A Tisza Párt szakpolitikusa úgy látja, a beszerzést nem szakmai, hanem üzleti szempontok motiválták.
Egy szűk gazdasági-politikai érdekkör anyagi gyarapodását, nem pedig a magyar emberek biztonságát szolgálják a Tisza Párt szakpolitikusa szerint az Orbán-kormány honvédelmi repülőgép-beszerzései.
Ruszin-Szendi Romulusz vasárnapi Facebook-bejegyzésében felidézte, hogy az Aero Vodochody a.s. cseh repülőgépgyártó vállalat 2021 szeptemberében került Szalay-Bobrovniczky Kristóf, jelenlegi honvédelmi miniszter érdekeltségi körébe. A HSC Aerojet Zrt., amelyben a tárcavezető jelentős tulajdoni részesedéssel rendelkezett, 80 százalékos tulajdonhányadot szerzett a cseh cégnél. A tranzakció állami támogatással valósult meg: a vállalat 150 millió eurós, mintegy 53 milliárd forintos hitelt vett igénybe a Magyar Fejlesztési Banktól, amelyhez a magyar kormány készfizető kezességet nyújtott. Ruszin-Szendi Romulusz szerint Szalay-Bobrovniczky Kristóf miniszteri kinevezése után megvált érdekeltségétől, de magyar és cseh üzletemberek a tulajdonosi szerkezetben maradtak.
A szakpolitikus felidézte, hogy Magyarország 2022 tavaszán tizenkét L-39NG típusú repülőgépet – nyolc kiképző és négy felderítő változatot – rendelt az Aero Vodochody gyártótól. Az első négy gépet 2024-ben, a következő négyet 2025-ben, a fennmaradó négyet 2028-ban kellett volna leszállítani. A honvédelmi miniszter korábbi nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy ezek a gépek a képességfejlesztést és a lakosság biztonságát szolgálják. Ruszin-Szendi Romulusz szerint ugyanakkor a kiképző és könnyű harci repülőgép-képesség kialakítása nem a szokásos módon történt, az üzembe állításhoz szükséges alapfeltételek sem teljesültek, a repülőgépek pedig polgári szabványú avionikai rendszerrel rendelkeznek, és hiányoznak belőlük a katonai bevetéshez elengedhetetlen adatkapcsolati, fegyver- és önvédelmi rendszerek.
Ruszin-Szendi Romulusz szerint a gépek tárolását ideiglenesen a NATO számára felajánlott hangárokban oldották meg. A szakpolitikus kérdésként vetette fel, hogy az L-39-esek alkalmazása milyen kockázatokat jelent önvédelmi rendszerek nélkül, valamint milyen tervek vonatkoznak a felderítő változatok Gripen-kötelékben való használatára, és hogyan biztosítják a repülőgépek tárolását és üzemeltetését NATO-infrastruktúra igénybevétele esetén.
Szerinte a beszerzések nem a magyar emberek biztonságát szolgálják, hanem sokkal inkább egy szűk gazdasági-politikai érdekkör anyagi gyarapodását.
„Mi az oka annak, hogy nem történtek meg időben a szállítások? Ezt jelenti, ha a hadiipar magánkézben van, és nem a nemzet érdeke, hanem a profit számít? Fizetett a cég kötbért a csúszás miatt? Ha nem, miért nem? Mert az ön pénztárcája is bánta volna? A magyar állam nem azért vállalt garanciát a kölcsönre, hogy tovább gyarapodjon a hizlalt oligarchikus kismalac! Vagy mégis? Miniszter úr! A választ megkerülheti, de a felelősségre vonást aligha” – zárta sorait Ruszin-Szendi Romulusz. (Népszava)
