Egy, az állati tetemek elszállításáról és kezeléséről szóló 35 éves koncesszió megszerzésén dolgozhatott 2021-ben Schadl György és köre.
Semmilyen közvetlen bizonyíték nincs arra, hogy Rogán segített volna nekik, de a koncessziókért felelős miniszterként alá tartozna a terület. A nyomozati anyagban elég zavaros a történet, de a részletek alapján egyáltalán nem valószínűtlen, hogy legalább részben igaz. - írja a Telex
Ezt követően magánjellegű dolgokról beszélgetnek. Grécs megjegyzi, miszerint a múltkor volt Ádámnál is, a Tóninál is, meg Barbaránál is. Tóni is normális volt. Schadl említést tesz valamilyen nagyobb történetről, amiről már beszéltek, és, ami körvonalazódik. Grécs is beszélt Ádámmal. Ádám annyit mondott Schadlnek, hogy úgy néz ki, a harmincöt év nem megy de, egy tíz, húsz évvel kiudvarolják ezt a történetet. Ádám azt mondta Grécsnek, hogy két-három hét múlva üljenek le ebben is, meg a rendezvénybiztosításos történetben is.
– szól annak a beszélgetésnek a leirata, amely Schadl György, és barátja, a szintén korrupcióval vádolt Grécs László között zajlott le 2021. június 6-án.
Ez a Schadl-ügy nyomozati anyagának az a sajtóhoz kiszivárgott része, ami alapján nagyon sokan azt sejtik, hogy valamilyen formában Rogán Antalnak is köze lehetett a Schadl–Völner-ügyhöz. Azt Fürcht Pál főügyész, a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője erősítette meg csütörtökön, hogy a leiratban szereplő keresztnevek Rogán Antalt, a feleségét és Nagy Ádámot, Rogán kabinetfőnökét jelentik.
Rogán Antal érintettségét a Völner–Schadl-ügyben soha senki nem tudta bizonyítani, Rogán pedig következetesen tagadta, míg végül március 26-án Magyar Péter elő nem állt a hangfelvételével. Ezen Varga Judit volt igazságügyi miniszter azt állítja, hogy Rogánék kihúzatták a magukra vonatkozó részeket a nyomozati anyagból.
De akkor mi köze lehetett Rogánnak Schadlékhez? Schadl az ügyészség szerint készpénzben, 2-3 millió forintokat adott át Völnernek, ami a korrupció elég piti, kisstílű változata. Nem tűnik logikusnak, hogy Rogán, aki egyrészt miniszter, másrészt egy vagyonos ember, harmadrészt korábban tízmilliárdos nagyságrendű bizniszekhez lehetett köze, lehajolna ilyen aprópénzért.
A jelek szerint nem is hajolt le: a nyomozati anyagban semmi arra utaló jel nincs, hogy az a pénz, amit Schadl védelmi pénzként szedett be a végrehajtóktól, majd részben továbbadott Völner Pálnak, végül Rogánnál kötött volna ki. Van azonban az ügynek egy másik, csak töredékesen meglévő, jóval nagyobb léptékű korrupciót tartalmazó szála, amely Rogán Antalhoz vezethet.
Állati tetemek elszállítása
A sokat idézett beszélgetés szerint: „Ádám annyit mondott Schadlnek, hogy úgy néz ki, a harmincöt év nem megy de, egy tíz, húsz évvel kiudvarolják ezt a történetet.”
Vagyis a szövegből az derül ki, hogy Schadlék megkérték Ádámot, hogy intézzen el nekik valamit 35 évre, de ő ezt nem tudja elintézni, csak 10 vagy 20 évre. Felmerül a kérdés, hogy mit akarhat valaki 35 évre megszerezni. Nem kell sokat gondolkodnunk, hogy eszünkbe jusson a 35 évre szóló autópálya-koncesszió, az ugyanennyi időre szóló hulladékgazdálkodási koncesszió és a budapesti kaszinók üzemeltetésére vonatkozó koncesszió. És ki kötötte ezeket a szerződéseket? A miniszterként a koncessziókért is felelős Rogán Antal alá tartozó Nemzeti Koncessziós Iroda.
