Ugrás a tartalomra
CIVILHETES
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó

Soha nem látott veszteség az MNB-nél, masszívan negatív lett a jegybank saját tőkéje

Gazdaság
2024.05.31.
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print
1

Hatalmas kamatot fizetett a jegybank tavaly a kereskedelmi bankoknak. 

Harmadik egymást követő évben volt veszteséges tavaly a Magyar Nemzeti Bank: 1763 milliárd forintos mínusszal zárta 2023-at. A rekordszintű veszteség oka egyszerű: az infláció leküzdésére alkalmazott magas kamatlábak miatt nettó 1643 milliárd forintnyi kamatot fizetett ki tavaly a jegybank, döntő részben a kereskedelmi bankok felé. A pénteken közzétett éves jelentés alapján -1855 milliárd forinttal most először negatív tartományba került az intézmény saját tőkéje, ám ez az idei költségvetést nem kell, hogy terhelje: a jegybanktörvény őszi módosítása értelmében csak „hosszabb idő” után kell az MNB saját tőkéjét a jegyzett tőkének megfelelő 10 milliárd forintos szintre feltornázni.

Sosem látott veszteséget ért el az első félévben az MNB, hiszen a 999,3 milliárd forintos mínuszhoz még csak hasonlót sem láttunk az elmúlt évtizedekben – írtuk tavaly októberben, és akkor már borítékolhattuk, hogy a 2023-as év egésze is rekordveszteséggel fog zárulni a központi banknál. Így is lett:

AZ 1763 MILLIÁRD FORINTOS ÉVES VESZTESÉG TÖBB MINT NÉGYSZERESE AZ EGY ÉVVEL KORÁBBINAK.

Bár a monetáris lazítás és a csökkenő kamatszint határozta meg a tavalyi év nagyobbik részét, a jegybank által alkalmazott kamatlábak átlagos abszolút szintje még így is tavaly volt messze a legmagasabb. Az infláció elleni küzdelem jegyében 18%-ra emelt irányadó kamat 2023 májusa óta, a 13%-on tetőző alapkamat pedig 2023 októbere óta van csökkenő pályán, a kettőt azóta egyesítette az MNB, ma pedig már 7,25%-nál tartunk.

Nem kell sokáig keresni az MNB első féléves 999 és második féléves 644 milliárd forintos veszteségének az okát: az infláció letörése érdekében alkalmazott, a bankrendszer jelentős többletlikviditására fizetett magas kamatszint eredménye ott éktelenkedik a jegybank éves beszámolójának a „Nettó kamateredmény során”, amely A 2022-ES -806 MILLIÁRD UTÁN TAVALY -1643 MILLIÁRD FORINTRA RÚGOTT.

A nagy tavalyi kamatfizetés oka tehát a magas bankrendszeri likviditás és az MNB által alkalmazott magas kamatszint együttese. Ahogy a jelentés megjegyzi: „a bankrendszeri likviditás 2023-ban végig bőséges maradt, teljes átlagos mennyiség a januári 11 660 milliárd forintról év végére 14 500 milliárd forint fölé nőtt.” Nagy összegű kamatfizetéseivel maga a jegybank is hozzájárult a banki likviditás további növeléséhez.

Amit az MNB kamatráfordításként könyvelt el, annak jó része a magyar bankoknál kamatbevételként jelentkezett. Az MNB -1643 milliárd kamateredményéből 1611 milliárd forint csapódott le pozitív kamateredményként a bankoknál, ami a bankok teljes kamateredményének a 72%-át jelentette (ez a szám 2021 előtt elhanyagolható, sőt negatív is volt).

TAVALY 509 MILLIÁRD FORINTTAL NAGYOBB KAMATEREDMÉNYT REALIZÁLTAK A BANKOK, MINT EGY ÉVVEL KORÁBBAN, EBBŐL AZ MNB-TŐL SZÁRMAZÓ NETTÓ KAMATBEVÉTELEK 713 MILLIÁRD FORINTTAL EMELKEDTEK, a más forrásból származó nettó kamatbevételek viszont – nyilván a forrásköltségeik emelkedése miatt is – 204 milliárd forinttal csökkentek. E számok alapján elmondható, hogy a jegybank által tavaly kikifizetett többletkamatok (nettó értelemben) 71 százaléka maradt a bankoknál, 29 százaléka viszont a bankok partnereihez (pl. vállalati betéteseikhez, kötvényeseikhez) került. Bár a jegybank devizaeszközein elér kamateredmény 327 milliárd forinttal emelkedett, ez csak kis részben kompenzálta a fentieket a jegybank eredményében.

