A jövőben szigorúbb biztonsági protokollt kell alkalmazni a szarvasmarha ágazatban, hogy elkerülhetők legyenek a száj és körömfájás járványhoz hasonló fertőzések – véli Raskó György agrárközgazdász, aki az Európa-rekorder élelmiszerinflációért a kiskereskedelem túladóztatását hibáztatja.
- A magyar mezőgazdaságban a száj- és körömfájás járvány nagy károkat okozott, és a járványvédelmi protokoll gyengeségei hozzájárultak a fertőzés gyors terjedéséhez.
- A fertőzött szarvasmarhákat szigorúan megsemmisítették, és nem kerülhettek a piacra, de a kezdeti intézkedések rendszertelensége hátráltatta a hatékony védekezést.
- Raskó György szerint a kormány késlekedett a védekezési költségek finanszírozásának bejelentésével és az állománylezárásokkal.
- A mezőgazdaság munkaerőhiánya miatt vendégmunkások dolgoznak a telepeken, ami növeli a fertőzési kockázatokat, de elkerülhetetlen a szektor működéséhez.
- Magyarországon az infláció szinte példátlan mértékű az Európai Unión belül, és ennek fő oka a mezőgazdasági termékekre kivetett jelentős adóterhelés.
- A szegényebb rétegeket súlyosabban érinti az élelmiszerinfláció, mivel alapvető élelmiszerek ára jelentősen emelkedett, míg luxuscikkek ára csekélyebb mértékben nőtt.
- Az élelmiszerek áfacsökkentése és a kiskereskedelmi különadó eltörlése jelentősen mérsékelhetné az árakat, de a túladóztatás problémája jelenleg akadályozza ezt.
(Népszava)
Hogyan lehetne hatékonyabbá tenni az állattenyésztési járványok megelőzését Magyarországon?
Szigorúbb járványvédelmi protokoll
Alkalmazni kell a sertés- és baromfitelepeken már bevált intézkedéseket (pl. fertőtlenítő rendszerek, ruha- és cipőcsere, szigorított bejutási szabályok).
Ki kell építeni biztonságos, zárt telepeket, hogy a környezeti hatások, például a szél, ne terjeszthessék a vírusokat.
Képzett munkaerő és szabályozás
A dolgozók szigorú ellenőrzése és specifikus képzése szükséges a járványok megelőzéséhez.
Vendégmunkások mozgásának szabályozása, és esetleges fertőzésekkel kapcsolatos óvintézkedések.
Gyors intézkedés és prevenció
Már a legkisebb fertőzésgyanús eseteknél zárt zárlatot és ellenőrzést kell életbe léptetni, akárcsak Alsó-Ausztriában.
Állatok szállításának azonnali korlátozása, és szigorú logisztikai ellenőrzés.
Biztonsági őrök alkalmazása, hogy a fertőzött telepek elhagyását megakadályozzák.
Infrastruktúra fejlesztése
A telepek fizikai védelme (pl. oldalfalak, zárt létesítmények) elengedhetetlen.
Higiéniai rendszerek bevezetése (napi zuhanyzási protokoll dolgozóknak, telepen belüli étkeztetéssel).
Társadalmi tudatosság növelése
A „felelős állattartói viselkedés” oktatása és előmozdítása a tulajdonosok és dolgozók körében, nemcsak járvány idején.
Kormányzati szerepvállalás
Gyors pénzügyi támogatás és források biztosítása védekezésre.
Szankciók és ellenőrzések megerősítése azokkal szemben, akik nem tartják be a szabályokat (pl. fertőzött állati hígtrágya helytelen kezelése).
Milyen gazdasági hatásokkal járna az élelmiszerek áfájának csökkentése Magyarországon?
Árcsökkenés és vásárlóerő növekedése
Az alapvető élelmiszerek áfájának 27%-ról 5%-ra csökkentése közvetlenül mérsékelné az árakat, akár 10-15%-kal.
A magyar vásárlók jövedelméhez képest az élelmiszer az egyik legdrágább az EU-ban, így az áfacsökkentés növelné a vásárlóerőt.
Infláció mérséklése
Az élelmiszerárak csökkentése hozzájárulna az infláció letöréséhez, különösen az élelmiszerinfláció enyhítésével, amely jelenleg az egyik legmagasabb az EU-ban.
