Puzsér

Egy háború valós oka az érdekek egyensúlyának megbomlása. Ma két globális érdek van, az USA és a Kínai-Orosz. USA pozíciókat veszt, fenn kívánja tartani a dollár hegemóniáját, Kína terjeszkedik, logisztikát épít és koordinál az orosz érdekekkel, melyek pozíciókat építenek ki a Közel-Keleten. Mindkét tábor proxiokon keresztül jelenik meg, akik vallási, etnikai külsőben, de tartalmilag a megbízó érdekeiért küzdve lépnek színre. Jelen esetben Izrael USA eszköze. Itt most nem megyek bele belpolitikai elemzésbe. A másik oldalon Irán a proxi és alatta számos al-proxi látható a térben, akik valóban vallási, függetlenségi és saját táboraikat erősen hangoló jelszavakkal lépnek fel. A katonai hadszintér nem az a hely, ahol ez a küzdelem eldől. Ide csak a figyelem összpontosul, ahova minden oldalon érzelmeket lehet koncentrálni. De hiszen erről szól a politika: egyik oldalon érdekek, másik oldalon a tömegek indulatainak, érzelmeinek manipulálása. Aki vallási színben kívánja feltüntetni ezt a háborút, annak üzenem, hogy ezzel a zsidók megölik Mózes tanításait, a keresztények megölik Jézus tanításait és a muszlimok megölik Mohamed tanításait. És miért van mindez? Mert a politika zsebében tartja a vallási vezetőket, a tanítások interpretálóit, hiszen Biblia ide, Korán oda, kontextusból kivett idézetekkel, de a szellemiséggel ellentétesen, más ember életének kioltására hívnak. A háborút nem Isten éleszti, hanem ember és az ember agyában születnek meg azok a rémtettek, melyeket kezével véghezvisz. Ezt egyik könyv sem tanítja. Ezt a helyzetet az érdekek szülik.

Számos aktuális helyzetet elemző videót követek. Arabokat, izraelit, oroszt, amerikait stb. Háromféle kommunikációt látok.

Az egyik a politikai kommunikáció, ami tele van jelzőkkel: "terrorista, náci, területfoglaló, népírtó stb." A jelzők befolyásolnak és ha ezek indulatokkal párosulnak, további indulatokat gerjesztenek. Ezek az indulatok gyűlöletkeltőek. Ez lenne Isten, Allah célja?

A másik a katonai kommunikáció. Ezeket szeretem, mert nincsenek indulatok, ezek szakmai elemzések. Itt van támadó, védekező, ellenálló, stb, de semmiképpen nem felbélyegző jellegű.

A harmadik kommunikáció lenne a hitbéli kommunikáció, ami ma nincs, de ha van, nem kap platformot. A szeretet, béke ma nem eladható. Ma a gyűlölet eladható, ezért emblematikus vallási vezetők besorolnak a politika zászlaja alá, vagy éppen sodródnak az utca eseményeivel és népszerűséget hajkurásznak. De ha ők tényleg egy vallást képviselnek, nem félnek a Végső Elszámolástól? Ha végig megyünk a fenti elemzésen, ők saját népüket vezetik vágóhídra idegen, globális érdekeket kiszolgálva! Az Iszlámban elkövethető legnagyobb bűn a Fitna. Ennek jelentése, kísértés, ármány, felbujtás. Tehát a felbujtás nagyobb bűm az emberölésnél! Felbujtó beszédeikkel hogy számolnak el? Így a hitbéli kommunikáció ma kevéssé van jelen. Talán akkor lesz rá szükség, ha már porrá lőttek mindent, megszűnik az érdek és az emberi együttlét békéjének igénye életre hívja. 

