Állóháborúból politikai sárdagasztás lett Orosházán
Melyik oldal felelős a mulasztásos törvénysértésekért és a folyamatos képviselő-testületi balhékért? Rendezhetők-e jogi eszközökkel a politikai viták? Ki a megélhetési politikus és ki akarja a kezében tartani a hatalmat? Bekiabálások és maratoni vita a békési város kpviselő-testületének ülésén.
Országosan nem egyedi a képviselő-testület felállása Orosházán. A polgármesteri posztot az egyik ellenzéki csoportosulás vezetője, Raffai János (Válaszd Orosházát!–DK–Momentum–MSZP–Párbeszéd–Zöldek) nyerte el, ám a 14 fős testületben a Fidesz-KDNP-nek van úgy többsége, hogy hozzájuk csatlakozott a Mi Hazánk képviselője, Nagy Zsolt és a másik ellenzéki csoportosulás volt polgármesterjelöltje, Szabó Ervin. Így 8-6 arányban ők képviselik a polgármesterrel szemben a többséget, s képesek, de mint látszik, készek is, ott akadályozni a munkát, ahol lehet.
Mivel az alkuló, majd az azt követő három képviselő-testületi ülésen a politikai és hatalmi szakadékok miatt nem sikerült alpolgármestert és bizottságokat választani, nem fogadták el a testület működését szabályzó szervezeti és működési szabályzatot (szmsz) és nem állapították meg a városvezető tiszteletdíját, így a Békés Vármegyei Kormányhivatal mulasztásos törvénysértés miatt törvényességi felügyeleti eljárást indított az orosházi önkormányzat ellen. Ez akár elvezethet odáig is, hogy teljes gyámság alá vegyék Dél-Békés fővárosát. Ez az orosházi polgármester mögött álló kisebbségi frakció szerint akár célja is lehet a Fidesznek. De az mindenképpen, hogy Raffait lemondásra bírják. A polgármester azt hangoztatja, nincs gond, kitart. Sokak szerint a testület feloszlatását a mandátum kezdete után lejáró féléves határidő után nem fogja kezdeményezni a kormánypárt helyi frakciója, mert az könnyen visszaütne rájuk.
A csütörtöki orosházi testületi ülés elején aligha baráti gesztusnak szánta Lövei Ferenc, a Fidesz frakcióvezetője, hogy vegyék le a napirendről a polgármester tiszteletdíjáról, az alpolgármester megválasztásáról és a városvezetés által is a sokat vitatott szmsz-ről szóló napirendi pontot. Az előbbi azt jelentené, hogy immár két hónapja ingyen dolgozik a polgármester, akinek semmilyen más megbízatása nem lehet. Továbbra sincs helyettese a városvezetőnek, végül pedig a kormányhivatal jelezte, az szmsz-szel összefüggő mulasztásos törvénysértés ügyében sem lépnének előre. (Igaz, a Fidesz és csatolt részei benyújtottak egy átfogó szmsz-módosítást, ám annak előterjesztése és tartalma Tatár Zoltán jegyző szerint törvénytelenséget sorozatát valósítja meg, míg a fideszesek szerint ez hazugság.)
A „hazug” és „hazugság” állandó jelző és minősítés volt az ötórásra nyúlt ülésén. Ahogy az is, ki mennyire nem ért a joghoz, vagy hogyan (próbálja) jogértelmezésével állítólagosan megtéveszteni a képviselőket. Az ülés elején a maga részéről – ha részlegesen is – átvágta a gordiuszi csomót Raffai János. Ugyanis az önkormányzati törvény egyik passzusára hivatkozva polgármesteri határozatban állapította meg a maga tiszteletdíját és költségtérítését, tagokat delegált a hulladékgazdálkodási és kistérségi társulásba, rendezte a képviselői, bizottsági, bizottsági elnöki és tanácsnoki tiszteletdíjakat. Mindezt arra hivatkozva, hogyha ezekről két egymást követő ülésen nem dönt a testület, s ezen döntések elmaradása veszélyezteti az önkormányzat működését, akkor az idevágó jogszabály lehetőséget biztosít erre. Tatár Zoltán jegyző elismerte, ebben jogi vitában állnak a kormányhivatallal, de megítélésük szerint a fentiek eddigi elmaradása valódi veszélyt jelent a működésre. A Fidesszel együtt mozgó Szabó Ervint ezt nem csupán törvénytelennek tartotta, hanem azt, hogy a városvezető saját magának tiszteletdíjat állapított meg, bűncselekménynek nevezte. „A kormányhivatal nem bíróság” – összegzett erre a jegyző.
Legalábbis véleményes, hogy bűncselekmény történt-e. Mindenesetre tény, ellenkező esetben akár éveken át blokkolni tudná a testület kormánypárti többsége, hogy a polgármester juttatást kapjon a munkája után, közben semmilyen más megbízatása, jövedelme nem lehet. S a helyzet olyan abszurd Orosházán, hogy ennek nem csupán elvi lehetősége állhat fent. „Megélhetési politikus a polgármester” – ismertette álláspontját Szabó. „Ez is egy vélemény” – válaszolt erre lakonikus tömörséggel Raffai.
