Szomolai Csaba ÁSZ-alelnök szerint az ellenőrzésre azért van szükség, hogy az önkormányzati választások és az új képviselő-testületek felállása közötti átmeneti időszakban is biztosított legyen a gazdálkodás biztonsága.
A települések pénzügyi egyensúlyának és fizetőképességének fenntarthatósága érdekében átfogó ellenőrzést indított az Állami Számvevőszék (ÁSZ) még a választások előtt. Ám a vizsgálathoz szükséges adatbekérőt csak augusztus végén küldik ki az önkormányzatokhoz, amelyeknek október végéig kell visszaküldeniük az új polgármesterek és képviselők október elejei utáni állapotot tükröző adatokat.
Az ÁSZ alelnöke, Szomolai Csaba szerint az ellenőrzésre azért van szükség, hogy az önkormányzati választások és az új képviselő-testületek felállása közötti átmeneti időszakban is biztosított legyen a gazdálkodás biztonsága. Erre pedig a legjobb garancia az átláthatóság. A megkért adatokból szerinte átfogó kép rajzolható majd az önkormányzatok tényleges gazdasági helyzetéről és az átmeneti időszak folyamatairól. A közvagyonnal való gazdálkodás átláthatósága kívánatos cél. Furcsa mód korábban mégse volt példa, hogy így próbálták volna megkönnyíteni az újonnan felálló testületek dolgát.
Furcsa helyzetet teremtett a jogalkotó azzal, hogy a június elejei voksoláshoz képest az új képviselők csak októberben lépnek hivatalba, így több hónapra nyúlik az átmeneti időszak, ami korábban legfeljebb néhány hét volt. Ez a hosszú átállás indokolhat egy ilyen vizsgálatot
– vélekedik Kiss Ambrus Budapest pénzügyekért felelős főpolgármester-helyettese. Mint mondja, a fővárosban igyekeztek minden fontos pénzügyi döntést még a választások előtt tető alá hozni. Arra viszont kíváncsi lesz, hogy pontosan milyen adatokra is kíváncsi az ÁSZ.
A számvevőszék korábbi közlése szerint a megküldendő adatok köre kiterjed az önkormányzatok 2024. évi költségvetése kiadási főösszegének és bevételi főösszegének százalékos teljesítésére, az önkormányzatok pénzkészletére, hitelállományára, az önkormányzati vagyon változásaira, illetve a folyamatban lévő beruházások, felújítások számára és tervezett összköltségére.
„Az önkormányzatoknak minden negyedév végén részletes beszámolót kell küldeniük a Magyar Államkincstárnak, amelyben pontos kimutatást kell adniuk a pénzkészlet állományról, adósságokról, bevételekről, a költségvetésben szereplő pénzügyi sorok teljesüléséről, beruházásokhoz kapcsolódó kifizetésekről.
A Magyar Államkincstár tehát eléggé átfogó és naprakész adatokkal rendelkezik a települések gazdálkodásáról”
– mondja Kiss Ambrus, bár szerinte egy harmadik negyedévi pillanatfelvételből nem igen lehet messzemenő következtetéseket levonni az önkormányzat év végi fizetőképességéről.
Az átfogó adatkérés azért is különös, mert már évek óta működik az önkormányzati gazdálkodás adatait gyűjtő egységes digitális önkormányzati ügyviteli rendszer (ASP), amely már bevezetése előtt nagy vihart kavart. Egy kiszivárgott dokumentum szerint a kormány ennek segítségével készült „gyámság alá helyezni” az önkormányzatokat. A kormány hevesen tagadott, mondván a cél a „korrupció kockázatának csökkentése” volt.
A csatlakozás eredetileg önkéntes lett volna, ám ezt később egy kormányhatározattal kötelezővé tették. 2018 januárjára az önkormányzatok 92 százaléka csatlakozott a rendszerhez. Néhány település haladékot kapott, de a legtovább Budapestnek sikerült húznia, tavaly nyárig a saját rendszerét használhatta és csak az előírt adatokat továbbította a központi adattárba. Kiss Ambrus szerint legfőképpen azért kérték a halasztást, mert az állami informatikai rendszer nem volt elég ügyfélbarát – holott ezen keresztül nyújtható be a társasági adóbevallás is –, márpedig Budapestnek elemi érdeke, hogy minél kevesebb legyen a hibás adóbevallás.
A kormány tehát tavaly óta a legapróbb részletekig belelát valamennyi önkormányzat gazdálkodásába, az pedig már korábban elismerte a kormány államtitkára,
hogy az „ASP-rendszerből kinyert adatok alapján fogják átalakítani az önkormányzatok feladatait”.
Lázár János építési és közlekedési miniszter nem sokkal az önkormányzati választások után kezdett el arról beszélni: véget kell vetni annak, hogy egyes településvezetők városuk fejlesztése helyett mulatságokra, fesztiválozásra, szavazatszerzésre tapsolják el a helyi vállalkozók által befizetett adót, majd sorban állnak a kormánynál, hogy nyújtson mentőövet, mert elfogyott a pénz. Azt is közölte, javasolni fogja a kormánynak, reformálja meg országosan a helyi iparűzési adót (hipa), mert a településeknek és az országnak is érdeke, hogy iskolákra, óvodákra, bölcsődékre, kórházakra, munkahelyteremtésre, ipari parkok fejlesztésére, járdák és utak építésére fordítsák a helyi adóbevételeket.
A felsorolás annyiban mindenképp meglepő, hogy a kórházak és az iskolák már nem tartoznak az önkormányzatokhoz. Az Építési és Közlekedési Minisztériumnál többször is rákérdeztünk a tárcavezető készülő javaslatára, de nem kaptunk választ, holott kíváncsiak lettünk volna arra, milyen módon osztaná szét az állami kasszába került adót a kormány a települések között és vajon miből látják el kötelező feladataikat az adóbevételüktől megfosztott önkormányzatok. (Népszava)