Azt, hogy Schadléknál egy koncesszióról lenne szó, a nyomozati anyag többször megerősíti, leírják, hogy a nyomozók „a beszerzett és rendelkezésre álló adatok a versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban bűntette, vesztegetés bűntette, valamint vesztegetés elfogadása bűntette elkövetését valószínűsítik.”
Arról, hogy milyen koncesszióról lehetett szó, a Tányér néven lehallgatott A. Tamás, a Schadl–Völner-ügy ötödrendű vádlottja részletesen mesélt a kihallgatásán. Tányér azt mondta:
Van az ATEV, ami egy korábban monopolhelyzetben lévő állami cég, ami összegyűjti az állati tetemeket, és ezeket kötelező leadni. Ebből mellékterméket, takarmányt, vagy tápot állít elő. Az új ügyvezetésről Robinak évekre visszamenő dokumentációja van, hogy mennyi pénzt lopnak ki. [...]. Úgy vettem ki, hogy ebben Gyurinak, vagyis Schadl Györgynek is nagy érdekeltségei lennének. A miniszter hölgyet, aki kinevezi az ATEV vezetőit, már Rogán is megkereste ez ügyben, de a miniszter hölgy hajthatatlan volt. Viszont Robi mondta, hogy szeptember közepén létre fog jönni egy új minisztérium, amiről csak néhány ember tud, és ebben Gyurinak is lesz szerepe, és ez a minisztérium fog diszponálni az összes koncesszió felett. Megnevezte azt is, hogy ennek a minisztériumnak ki lesz a vezetője, és az összes ”zsíros„ tevékenységet ez alá fogják hajtani, mint a felszámolás, végrehajtás, és az ATEV is ez alá fog tartozni. Azt is mondta Rehák, hogy amint feláll ez az új minisztérium, Rogán oda fog menni ahhoz a miniszter asszonyhoz, aki korábban hajthatatlan volt, és azt fogja neki mondani, hogy ha leváltja az ATEV vezetését és kinevezi az általa javasoltakat, akkor nem csinál belőle ügyet.
Tányér itt az ATEV Fehérjefeldolgozó Zrt.-ről beszél, ami, ahogy mondja, állati melléktermékek feldolgozásával foglalkozott. Ennek az állami cégnek akkor Máger Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős miniszter nevezte ki a vezetőjét. Tányér arról beszél, hogy az ATEV-et Rogán segítségével egy új minisztérium alá fogják szervezni, és azt, vagy annak feladatát koncesszió formájában Schadlék szerezhetik meg.
Érdemes megjegyezni, hogy Tányér elég zavaros értesülése Gazditól származik, aki a nyomozati anyag szerint állandóan össze-vissza hazudozott. Ráadásul az információ legjobb esetben is harmadik kézből származik, hiszen a Tányér és Rogán közötti legrövidebb út Gazdin és Schadlön keresztül vezethetett.
Erről a szerdai sajtótájékoztatón Fürcht főügyész is azt mondta: a nyomozati anyagban sok olyan beszélgetés van, „amiben az egyik ember arról beszél, mit mondott egy másik egy harmadikról, és ennek sokan hitelt adnak.” Szerinte vizsgálták, hogy miről lehetett szó ebben az ügyben, de semmilyen bűncselekménynek nem bukkantak a nyomára.
A nyomozati anyagnak ugyan vannak olyan pontjai, amelyeket lehet úgy értelmezni, hogy erre a koncesszióra vonatkoznak, de egyértelműen ez sehol máshol nincs benne. Ebből az ügyészség szerint az következik, hogy ez kitaláció, ami bizonyára így is van. Kivéve persze, ha valakik kitörölték a nyomozati anyag bizonyos részeit.
Elég reális történet
Tányér az állati tetemek elszállításáról szóló történetet elég zavarosan adja elő, de abban vannak elég reális elemek, amelyek alapján az legalábbis részben igaz lehet. Tányér ráadásul azt mondja, hogy ő Gazditól tudja az egészet, vagyis a vallomása valószínűleg azért zavaros, mert nem tudta pontosan átadni, amit Gazditól hallott.
