Ugrás a tartalomra
CIVILHETES
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó

Rendkívül kevés szülő képes megoldani, hogy váltva nevelje a gyerekét a válás után

Belföld
2024.01.23.
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print
22

Magyarországon százból mindössze egy gyerek életében marad hasonló szinten jelen az apja, mint amennyire válás előtt volt, ezzel a mutatóval pedig látványosan rosszabbul állunk, mint a legtöbb európai ország. 

Ebből a szempontból csak a román és a görög gyerekeknek rosszabb a 17 vizsgált országban. Válás után a közös gyereknevelés azért is számít fehér hollónak nálunk, mert a szülők még a gyerek érdekében sem képesek túllépni a sérelmeiken. Miközben kimondottan ritka a gyerek válás utáni közös nevelése, kiemelten káros az is, hogy keveset tudunk róla.

Nyugat-Európában évtizedek óta bevett gyakorlat, a hazai bíróságokon viszont csak az utóbbi időben kezdett terjedni a váltott gondoskodás. A lényege, hogy ha a bíróság mindkét szülőt és a körülményeiket is alkalmasnak tartja a gyereknevelésre, illetve ez a legkedvezőbb a gyereknek is, akkor hol az egyik, hol a másik szülőnél lakik, általában heti- vagy kétheti váltásban.

Bár elvi lehetőség lenne rá, a válást követően mégis rettentően kevésszer neveli mindkét szülő a gyerekeket Magyarországon. Egy nemzetközi kutatás szerint az országban a 2021-es adatok alapján száz gyerekből

  • mindössze hat lakik egy hónapban legalább tíz napig a másik féllel is;
  • és csak egy él közel ugyanannyi időben mindkét szülővel válás után.

Eközben az e téren éllovas Svédországban a gyerekek több mint fele legalább tíz, de inkább ennél is több napot tölt mindkét szülővel, és a szomszédos Szlovéniában is kétszer annyi gyerek él felváltva a szüleinél, mint nálunk.

A magyarhoz képest csak a román, illetve a görög gyerekekre vonatkozó adat alacsonyabb a 17 vizsgált ország közül.

A szétszórt magyar bírósági információkból az bogarászható ki, hogy az esetek több mint 80 százalékában az anyáknak adják meg a gyerekek felügyeleti jogát, az apák jóval ritkábban vannak velük, általában csak kapcsolattartási joguk van. A fennmaradó kevés esetben a szülők valamilyen felosztásban közösen felügyelik a kiskorú életét, és ezen belül rendkívül ritkán valósul meg az, hogy váltva gondoskodnak róla, tehát egyenlő időben nevelik.

Hazánkban 2022. eleje óta van lehetőség arra, hogy valamelyik szülő egyoldalúan is igényelhesse a közös gondoskodást, de nagyon kevesek járnak sikerrel.

Bírósági adatok szerint a válások mindössze 2,5 százaléka végződött váltott gondoskodásban a fővárosban és Pest megyében tavaly, az ország többi részén pedig még rosszabb lehet ez az arány

– mondta Galambos Balázs, a SzépenVáljel Válásközpont alapítója, válási tanácsadó a 24.hu-nak.

A lesújtó bírósági számokhoz hozzá tartozik egyrészt, hogy érdemi magyarországi statisztikák nem elérhetőek a témában, másrészt pedig peren kívüli gyermekelhelyezéseknél régóta gyakorlat, hogy a szülők felváltva nevelik a gyerekeket. A válások nagyjából ötven százalékában azonban nem tudnak megegyezni a felek. Sőt, a szakértő elmondása szerint a perek 30-40 százaléka évekig elhúzódik, és ez mindenki előtt a gyerekeknek okoz további sérüléseket, de az elváltak kapcsolatát is még mélyebbre taszíthatja.

Itthon a leggyakoribb apai kapcsolattartási forma az, hogy a gyerek kéthetente egy hosszú hétvégét tölt nála. Emellett a szülők között egyre népszerűbb az a szemlélet, hogy a gyerek eleinte az édesanyával lakik életvitelszerűen, viszont ahogy egyre idősebbé válik, úgy bővülnek fokozatosan az édesapa kapcsolattartási lehetőségei, ami egyes esetekben a közel egyenlő, akár a 7-7 napos felosztást is elérheti.

Ezzel együtt a fent idézett európai tanulmány összegyűjtött az utóbbi közel fél évszázadból 50, a válás utáni közös felügyelet hatásait vizsgáló kutatást, amelyek közül

  • mindössze kettő mutatott ki kedvezőtlen eredményeket;
  • tizenegy semleges vagy vegyes következtetésekre jutott;
  • harminchét pedig abszolút pozitív hatást állapított meg.

Az esetek többségében pont a gyerek szempontja szorul háttérbe

A váltott gondoskodás alapvetően akkor valósulhat meg, ha az elvált szülők értelmes kapcsolatot tudnak fenntartani egymás között, és meg tudnak egyezni a gyerek érdekében – ezt messze csak egy kisebbség képes kivitelezni a 24.hu által megkérdezett szakértők szerint.

