Az Emberi Jogok Európai Bíróságának mai döntése szerint Magyarország megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményét azzal, hogy nem biztosítja a transz emberek számára a nem- és névváltoztatás lehetőségét.
A Transvanilla Transznemű Egyesület ügyfele 2020 előtt kérvényezte a nem- és névváltoztatást. Akkor a hazai hatóságok jogszabályi hiányosságokra hivatkozva elutasították a kérelmét. A ügyben eljáró Fővárosi Törvényszék azonban felhívta a figyelmet arra, hogy az egyes alapjogok érvényesülését biztosító eljárási keretek kialakítása az állam feladata és a Fővárosi Törvényszék egyetért azzal a ténnyel, hogy a kérelmezőt súlyos lelki és egészségügyi kár érte.
A strasbourgi bíróság a mai döntésében megerősítette, hogy az Egyezmény 8. cikke védi az egyén nemi identitását, mint a személy identitásának részét. Ez igaz a transznemű személyekre is, akik még nem vettek igénybe nemi megerősítő kezeléseket vagy egyáltalán nem is akarnak élni ezekkel.
Az Egyezmény 8. cikke a jog gyakorlásába való önkényes beavatkozás tilalmán túl, pozitív kötelezettséget is ró az államra: el kell fogadni a jog hatékony gyakorlásához szükséges intézkedéseket, jogszabályi keretet és a jogorvoslati eljárásokat. A Bíróság megjegyezte, hogy 2020. május 29-től a magyar jog nem teszi lehetővé a születési nem megváltoztatását. Bár az ügy egy olyan eljárást érint, ami a 33. § elfogadása előtt indult, a Bíróság fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a mostani szabályozás alapján egyáltalán nem lenne lehetősége benyújtani kérelmet a nem jogi elismerésére.
Az EJEB megerősítette, hogy a 8. cikk alatt a tagállamoktól elvárt, hogy gyors, átlátható és elérhető eljárásokat biztosítsanak a transznemű személyek jogi elismerésére. Az ügyben érintett időszak alatt sem volt egy egyértelmű jogszabályhely, amely kifejezetten szabályozta volna a nem jogi elismerését, de közigazgatási eljárás keretében erre lehetőség volt. Az eljárás hiányosságából eredő visszásságokra a Transvanilla kérésére indított vizsgálatában az Alapvető Jogok Biztosa is felhívta a figyelmet 2016-ban, ugyanakkor a biztos ajánlására válaszul bevezetett 2017-es változtatások sem javítottak az inkonzisztens gyakorlaton. A benyújtandó dokumentumokra, a hatáskörrel rendelkező hatóságokra és az elvárt orvosi dokumentumokra vonatkozó egyértelmű iránymutatás hiánya a nem jogi elismeréséhez való jog gyakorlásának akadályát képezte.
Az EJEB elutasította a kormány érveit, hogy bírósági felülvizsgálattal a kérelmező jogorvoslatot kaphatott volna a szabályozás egyértelműségéből adódó problémákra. A Bíróság elfogadta az Alapvető Jogok Biztosának 2021-es a fentieket megerősítő következtetéseit, valamint a 6/2018-as AB határozat párhuzamos indokolását. A kérelmező helyzetén a Kúria későbbi pozitív döntései sem változtattak volna, hiszen azokat a kérelem benyújtása után egy évvel hozták (más ügyekben). És ezek sem támasztják alá, hogy a kérdéses időszakban volt egy kialakult gyakorlat a nem jogi elismerésére Magyarországon.
"A Bíróság megállapítja, hogy a jelen ügy körülményei olyan jogalkotási hiányosságokat és súlyos szabálytalanságokat tárnak fel, amelyek a kérelmezőt a magánéletével és személyes identitásának elismerésével kapcsolatban kínzó bizonytalanságban hagyták. A fentiekben kifejtettek szerint ez a helyzet, amelyért kizárólag a nemzeti hatóságokat terheli a felelősség, hosszú távú negatív következményekkel jár a kérelmező mentális egészségére nézve. A fenti megfontolások elegendőek ahhoz, hogy a Bíróság megállapítsa, hogy az alperes államban a kérdéses időszakban hatályban lévő jogi keret nem biztosított "gyors, átlátható és hozzáférhető eljárásokat" a transznemű személyek születési anyakönyvi kivonatokon szereplő nemének megváltoztatására irányuló kérelem megvizsgálására."
Magyarországon a 33-as paragrafus 2020-as törvénybe iktatása óta nincs lehetőség a nem és a név jogi elismerésére. Arról azonban kevesebb szó esik, hogy a nem jogi elismerésének tilalma előtt már évek óta nem hoztak döntéseket a beadott kérelmek ügyében. Ezzel súlyosan sérülnek a transz emberek alapvető jogai és folyamatosan sebezhető és kiszolgáltatott helyzetben vannak.
“Az ilyen nemzetközi fórumokon megnyert ügyek több szempontból is nagyon fontosak. Elsősorban ügyfeleink számára, akik sok évnyi pereskedés után léphetnek előre az életükben. Emellett fontos üzenet a közösségünk számára, hiszen egyértelmű állásfoglalás a nemzetközi jog képviselőitől, hogy a transz emberek jogainak védelme mellett teszik a voksukat. Nem utolsó sorban pedig üzenet a magyar állam felé, hiszen továbbra is adósok azzal, hogy biztosítsa a nem- és névváltoztatás lehetőségét.” - tette hozzá Dr. Sebestyén Andrea, a Transvanilla Transznemű Egyesület program menedzsere.
A teljes döntést itt lehet elolvasni: CASE OF R.K. v. HUNGARY (Transvanilla Transznemű Egyesület)
