A Magyarország és Románia közötti gazdasági együttműködésről, a nemzeti kisebbségekről és Románia schengeni csatlakozásának támogatásáról is szó volt a szerdai budapesti román-magyar elnöki találkozón.
Klaus Iohannis román államfő a megbeszélést követő közös sajtótájékoztatón elmondta, Románia célja, hogy a két ország közötti párbeszéd pozitív dinamikát, fejlődést és elmélyülést mutasson, valamennyi polgár érdekében, etnikai származásra való tekintet nélkül.
„Határozottan úgy vélem, hogy el kell kerülni az egyoldalú vagy ellentmondásos gesztusokat” – hangsúlyozta a román államfő. „Mindkét oldalnak elszántnak kell lennie arra, hogy kapcsolataink jövőjét a fejlődés és az együttműködés perspektívájából szemlélje, és inkább azt határozza meg, hogy mi az, ami összeköt bennünket, és milyen közös érdekeink vannak, mint azt, ami elválaszt bennünket” – fogalmazott.
„Hangsúlyoztuk, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek hozzájárulnak az állampolgárság szerinti állam – amely az egyetlen felelős a jogaik védelméért – és a rokon állam közötti hidak létrehozásához és megerősítéséhez” – tette hozzá Iohannis.
Novák Katalin a sajtótájékoztatón úgy fogalmazott az MTI szerint, hogy a román elnökkel egyetértenek abban, hogy a magyar kisebbség támogatása hozzájárul Románia fejlődéséhez. Ezért kölcsönös érdek a feszültségeket csökkentése annak szítása helyett.
A két ország közötti gazdasági együttműködésről a román államfő a magyar állam erdélyi gazdaságfejlesztő programjára célozva azt mondta, a román fél álláspontja az, hogy a projekteket közös érdekek mentén kell kidolgozni, úgy, hogy azok az etnikai alapon történő megkülönböztetéstől mentesek legyenek, és ne korlátozódjanak Románia egyes részeire, valamint a román és európai jogszabályokkal összhangban, valamint a román fél egyetértésével kell finanszírozni őket.
A gazdasági kapcsolatokat a magyaro köztársasági elnök virágzónak nevezte a két ország között. A Magyarországra irányuló romániai behozatal másfélszeresére, a határátlépőhelyek száma tizennégyre emelkedett – mutatott rá. Hozzátette ugyanakkor: a gazdasági kapcsolatokban még sok lehetőség van. Az energetikáról szólva kiemelte: Magyarország dolgozik azon, hogy diverzifikálja a hozzáférését az energiaforrásokhoz. Ebben kiemelten számít Romániára. Elmondta: abban is egyetértenek a román elnökkel, hogy ezen a területen is erősíteni kell az együttműködést.
Iohannis kiemelte azt is, hogy Novák Katalinnal Románia schengeni csatlakozásáról is beszéltek, és megköszönte, hogy a magyar köztársasági elnök egyértelmű támogatását fejezte ki ebben az ügyben. A sajtótájékoztatón Novák Katalin kijelentette, hogy Magyarország határozottan támogatja Románia mielőbbi schengeni csatlakozását, mert minden érv emellett szól. Hozzátette, hogy a jövő évi második féléves magyar EU-elnökség idején Budapest mindent meg fog tenni azért, hogy megoldja ezt a problémát, idézte az Agerpres.
A román államfő kijelentette továbbá, hogy az Izrael elleni terrortámadás „nyilvánvalóan Oroszországot segíti”, és Románia készen áll arra, hogy támogatást nyújtson Izraelnek, amennyiben szükség van rá. Kifejtette, az Izrael elleni súlyos terrortámadás „számos kapcsolatot meg fog változtatni, és nemcsak a Közel-Keleten”, hanem globális szinten is, hiszen a világ figyelme most megoszlik a két tűzfészek között, ami egyértelművé teszi, hogy az Izrael elleni terrortámadás Oroszországnak kedvez. „Megtudjuk majd, ki állt e támadás mögött, és mi volt a politikai stratégiája; az biztos, hogy mindenütt lesznek következményei” – fogalmazott.
Magyarország elítéli a terrorista támadást Izrael állam ellen és igyekszik mindent megtenni annak érdekében, hogy ne eszkalálódjon a konfliktus, mondta a magyar államfő. Novák Katalin hozzátette: korábban nem látott intenzitású háborús konfliktusok robbannak ki a világ különböző pontjain. Számos ország vezetői azon dolgoznak, hogy mindez ne vezessen harmadik világháborúhoz. Bölcs és józan döntéseket kell hozni, hangsúlyozta a köztársasági elnök.
Klaus Iohannis román államfő Novák Katalin köztársasági elnök meghívására látogatott szerdán Budapestre, ahol az utóbbi 14 évben nem járt román államfő hivatalos látogatáson. Iohannis nem találkozott Orbán Viktor miniszterelnökkel, aki épp Grúziába utazott hivatalos látogatásra. A román sajtó értesülései szerint az Oroszország elleni EU-s szankciókat és Ukrajna felfegyverzését rendszeresen kritizáló Orbán Viktor nem véletlenül időzítette éppen erre az időszakra grúziai hivatalos látogatását, el akarta ugyanis kerülni, hogy a román államfő Ukrajna-párti üzeneteihez kelljen társulnia. További feszültséget jelenthetett volna Orbán 2023-as tusnádfürdői beszéde is, amelynek nyomán a román külügy bekérette a bukaresti magyar nagykövetet. (Transtelex)