Persze nem csak a kamatoktól függ az MNB eredménye, ráadásul a tavalyi év romló teljesítményét sem csak ezek határozták meg.

A devizaárfolyamok mozgásán realizált bevételre sem számíthatott úgy az MNB tavaly, mint 2022-ben, a nagy forintgyengülés idején, hiszen a forint is erősödött a tavalyi év átlagában (legalábbis az euróhoz képest), emellett az MNB devizatartalékának a bekerülési árfolyama is szép fokozatosan nő, egyre szűkítve a mozgásteret arra, hogy a forint gyengülése mellett a jegybank jelentős árfolyamnyereséget realizáljon. 2022 végén még 365 forint, 2023 végén már 371 forint volt a devizatartalék.

A jegybank azért az év közben során folytatott euróváltásaival még így is tudott némi árfolymanyereséget realizálni, hiszen még a 371 forintos átlagos bekerülési árfolyam is kisebb volt, mint a piaci euró-árfolyam – a kettő különbözetéből adódik a tranzakciókon képződő MNB-nyereség. Viszont a devizatartalék úgynevezett kiegyenlítési tartaléka mutatja a negatív fordulatot: év végén 258 milliárd forint az ezen a téren nem realizált profit egyenlege, ami 517 milliárd forinttal kevesebb a 2022 év véginél.

Az eredmény (legnagyobb mértékben a kamateredmény) mellett a forintárfolyam kiegyenlítési tartalékának is kulcsszerepe van abban, miként alakul az MNB saját tőkéje.  Ez ugyanis gyakorlatilag a devizatartalékon nem realizált eredmény, vagyis azt mutatja meg, mi lenne, ha a teljes tartalékot átváltanák az aktuális árfolyamon. 

A FORINTÁRFOLYAMNAK NEM CSAK A JEGYBANK EREDMÉNYÉBEN, DE A TŐKEHELYZETÉBEN IS KOMOLY SZEREPE VAN TOVÁBBRA IS.

Egészen 2022 végéig az volt a törvényi szabályozás, hogy amennyiben a saját tőke a 10 milliárd forintos jegyzett tőke alá esik az év végén, akkor azt a következő évben egy összegben vissza kell pótolnia a költségvetésnek.

Tavaly a parlament először úgy lazított a szabályon, hogy öt év alatt egyenlő részletekben kell feltőkésíteni a jegybankot, egy őszi törvénymódosítás óta pedig ez áll a jegybanktörvényben, bármit is jelentsen ez a gyakorlatban (a jegyzett tőkéje az MNB-nek fixen 10 milliárd forint):

Ha a saját tőke hosszabb ideig a jegyzett tőke szintje alatt van, a központi költségvetés terhére közvetlenül az eredménytartalék javára történő térítéssel biztosítani kell, hogy elfogadható időn belül – a pénzügyi függetlenség elvének való megfelelés érdekében – legalább a jegyzett tőke mértékének megfelelő mértékű saját tőke álljon az MNB rendelkezésére.

Az MNB ezzel azon európai jegybankok sorába tartozik, amelyeknek a magas kamatszint és a nagyra fújt mérleg együttesen jelentős veszteséget, és így negatívba forduló tőkét okoz. Általánosságban elmondható, hogy az Európai Központi Bank (saját helyzete miatt is) türelmes a kialakult helyzettel kapcsolatban, és elfogadja azokat a megoldásokat, amelyek rövid távon nem írnak elő drasztikus költségvetési terheket jelentő feltőkésítést. Néhány éves időtávon a jegybanki működés újra nyereséges lehet, de az még a jövő kérdése, hogy a jegybank kap-e annyi időt, hogy utána ezekkel a mérsékelt nyereségekkel nagyon lassan visszatölthesse a negatív tőkéjét, vagy előbb-után nagyobb költségvetési erőfeszítésre lesz szükség. (Portfolio)

MNB
MAGYAR NEMZETI BANK
monetáris politika
ALAPKAMAT
Matolcsy György
éves jelentés
irányadó kamat
forint
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
Publikálva 2024.05.31. - 17:54
1
A- A+
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

 

Választási visszaszámláló

  • A Kúriához fordulnak Karsaiék az elutasított népszavazási kezdeményezések miatt