A kulcs az, hogy a szülők képesek legyenek magas szinten kommunikálni és együttműködni. Válás után ez a legtöbbeknek megugorhatatlan kihívás.

Viszont ha meg tudnak egyezni a gyerekkel kapcsolatos fontos dolgokról, akkor a bírósági határozatnak szimbolikus jelentősége van. Az életszerűség, illetve az együttműködés jóval fontosabb gyakorlatilag mindennél” – fogalmazott Galambos Balázs. Ilyen esetben viszont  kinyílik a lehetőségek tárháza, és megtalálhatják a közös nevelésnek azt a tetszőleges formáját, ami a lehető legjobban működik nekik. Hozzátette, a tanulmányok szerint a váltott gondoskodás működőképességére nagy hatással vannak társadalmi tényezők: azokban a családokban sokkal valószínűbb, ahol a szülők magasabb végzettségűek, nagyobb a jövedelmük és jobbak a lakókörülményeik.

A modern gondoskodási konstrukciókat a kreativitás szülte azért, hogy a gyerek és a kialakuló családi rendszer számára a lehető legjobbat hozzuk ki válás után – fogalmazott lapunknak Polányi Viktória szakpszichológus. Mint mondta, ezek azért is ritkák nálunk, mert nagy rugalmasság szükséges hozzájuk, ugyanis mindig a gyerek személyiségétől függ, hogy mi a megfelelő rendszer. Hozzátette, az esetek többségében viszont pont a gyerek szempontja szorul háttérbe a válások során.

Kiemelten fontos volna, de sajnálatosan kevésszer történik meg az is, hogy maga a gyerek is beleszólhasson már minél kisebb korától kezdve abba, hogy mi történik vele.

„Ha nem mint egy bőröndöt viszik jobbra-balra, hanem aktív alakítója a helyzetének, az az önértékelését, és több pszichés-lelki készségét fejlesztheti, ahelyett hogy tovább roncsolná” – mondta a pszichológus.

A közös gondoskodás ötlete akkor vetődik fel a leggyakrabban, amikor a gyerek neveléséből az apa is nagy mértékben kivette a részét. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a családon belüli, más néven láthatatlan munkák továbbra is jóval nagyobb részét végzik a nők, mint a férfiak. A számok szerint az anyákra hárul inkább a gyereknevelés is, viszont egyértelműen látszik az is, hogy egyre nagyobb részt vállalnak az apák is belőle.

A gyerekek lelki fejlődése során kiemelten fontos az is, hogy kapjanak normális apai és anyai mintát egyaránt. Az viszont egyáltalán nem biztos, hogy ezt az elvált szülők váltott gondoskodásában kapják meg: könnyen lehet, hogy jobb mintákat ismer meg egy olyan mozaikcsaládban élve, ahol megfelelően működik a párkapcsolat, és ezt sem szabad figyelmen kívül hagyni – mondta Galambos.

A legkényelmesebb fészek nálunk olyan, mint a fehér holló

Mindenesetre a közös gondoskodásnak létezik az úgynevezett fészek- vagy skandináv-modellje is, ami a gyerek számára a legkényelmesebbnek bizonyulhat, itthon azonban nagyon kevesek tudják megvalósítani. Ennek központi eleme, amiben lényegesen eltér a többitől, hogy a gyerekek maradnak állandó jelleggel egy lakásban, a szülők pedig itt laknak velük egymás után felváltva.

A szakértők szerint a gyerekeknek ez a közös nevelés legkényelmesebb formája, ugyanis ebben az esetben nem nekik kell folyton összepakolniuk és közlekedniük a szülők között. Amellett, hogy a kétlakiság rengeteg logisztikával jár, az általában fárasztó is, és mindenképp kellemetlen a gyerek számára – a leggyakrabban Skandináviában működőképesnek bizonyuló, de Észak-Amerikában és Nyugat-Európában is egyre terjedő fészek-modell pedig pont erre a központi problémára nyújt megoldást.

Viszont itthon szinte alig van példa a fészek-modellre, ugyanis egyszerűen nagyon keveseknek van pénze arra, hogy a volt házastársi lakás mellett még kettő ingatlant fenntartsanak vagy béreljenek maguknak, amelyre ehhez a formához ideális esetben szükség van.

Galambos úgy fogalmazott, hogy Magyarországon a fészek-modell „olyan ritka, mint a fehér holló”, a válófélben lévő vagy elvált szülők talán egytizedénél is kevesebben tudnak róla. Az anyagi feltételek mellett pedig sok empátia is szükségeltetik a szülők új partnerei felől, ugyanis őket nem igazán szokás hazavinni a fészekbe, és így értelem szerűen jóval kevesebb időt töltenek párjukkal.

Súlyos, rendszerszintű következmények

A válás utáni közös gyereknevelés jó gyakorlatainak elterjedését, vagy egyáltalán a megismerését súlyosan akadályozza, hogy a témában vagy nincsenek, vagy nyilvánosan nem elérhetőek érdemi statisztikák vagy kutatások itthon, és egyébként nemzetközileg sem igazán.

