Másban látják az áremelkedés okát a kormánypárti és az ellenzéki szavazók.
A magyar lakosság relatív többsége, 37 százaléka az Orbán-kormány gazdaságpolitikáját tartja a hazai magas infláció közvetlen kiváltó okának – derül ki az IDEA Intézet kutatásából.
A megkérdezettek negyede (25 százalék) szerint a pénzromlás oka az Európai Unió Oroszországra kivetett szankciói, 7 százalékuk pedig az orosz-ukrán háborút tartja a fő felelősnek. A válaszadók közel egyharmada, 31 százaléka nem tud vagy nem akar felelőst megnevezni.
Az infláció megítélésében a legnagyobb megosztottság a kormányzópártok és a 2022-es parlamenti választásokon együtt induló ellenzéki pártok hívei között van.
A Fidesz-KDNP választóinak túlnyomó többsége, mintegy 65 százaléka osztja a kormányzat narratíváját, miszerint az uniós szankciók okozzák az inflációt.
Az orosz-ukrán háborút a kormánypárti szavazók 15 százaléka okolja, míg az Orbán-kormány gazdaságpolitikáját mindössze három százalékuk.
Az egykor közösen induló ellenzéki pártok támogatói közül tízből nyolcan (79 százalék) a kormány gazdaságpolitikáját tartják az áremelkedések okozójának. A Mi Hazánknál kiegyensúlyozottabb képet látunk: 37 százalékuk az uniós szankciókat, 33 százalékuk a kormányt okolja az inflációért.
Az ismeretlen preferenciájúak, azaz a preferenciájukban bizonytalanok, vagy azt eltitkolók 31 százaléka a kormányzatot nevezi meg az áremelkedések fő kiváltójának, míg 60 százalékuk nem akart vagy nem tudott állást foglalni a kérdésben.
Az infláció és a megélhetési válság azonban nem fog Fidesz támogatottságán, ez az IDEA egyik korábbi kutatásából derül ki. (24.hu)
Módszertan
Az IDEA Intézet a kutatás adatait 2023. április 27–május 19. között vette fel. A vizsgálat végeredménye reprezentatív az ország felnőtt népességére nem, iskolai végzettség, életkor és régió tekintetében. A teljes magyar weben és a közösségi médiában történő adatfelvétel lekérdező szoftverrel, önkitöltős online kérdőíven keresztül (CAWI) történt. Súlyozás során a különböző internet- és Facebook felhasználási szokások kontrollálásra kerülnek, kiegészítve ezzel a reprezentativitást biztosító súlyozási eljárásokat. A 1800 fős minta hibahatára az alapmegoszlások esetében legfeljebb ±2,3 százalékpont.