    A Kúriához fordulnak Karsaiék az elutasított népszavazási kezdeményezések miatt

  • Különutas stratégiával megy neki Magyarország a kihívásnak, amit a kínai járműipar európai nyomulása jelent

    Különutas stratégiával megy neki Magyarország a kihívásnak, amit a kínai járműipar európai nyomulása jelent

  • Újra a kanyarban előzne az Orbán-kormány, de most még nehezebb lesz neki

    Újra a kanyarban előzne az Orbán-kormány, de most még nehezebb lesz neki

  • Exobolygók tucatjait fedezték fel

    Exobolygók tucatjait fedezték fel

  • Több tízmilliót ítéltek saját folyóirataiknak a bírálóbizottság tagjai Demeter Szilárd ügynöksége pályázatán

    Több tízmilliót ítéltek saját folyóirataiknak a bírálóbizottság tagjai Demeter Szilárd ügynöksége pályázatán

  • Mit adott nekünk magyaroknak, a tankötelezettségi korhatár leszállítása?

    Mit adott nekünk magyaroknak, a tankötelezettségi korhatár leszállítása?

  • Bizonytalan egészségügy: Folytatódnak a kórházi osztály-bezárások

    Bizonytalan egészségügy: Folytatódnak a kórházi osztály-bezárások

  • Marad az enyhe idő, legfeljebb eső eshet

    Marad az enyhe idő, legfeljebb eső eshet

  • Biden a 11. menetben kezd magához térni?

    Biden a 11. menetben kezd magához térni?

  • Rendkívüli kormányülés jön

    Rendkívüli kormányülés jön

  • Sokszínűség kis hibával

    Sokszínűség kis hibával

  • 3972 méter: világrekordot döntöttek Sajóvámoson

    3972 méter: világrekordot döntöttek Sajóvámoson

  • Tömeges a felháborodás a hazai trappistasajtokkal kapcsolatban

    Tömeges a felháborodás a hazai trappistasajtokkal kapcsolatban

  • Szlovákiában is olcsóbb a Pick téliszalámi, mint itthon

    Szlovákiában is olcsóbb a Pick téliszalámi, mint itthon

  • Így magyarázkodik a kormánymédia Novák Katalin tette miatt

    Így magyarázkodik a kormánymédia Novák Katalin tette miatt

  • A legdurvábban mauglizó ovónőt nem küldték el az óbudai óvodából

    A legdurvábban mauglizó ovónőt nem küldték el az óbudai óvodából

  • Miért jó bő hatszorosára emelni a benzinárat? A válaszért Kubáig kell menni

    Miért jó bő hatszorosára emelni a benzinárat? A válaszért Kubáig kell menni

  • Nyílt levelet írtak Lázár Jánosnak, hogy sürgősen újíttassa fel a Hatvan-Mezőzombor vasútvonalat

    Nyílt levelet írtak Lázár Jánosnak, hogy sürgősen újíttassa fel a Hatvan-Mezőzombor vasútvonalat

  • A Dunakanyarban sem engedik fenntartani az önkormányzat ügyeletét?

    A Dunakanyarban sem engedik fenntartani az önkormányzat ügyeletét?

  • Orbán Viktor legalább 45 millió forintot költött el tavaly úgy, hogy a vagyonnyilatkozatában nincs nyoma

    Orbán Viktor legalább 45 millió forintot költött el tavaly úgy, hogy a vagyonnyilatkozatában nincs nyoma

  • Nemzeti konzultáció: mennyi a "nagyságrendileg pontosan meghatározott szám"?

    Nemzeti konzultáció: mennyi a "nagyságrendileg pontosan meghatározott szám"?

  • Kérek még

Maradjon velünk!

 

  • instagram
  • facebook-f
  • twitter
  • coub
  • youtube

Rovatok

  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • Minden más

Sokat kattintott címkék

Belföld
Külföld
Gazdaság
Vélemény
ORBÁN VIKTOR
Magyar Péter
Fidesz
Időjárás
időjárás-előrejelzés
Magyarország
orvosmeteorológia
Oroszország
Környezet
Tudomány
politika
Kultúra
UKRAJNA
Technika
Novák Katalin
EURÓPAI UNIÓ
BUDAPEST
Egészség
EGÉSZSÉGÜGY
Sport
© 2011-2024 CIVILHETES /Középen állunk/

Lábléc menü

  • Impresszum
  • Jogi nyilatkozat
  • Adatkezelés
  • Régi CIVILHETES
Címlap
CIVILHETES
Független Közéleti Magazin
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
Clear keys input element