 2015. március 30-án, április 1-i hatállyal, az Alkotmánybíróság teljes ülése a testület elnökhelyettesévé választotta. 2016. április 22-től – Lenkovics Barnabás utódjaként – elnökhelyettesként látta el az elnöki jogköröket.
2016 novemberében az Országgyűlési Sajtóirodája közölte, hogy Kövér László házelnök őt jelöli az Alkotmánybíróság elnökének az Alkotmánybíróság 2016. november 22-én tartandó teljes ülésére. Az Országgyűlés az ülésen megválasztotta a pozícióra.
Az Országgyűlés 2016. november 22-én Sulyok Tamást az Alkotmánybíróság elnökévé választotta.
