Az Európai Unió pénzügyi ellenőrzésének legfőbb szerve, az Európai Számvevőszék nemrégiben közzétette legújabb jelentését, amely aggasztó tendenciákat tár fel az uniós források felhasználásával kapcsolatban - írta a Portfolio.
A dokumentum rámutat, hogy az elmúlt évben jelentősen megnövekedett a szabálytalan kifizetések aránya, különösen a kohéziós alapok és a közbeszerzések területén.
A jelentés szerint 2023-ban az EU kiadásainak hibaaránya elérte az 5,6%-ot, ami számottevő emelkedést jelent a korábbi évekhez képest. Ez az arány a teljes, 191,2 milliárd eurós uniós költségvetésre vonatkozik, beleértve a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) 48 milliárd eurós részét is. A számvevők különösen problémásnak találták a kohéziós kiadásokat, ahol a hibaarány 9,3%-ra ugrott a 2022-es 6,4%-ról.
Az Európai Számvevőszék kiemeli, hogy az EU költségvetési kötelezettségei is meredeken emelkedtek, elérve az 543 milliárd eurós csúcsot. Ez a növekedés különösen aggasztó a jelenlegi gazdasági és geopolitikai kihívások fényében, beleértve az ukrajnai háborút és az inflációs nyomást.
A jelentés külön figyelmet szentel Magyarországnak, ahol számos súlyos szabálytalanságra derült fény. Egy konkrét esetben egy jogi segítségnyújtásra irányuló projektnél a közbeszerzési eljárás során a pályázók összejátszására utaló jeleket találtak. Egy másik példában egy polgármester összeférhetetlenségi helyzetbe került, amikor mind a közbeszerzést kiíró hatóság, mind a nyertes ajánlattevő nevében eljárt.
"A magyar auditorok ezt a szabálytalanságot megállapították, de ahelyett, hogy a teljes pénzügyi korrekciót alkalmazták volna, mindössze 10%-os korrekciót vezettek be, ami nem megfelelő visszatartó erőt jelent a szabálytalanságok megelőzésére az uniós számvevőszék szerint" - áll a jelentésben.
A Számvevőszék rámutat, hogy a tagállamokban működő irányító hatóságok és auditáló szervek nem mindig hatékonyak az uniós források felhasználásának ellenőrzésében. A vizsgált tranzakciók több mint felében találtak hiányosságokat, és számos esetben a hibaarány meghaladta a megengedett 2%-os küszöböt.
Az Európai Bizottság szerepét is kritika éri a jelentésben. A számvevők szerint az uniós végrehajtó testület nem mindig reagál kellő időben a tagállami rendszerek gyengeségeire, és nem követi megfelelően nyomon a hosszabb ideje fennálló projekthibákat.
A Számvevőszék több javaslatot is megfogalmaz a helyzet javítására. Ezek között szerepel a tagállami ellenőrzési rendszerek megerősítése, a közbeszerzési szabályok szigorúbb betartása, valamint a 2014-2020-as pénzügyi ciklus zárási eljárásainak felülvizsgálata.
A jelentés végkövetkeztetése szerint sürgős reformokra van szükség az uniós források felhasználásának ellenőrzésében, különös tekintettel a kohéziós alapokra és a közbeszerzésekre. Az Európai Számvevőszék hangsúlyozza, hogy csak így biztosítható az uniós adófizetők pénzének hatékony és szabályszerű felhasználása. (Pénzcentrum)