Az Iszlám nem szekularizálható. Miért? Mert az európai ember felfogásában ugyan az Iszlám vallás, de a muszlimok felfogásában az Iszlám vallás, törvény együtt, ami a történelemben létrehozta a kalifátus államformát. Tehát, amikor az európai törvények lehetővé teszik a szabad vallásgyakorlást, ez a muszlimok fejében azt jelenti, hogy követhetik hitelveiket és törvényeiket, amit rossz nyelvek shariának mondanak, de nem az. Ugyanis a sharia az hitelv és nem alkalmazott jog. Éppen a kalifátus intézményének volt a dolga, hogy minden történelmi korban és helyen a shariát, tehát hitelvet az adott időre és helyre, az adott társadalmi normákra levezesse és alkalmazott jogot képezzen. Ennek neve Fiqh. Mivel minden társadalom fejlődésben van, a Fiqh is változó kategória, de alapelve, melyből levezetik, a sharia, az állandó. Nem a sharia szankciónál kézlevágással tolvaj esetében, hanem a Fiqh, melyet a középkor egyes társadalmi normáira vezettek le. Igaz, vannak helyek, ahol ma is alkalmazzák, de ez nem azért van, mert iszlám törvényeket követnek, hanem mert az adott társadalom nem képes kimozdulni a középkori keretei közül, megmerevedett, vagy éppen félművelt despoták kezében van az irányítás. Éppen a kalifátus intézményének – mely tudós intézmény volt -, megszüntetése vezetett ehhez az áldatlan állapothoz, ahol fogalmak keverődnek és igen könnyen manipulálhatóvá válnak egy felső, de semmiképpen nem vallási érdekek mentén. Ilyen értelemben egyet értek azzal az állítással, hogy a politikai iszlámmal nincs békés együttélés, de továbbmegyek, a jelenlegi globális politikát meghatározó érdekek sem fognak békét hozni világunkra. Ugyanis más-más színben, de hasonló érdekek szerint építik fel hatalmi rendszerüket. Ez pedig a hatalom, erő, befolyás és haszon. Amennyiben bármely vallás, köztük az iszlám és annak szószólói ezen érdekeket kiszolgálva kommunikálnak, deklarálnak, saját vallási téziseikkel szemben teszik azt.

Európa akarja, vagy sem, a sharia él, nem kell bevezetni. Ha egyszer valaki kezébe venné a Koránt és annak kortárs magyarázatát, rájönne, hogy a sharia és az európai országok jogelvei hasonlóak. Nem is lehetnek mások, ha Egy az Isten. Tehát szükségtelen olyan igény felvetése, hogy ne legyen sharia. Viszont arra igen is ügyelni kell, hogy milyen levezetett jogot, Fiqh-et követ egy közösség. Ebben valóban veszélyhelyzet van. Egy középkori Koránmagyarázat alapján nem lehet európai normákra alkalmazható jogot képezni. Tehát szó sincs a sharia bevezetéséről és aki ezt felveti muszlim részről, az a saját vallását nem ismeri.

Amikor a kalifátus igénye megjelenik, akkor elmosolyodom. Hiszen a kalifátus egy államforma, intézményekkel. Ha az értelemre alapozok, Európában muszlim szemmel kalifátusok működnek. Német kalifátus, francia kalifátus, stb. Hiszen államokról és azok intézményeiről beszélünk. Egy muszlim számára, akármilyen felfogást követ, a befogadó országot és annak intézményrendszerét saját kalifátusaként kell tisztelnie, ahol igenis az Iszlám előírása a többség által hozott törvények követése, betartása. Mivel a törvényeket parlamenti többséggel fogadják el, ezt egy muszlim úgy kell, hogy fogadja, hogy a kalifátus rendelkezése. Ha pedig ennek ellenére a saját fejében levő zűrzavart akarja építeni másokban, bomlaszt, megbont belső rendet, zavargásokat visz végbe, akkor itt nincs helye. Egy kalifátus is így rendelkezne.
Amikor Iszlámról és a mai muszlim gondolkodásról adunk tájékoztatást, el kell választanunk a kettőt. Éppen az Iszlám ismerete lenne eszköz arra, hogy békés folyamatok induljanak el ideérkezők és befogadók között. Ehhez azonban a muszlimoknak is ismerniük kellene a Koránt. Hányan ismerik? Ahány magát kereszténynek valló a Bibliát.

Mit kellene tennie Európának? Az elhibázott menekültpolitikát be kellene fejeznie. Ez a sharia értelmében sem jogszerű, hiszen nem történt egyezség menekült és befogadó között a befogadásról, annak jogi következményeiről. Ha már Európa 30-40 éve szőnyeg alá söpörte ezt a kérdést, nem kellene dobálózni felszínes ismeretekkel és azt magyarázni az Iszlámba fals kommunikációval, ami abban nincs. Nem vitatom, előfordulnak terrorcselekmények, vérontás, leszámolás és a felfokozott hangulatban igenis várható, hogy lesz még ilyen. Igenis le kell számolni az elkövetőkkel és meg kell találni a felbújtót. Ebben nem lehet liberálisan, megengedően ítélni. De ha az európai együttélésben felbujtóként az Iszlámot nevezik meg, mint kiváltó ok, akkor nem gondolok bele mi történhet. Nem kerülhető meg el nem kötelezett tudósok, jogászok közös munkája annak értelmében, hogy közösen értelmezzünk bűnt és erényt. Nem elég egy német, francia, angol bíróság elítélő határozata, azt az adott bűnt a muszlim közösségnek is el kell ítélnie. Ehhez nem shariára van szükség, hanem olyan szakemberekre, akik a bíróság ítéletét megértetik a közösség által érthető formában.

Tehát mit kellene tennie Európának? Értenie kellene saját helyzetét, amibe került és belelátni azok fejébe, akik itt élnek.