Nem a hittel, hanem a politikai kereszténységgel van a baj
Gyurcsány Ferenc szerint Magyarország világias ország, az emberek életük fő igazodási pontja saját boldogságuk, elégedettségük keresése, nem pedig az Istennek történő megfelelés.
„Stróbl Zsigmond Szabadság-szobrának talapzata hatalmas kőkeresztet kap. Ha ezek eldöntötték, akkor a kereszt állni fog, ha törik, ha szakad. Nem érdekli őket, hogy Stróbl jogörökösei mit kérnek, az se, hogy mit gondol a főváros főépítésze” - írta egy kedd reggeli bejegyzésében a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke.
A felújítás után egy kereszt fog kerülni a Gellért-hegyi Szabadság-szoborra.
Gyurcsány Ferenc szerint Magyarország nem úgy keresztény ország, ahogy azt a kormány láttatni szeretné, mivel a kereszténység hétköznapjainkba, kultúránkba, művészetünkbe ivódott, bennünk, köztünk élő hagyomány, sokak életének része, önazonosságát meghatározó hite, boldogságának forrása, de Magyarország világias ország. A földi világot az itt élő emberek álmai, vágyai, szándékai, tehetsége alapján, nem pedig a teremtő Isten szándékát fürkészve, ahhoz igazodva próbáljuk berendezni. Egyáltalán nem érdektelen, hogy mit mondanak egyes egyházi és politikai vezetők, de ha valaki nem vak és süket, ha egyszerűen csak körülnéz, akkor túlnyomó többségben világias szokásokat követő, úgy élő, úgy gondolkodó embereket lát Magyarországon - vélekedett. Megjegyezte, bár lehet ágálni, de az a helyzet, hogy „az emberek életük fő igazodási pontja saját boldogságuk, elégedettségük keresése, nem pedig az Istennek történő megfelelés.”
Szerinte a keresztény hit felhasználását a földi hatalom legitimitásának megteremtésére, megerősítésére, a szabad polgári állam, és ha van, akkor az isteni akarattal ellentétes tévelygésnek, bűnnek tartjuk. A politikai kereszténység a keresztény hit hatalmi aprópénzre váltása, melynek éppen úgy nincs köze a jézusi hagyományokhoz, mint a modern polgári államhoz. „Amikor rossz döntésnek tartjuk, hogy kőkeresztet állítsanak a Szabadság-szobor talapzatára, akkor minden egyéb szakmai megfontoláson túl vitánk nem a keresztény hittel, hanem a klerikalizmussal, a keresztény hit, a keresztény egyházak politikai, hatalmi áruba bocsátásával, felhasználásával, a politikai kereszténységgel van” - zárta sorait Gyurcsány Ferenc.
Bármilyen ideológiai, vallási kiegészítés felülírja azt a jelentést, hogy az alkotás a magyar szabadság szobra - utóbbit pedig már Nyáry Krisztián irodalomtörténész írta. Azt vallja, ebben a tekintetben meglehetősen konzervatív, s ha valaki a most szintén felújítás alatt álló Millenniumi Emlékmű Gábriel-szobrának a kezéből ki akarná venni az apostoli keresztet, akkor a lehető leghangosabban tiltakozna, mivel ott van a helye. Ami most történik, ugyanolyan alsópolcos ideológiai akciózás, mint ami ellen a mai keresztállítók tiltakozni szoktak, ha baloldalról érkezik- fogalmazott.
(Népszava)