Mivel az élelmiszerek ára fontos inflációs kosár-elem, az áfa-csökkentés hatása szélesebb körben jelentkezhetne.
Szociális hatás
Az áfacsökkentés különösen a szegényebb rétegek számára lenne kedvező, hiszen az alapvető élelmiszerek ára (pl. kenyér, liszt, tejtermékek) jelentősen csökkentené kiadásaikat.
Az infláció miatt megugrott élelmiszerárak a szegényebbeket jobban sújtják, így az intézkedés társadalmi egyenlőtlenséget is csökkenthet.
Fogyasztás növekedése
Az alacsonyabb árak a kereslet növekedéséhez vezethetnek, ami a mezőgazdaság termelékenységét és a kiskereskedelmi forgalmat is fokozná.
Különösen az alapvető élelmiszerek iránt kereslet növekedésével számolhatunk.
Állami bevételek csökkenése
Az áfa-csökkentés rövid távon az állami költségvetés bevételkiesésével járna, ami megkövetelné más források átcsoportosítását vagy adóügyi reformokat.
A hosszabb távú gazdasági élénkülés, illetve a kibővült fogyasztás esetleg részben ellensúlyozhatná a kiesést.
A kiskereskedelmi láncok szerepe
Az árcsökkenés hatásossága azon is múlik, hogy a kiskereskedelmi láncok továbbadják-e a csökkenést a fogyasztóknak.
Raskó szerint a jelenlegi éles piaci verseny miatt kevés az esélye annak, hogy a kereskedők „lenyeljék” az áfacsökkentésből származó előnyt.
Nemzetközi versenyképesség
Az áfa mérséklése alacsonyabb árakat eredményezne, ami növelné Magyarország versenyképességét az élelmiszerexport piacokon és vonzóbbá tenné a magyar termékeket.
Hogyan befolyásolja a mezőgazdasági munkaerő hiánya a termelési hatékonyságot és a járványok kezelését?
Termelési hatékonyság csökkenése
Munkaerőhiány és vendégmunkások függősége: Magyarországon a hazai munkaerő hiánya miatt sok szarvasmarha-telepen vendégmunkások dolgoznak, akik nélkülözhetetlenek a mindennapi működéshez. Ez az állapot azonban a hatékonyságot csökkenti, hiszen a munkások tapasztalata és elkötelezettsége eltérő, és az időszakos hazautazások megszakítják a folyamatos munkavégzést.
Tréning és biztonsági protokollok hiánya: A vendégmunkások gyakran nem eléggé képzettek a helyi járványvédelmi előírásokra, ami növeli a fertőzések behurcolásának vagy gyors terjedésének kockázatát.
Járványvédelem gyengeségei
Behurcolt vírusok: A száj- és körömfájás járvány egyik konkrét példája szerint a vírus olyan variánsa jelent meg, amely rögzített forrásból (Észak-India és Pakisztán) származott, valószínűleg vendégmunkások révén. Ez rávilágít arra, hogy a szigorúbb ellenőrzés elengedhetetlen.
Biztonsági protokollok hiányosságai: A dolgozók mozgása (például hazautazás és visszatérés) növeli a fertőzések kockázatát, különösen akkor, ha hiányoznak a megfelelő fertőtlenítési eljárások.
Költségnövekedés és járványok hosszabb távú hatásai
A járványkitörésekkel járó költségek (állomány leölése, termelés kiesése) és a járványvédelmi intézkedések ráfordításai szignifikánsan megterhelik a gazdaságokat.
A szakértelem és helyi munkaerő hiánya miatt a jövőbeli zárlatok és védekezések költségei tovább nőhetnek.
Szükséges intézkedések
Fokozott képzés: A vendégmunkások alapos betanítása és a járványkezelési protokollok betartása alapvető fontosságú.
Szigorúbb szabályok: A dolgozók ellenőrzése, a mozgásuk korlátozása és a fertőtlenítési szabályok bevezetése elengedhetetlen. Az osztrák zárlatok példája alapján hatékony karantén és állatszállítási tilalom növeli a védekezés sikerét.
Helyi munkaerő támogatása: Támogatásokkal és kedvezményekkel ösztönözni kell a hazai munkaerőt az ágazatban való részvételre, csökkentve a külföldi munkaerőtől való függést.