A cikkben – magyar adatok híján – idézett Demographic Research nemzetközi szaklap tanulmányának következtetéseiben a szerzők azt írják, hogy Európában általánosságban nincsen tiszteletben tartva a gyerekek mindkét szülővel folytatott stabil kapcsolathoz való joga. Ennek elsődleges jele és számos további probléma okozója, hogy a kormányok – mint láttuk, a magyarral egyetemben – nem képesek megfelelő minőségben adatokat szolgáltatni arról, hogy mi történik a gyerekekkel válás után.

Egyértelműnek tűnik, hogy [az országok intézményei] a gyerekeket rendszerszinten akadályozzák abban, hogy stabil kapcsolatot alakítsanak ki az apjukkal …

a gyermekek másik szülővel való kapcsolatuk elvesztésének pedig súlyos következményei lesznek a jövőbeli európai generációk számára, mind orvosbiológiai, mind társadalmi szempontból” – következtetnek a kutatás szerzői. (24.hu)

családmodell
elvált szülők
fészek modell
gyermekelhelyezés
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
Publikálva 2024.01.23. - 14:46
22
A- A+
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

  • Magyar Nobel-díjasok - Novák Katalin szót kért

    Magyar Nobel-díjasok - Novák Katalin szót kért

  • Nem tudják kihozni a magyarokat a Gázai övezetből

    Nem tudják kihozni a magyarokat a Gázai övezetből

  • 13 millió forint: Átlagosan ennyi félretett pénze van a magyar családoknak

    13 millió forint: Átlagosan ennyi félretett pénze van a magyar családoknak

  • Kovács Zoltán felesége ellenzéki vezetésű kerületben kapott megbízást

    Kovács Zoltán felesége ellenzéki vezetésű kerületben kapott megbízást

  • 15 magyar van a Gázai övezetben, de egyelőre nem tudja kimenekíteni őket a külügy

    15 magyar van a Gázai övezetben, de egyelőre nem tudja kimenekíteni őket a külügy

  • Kenyérszakadék van Magyarországon

    Kenyérszakadék van Magyarországon

  • Meghalt Martti Ahtisaari Nobel-békedíjas volt finn elnök

    Meghalt Martti Ahtisaari Nobel-békedíjas volt finn elnök

  • Rengeteg vizet találtak az óceán alatt

    Rengeteg vizet találtak az óceán alatt

  • A magyar polgárság pusztulása

    A magyar polgárság pusztulása

  • Öt leleplező ábra a világ multimilliomosairól

    Öt leleplező ábra a világ multimilliomosairól

  • Közvetlen a születésnapja előtt hunyt el az Egyről a kettőre legendás sztárja

    Közvetlen a születésnapja előtt hunyt el az Egyről a kettőre legendás sztárja

  • Zebrán gázoltak el egy gyereket Esztergomban

    Zebrán gázoltak el egy gyereket Esztergomban

  • Az Európai Bizottság elindítja a „ImagineEU” vetélkedőt a középiskolák között 

    Az Európai Bizottság elindítja a „ImagineEU” vetélkedőt a középiskolák között 

  • Friss felmérés: a magyar szülők több mint fele igenis látja a tanárhiányt az iskolákban

    Friss felmérés: a magyar szülők több mint fele igenis látja a tanárhiányt az iskolákban

  • Valami nincs rendben az amerikai haditengerészetnél, sorra hullanak a fejek

    Valami nincs rendben az amerikai haditengerészetnél, sorra hullanak a fejek

  • Besötétült a világgazdaság horizontja, a globális jólét a tét

    Besötétült a világgazdaság horizontja, a globális jólét a tét

  • Elég lehet-e évtizedes sebek gyógyítására a kamatplafon?

    Elég lehet-e évtizedes sebek gyógyítására a kamatplafon?

  • Földrengés volt Pápán

    Földrengés volt Pápán

  • Kiszorulhat a borfogyasztás a mindennapi életből?

    Kiszorulhat a borfogyasztás a mindennapi életből?

  • Új forintérméket bocsát ki az MNB a Nobel-díjas Karikó Katalin és Krausz Ferenc tiszteletére

    Új forintérméket bocsát ki az MNB a Nobel-díjas Karikó Katalin és Krausz Ferenc tiszteletére

  • Várják a csodát, pedig küszöbön a klímapokol

    Várják a csodát, pedig küszöbön a klímapokol

  • Kérek még

Maradjon velünk!

 

  • instagram
  • facebook-f
  • twitter
  • coub
  • youtube

Rovatok

  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • Minden más

Sokat kattintott címkék

Belföld
Külföld
Gazdaság
Vélemény
ORBÁN VIKTOR
Magyar Péter
Fidesz
Időjárás
időjárás-előrejelzés
Magyarország
orvosmeteorológia
Oroszország
Környezet
Tudomány
politika
Kultúra
UKRAJNA
Technika
Novák Katalin
EURÓPAI UNIÓ
BUDAPEST
Egészség
EGÉSZSÉGÜGY
Sport
© 2011-2024 CIVILHETES /Középen állunk/

Lábléc menü

  • Impresszum
  • Jogi nyilatkozat
  • Adatkezelés
  • Régi CIVILHETES
Címlap
CIVILHETES
Független Közéleti Magazin
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
Clear keys input element