Egy mellékesnek tűnő napirendi pontnál kiderült, hogy a most jó árfolyamon álló OTP-részvény értékesítésével 60 millió forint pótlólagos forráshoz juthat a város, ami azért is fontos, mert a Városgazdálkodási Zrt.-nek, az Oros-Projekt Kft.-nek és a helyi művelődési háznak összességében több százmilliós támogatást és tagi kölcsönt kell adni, hogy működőképességüket és fizetőképességüket megőrizzék. A Városgazdálkodási Zrt.-nek 501 millió forintos ki nem fizetett tartozása van, amelynek egy része 180 napon túli. Arról most kevés szó esett, hogyan jutott el idáig a fürdő fenntartásáról is gondoskodó cég, s ezért ki a felelős. Mindenesetre vezérigazgatója az ülésen végig Molnár Béla helyi Fidesz-elnök mellett ült és vele diskurált, miközben Molnár többször hangosan bekiabált. (Tény, a közönség soraiból is többször többen bekiabáltak, főként, amikor Szabó Ervin szólt hozzá. Az ülés közben nemegyszer Fetser János volt szocialista polgármester, korábbi parlamenti és önkormányzati képviselő is hangosan nyilvánított véleményt.)
Lövei Ferenc később jelezte, képviselőcsoportja támogatja a helyi cégek pénzügyi kisegítését a város érdekében, holott ezzel az ellenzéki káté fontos pontját szegik meg. Ugyanis a költségvetés vagy módosításának támogatása alapvetően nem ellenzéki kompetencia. Ez normál helyzetben igaz is. Ám nem tette hozzá, hogy a történtek kialakulásában kinek lehet szerepe. A mostani hatalomváltás előtt tizennyolc évig Orosházát a Fidesz irányította.
Ezt követően elkeseredett és órákig tartó vita következett az szmsz-ről, méghozzá annak a Fidesz és szövetségesei általi módosításáról. Tatár Zoltán jegyző több szempontból is alkalmatlannak nevezte a beadványt, hogy az szabályszerű előterjesztésként a képviselők elé kerüljön. Többek között azért, mert az szmsz módosítását kezdeményezhetik képviselők, de azt a polgármesternek és a jegyzőnek kell beadnia, ők öntik formába és vizsgálják meg, hogy a benne szereplő rendelkezések, javaslatok törvényesek és jogszabályszerűek, majd terjesztik a testület elé. A jegyző szerint mind a kezdeményezéssel, mind annak tartalmával komoly gondok vannak. Újfent megismételte, hogy gyámság alá akarják venni a választáson győztes polgármestert. Törvénysértőnek nevezte, hogy a városvezető hatásköreinek jó részét elvonnák, hogy nem lehetne saját kabinetje, az utalványozást is kivennék a kezéből, hogy a beszerzések – évente 1500-2000 – mindegyikét a pénzügyi bizottsághoz delegálnák, hogy a testületi ülésen történt rendbontás miatt zárt ülést rendelnének el. Árulkodó viszont, hogy egy meg nem nevezett társadalmi megbízatású alpolgármesternek lehetne kabinetje.
Az időnként követhetetlenné vált vitában Szabó Ervin és Lövei Ferenc megannyiszor félrevezetéssel, hazugsággal és törvénytelenséggel vádolta a jegyzőt és a polgármestert, egyúttal Tatár Zoltánt azzal is, hogy jogi magyarázataival félrevezeti a testület laikus tagjait. Mindezt a jegyző és a polgármester visszautasította, a hangnemet a testület méltóságát sértőnek nevezte. Raffai szerint itt országos receptről van szó, a Fidesz és csatolt részeinek célja egyértelmű: hatalomátvételre törekszenek az ellenzéki vezetésű városban, egyúttal az ő munkáját akarják, testületi többségüket kihasználva, ellehetetleníteni. „A városvezetést ne szervezzék ki egy Fidesz által vezetett bizottságnak, ennek ellene leszek” – reagált ingerülten az elhangzottakra Raffai.
A kisebbségben lévő városvezető hozzátette, minden korábbi fideszes győzelmi jelentéssel szemben, döbbenetes pénzügyi állapotban vette át a várost, amely pengeélen táncol, ki kell sakkozni az önkormányzat, valamint intézményei és cégei működőképességét. Kiderült az is, hogy az idei évre tervezett iparűzésiadó-bevétel a terveztettnél 450 millió forinttal kevesebb lesz, ami ugyancsak a pénzügyi helyzetet nehezíti. Ebben vastagon benne van Békés megye és Orosháza gazdasági mélyrepülése.
Válaszában Bojtor István (Fidesz-KDNP) korábbi alpolgármester tagadta, hogy az önkormányzat pénzügyi helyzetéről ködösítettek volna, míg Lövei Ferenc alkalmatlannak nevezte Raffait a polgármesteri feladatra. Ezt Németh Béla (Fidesz-KDNP) volt polgármester is többször megtette.
Végül nem talált meghallgatásra az a városvezetői kezdeményezés a Fidesznél, hogy a szmsz módosítására hozzanak létre munkacsoportot a két frakció képviselőinek és jogászok bevonásával, s ennek az eredményét terjesszék majd a testület elé. Az eddigi állóháború immár sárdagasztásba süllyedt Orosházán. A frontvonalak megmerevedtek, egyelőre esély és akarat sem látszik arra, hogy ezt feloldják. Valószínűleg ide is illik az a mondat, hogy politikai vitákat, de jelen esetben inkább helyes acsarkodásról beszélni, jogi úton aligha lehet rendezni. (Magyar Narancs)
