Ellenzék és ellenjelölt nélkül választotta meg az Országgyűlés Sulyok Tamást államfőnek
Az Országgyűlés tavaszi nyitóülésén a képviselők elfogadták Novák Katalin lemondását, majd a kormánypártok az ellenzék tüntető kivonulása után megválasztották Sulyok Tamást, az Alkotmánybíróság 67 éves elnökét Magyarország elnökének.
A parlament tavaszi ülésszakának hétfői nyitóülésén a kormánypárti képviselők megválasztották Sulyok Tamást, az Alkotmánybíróság 67 éves elnökét Magyarország új köztársasági elnökének.
A napirend elfogadása után, 16:42-kor kezdődő szavazáson a képviselők vita nélkül, 196 igennel határoztak Novák Katalin köztársasági elnök lemondó nyilatkozatának elfogadásáról.
A Varga Judit lemondása miatt 198 tagúra csökkent Országgyűlés ezután este öt és hat óra között kétharmados többséget igénylő, soron kívüli, titkos urnás szavazással választotta meg az új államfőt.
Az államfő személyéről döntő szavazás megkezdése előtt, Sulyok személye elleni tiltakozásul kivonultak az ülésteremből az ellenzéki pártok (DK, Jobbik, Momentum, MSZP, LMP, Párbeszéd), így csaknem 50 képviselő nem vett részt sem a szavazáson, sem az eredmény kihirdetésén.
Összesen 147 képviselő vette fel a szavazólapot, közülük 146 adta le végül a szavazatát, ezekből hét volt érvénytelen. A Fidesz-KDNP kormánypártok, valamint a Mi Hazánk frakciójának jelen lévő képviselői
134 igen, 5 nem és 0 tartózkodás mellett választották meg Sulyok Tamást államfőnek.
A szavazás érvényes és eredményes volt.
A szavazás idején a karzaton ott ültek Schmitt Pál és Áder János, korábbi köztársasági elnökök is.
A lemondás helyes volt
A hétfői ülésnap elején Orbán Viktor napirend előtti felszólalásában megköszönte Novák Katalin leköszönő köztársasági elnök munkáját. A kormányfő szerint Novák lemondásának oka egy olyan kegyelmi döntés volt, amelyben csak egyféleképpen lehetett volna dönteni: el kellett volna utasítani. „Nem ez történt, ezért a lemondás helyes volt” – ismételte meg Orbán az elmúlt napokban többször is elhangzott álláspontját. A miniszterelnök köszönetet mondott Sulyok Tamásnak, hogy elvállalta a felkérést, a képviselőket pedig a támogatására kérte.
Óriási tapasztalat, tiszteletreméltó tudás és vitathatatlan tekintély
– így jellemezte a kormányfő Sulyok Tamást. Orbán szerint az Alkotmánybíróság döntései a legfontosabb kérdésekben világos utat mutattak az elmúlt években, és ezek a döntések a jogászok és az emberek egyetértésével is találkoztak. „Úgy vélem, Magyarországnak most ilyen elnökre van szüksége” – tette hozzá Orbán Viktor.
Szakmai tekintély
A kormánypártok február 22-én, múlt hét csütörtökön jelölték államfőnek Sulyok Tamást. Orbán Viktor a Kossuth rádióban pénteken tapasztalattal, az alkotmány- és a jogi ügyekben való jártassággal, a nemzetközi jog ismeretével, a nemzetközi térben való forgolódással, a politikai intézmények természetrajzának ismeretével és egy szakmai tekintélyt is megadó életúttal indokolta Sulyok Tamás jelölését.
Az ellenzéki frakciók alacsony létszámuk miatt önállóan nem tudtak jelöltet állítani (ehhez negyven képviselő szükséges), közös ellenzéki jelölt pedig szóba sem jött azóta, hogy Novák Katalin lemondani kényszerült a kegyelmi botrány miatt.
Az ellenzéki pártok korábban bejelentették, hogy nem is vesznek részt a szavazáson, mivel Sulyok ugyanúgy csak a Fidesz-KDNP érdekeit szem előtt tartó „pártkatona”, „golyóstoll” lesz, mint elődje volt. Az ellenzéki pártok vasárnap tüntetést is tartottak a parlamentnél, közvetlen elnökválasztást követelve. Követelték azt is, hogy nevezzék meg a pedofilbotrány valódi felelőseit, a felszólalók szerint ugyanis Orbán Viktor rendszerében egy ilyen súlyú ügyben a legmagasabb szinten kellett dönteni.
Sulyok Tamás az elnökválasztás eredményének kihirdetését követő nyolcadik napon lép hivatalba, új államfőként esküt tesz és beszédet is mond. Az új köztársasági elnök hivatalba lépéséig az államfő feladat- és hatásköreit Kövér László, az Országgyűlés elnöke gyakorolja.
Mindeközben a Fidesz a kormány egykori miniszterét, Trócsányi Lászlót jelölte az Alkotmánybíróság új elnökének. (rtl.hu)