Tányér vallomása 2021 végi, és abban hónapokkal korábbi eseményekről beszél. Ez azért fontos, mert pont ekkor, 2021 környékén adott ki a kormány egy csomó feladatot és gazdasági ágazatot 35 éves koncesszióba a Rogán Antal alá tartozó koncessziós irodán keresztül.
A Nemzeti Koncessziós Irodát még 2020-ban alapították. Eredeti jogkörük szerint ők javasolhatják a miniszterelnöknek, hogy egyes kizárólagos állami gazdasági tevékenységek gyakorlási jogát időlegesen koncesszión keresztül magáncégeknek adják át. Ha erre a kormány rábólint, akkor ők bonyolítják le a koncessziós eljárást, és ők kötik meg a szerződést a pályázat győztesével.
Ennek megfelelően 2021 óta állami koncesszióba adták:
- 35 évre a magyarországi autópályák üzemeltetését, amelyet egy Mészáros Lőrinchez és Szijj Lászlóhoz köthető konzorcium nyert kapott meg;
- 35 évre a hulladékgazdálkodást, amelyet a Mol leányvállalata kapott meg. Ennél Palkovics László akkori miniszter el is kotyogta, hogy a cégre szabták a koncessziót;
- és 35 évre a budapesti kaszinók üzemeltetését, amelyet egy Garancsi István és Szalay-Bobrovniczky Kristóf tulajdonában álló cég kapott meg – igaz, ebből Szalay-Bobrovniczky később kiszállt.
Vannak arra utaló jelek, hogy ilyen koncesszióba akarják kiadni a kórházak gyógyszerbeszerzését és a mobilfizetést is.
Ezeket a koncessziókat mind a Rogán Antal alá tartozó Nemzeti Koncessziós Irodán keresztül adják ki, vagyis feltételezhető, hogy a nyertesek kiválasztására legalábbis informális hatása van a propagandaminiszternek. Az autópálya, a hulladékgazdálkodás és a kaszinók példája pedig azt mutatja, hogy a döntéshozók hajlamosak hozzájuk közel álló szereplőknek adni a koncessziókat. Az elmúlt évek hírei alapján pedig a kormány környékén is gyakran kavarnak azzal, hogy melyik területet adják ki koncesszióba és melyiket nem, így nagyon könnyű elképzelni, hogy ez az állati tetemek elszállítása és feldolgozása esetében is felmerült.
Az viszont nem világos, hogy ezt a gazdasági tevékenységi kört miért éppen Schadlnek vagy körének szervezték volna ki. Az autópálya-, hulladékgazdálkodás- és kaszinókoncessziókat Magyarország egyik legnagyobb cége, illetve leggazdagabb vállalkozói kapták. Érthetetlen tehát, hogy az ATEV feladatkörét miért éppen olyan kisstílű bűnözőknek szervezték volna ki, mint amilyen Schadl György és „Gazdája”, R. Róbert.
Lázárnál landolt
Az üzletből egyébként nem lett semmi, a korábban állami tulajdonban lévő ATEV-et 2023 végén a Lázár János által vezetett Jövő Nemzedék Földje Alapítványnak adták át ingyen. Akkor ezt a Fidesz, a KDNP és az MSZP képviselői is megszavazták, Lázár szerint
a kormány ezt jó konstrukciónak tartotta, ezért az ATEV részvényeket és az ATEV felügyeletét az alapítványunkra akarja bízni. Nyilvánvalóan közfeladatot fog hozzárendelni, tehát nem arról lesz szó, hogy nálunk egy csomó pénz lesz, és azon ülünk vagy hülyeségekre költjük; meg van szabva, hogy az alapítvány milyen közfeladatot finanszírozhat és kell finanszíroznia ennek a cégnek a működtetésével.
Összességében tehát azt lehet mondani, hogy a nyomozati anyag sajtóba kikerült verziójában nincsen arra közvetlen bizonyíték, hogy Rogán érintett lenne Schadlék korrupciós ügyeskedésében. Viszont ha igaz a nyomozati anyagban előadott történet arról, hogy Schadlék a dögszállítás koncesszióját szerették volna 35 évre megszerezni, akkor elég valószínű, hogy Rogánéknál kilincseltek volna. (Telex)
