Ugrás a tartalomra
CIVILHETES
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó

Politikai földrengés rázta meg Lengyelországot, nagy lépésre kényszerült Donald Tusk

Külföld
2025.07.27.
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print
222

Átalakította kormányát Donald Tusk lengyel miniszterelnök, miután a mögötte álló erők által támogatott államfőjelölt alulmaradt az elnökválasztás június 1-jei második fordulójában az ellenzék jelöltjével szemben.

A vereség jelentős csapás volt Tuskra, aki most a kormányzat megreformálásától reméli, hogy végre tudja hajtani programját a következő parlamenti választásokig hátralévő alig több mint két évben.

Elvesztett elnökválasztás

Nem úgy alakult a május-júniusi lengyel elnökválasztás, ahogy azt Donald Tusk miniszterelnök remélte. A kormányfő mögött álló Polgári Koalíció elnökjelöltje, Rafał Trzaskowski varsói polgármester ugyan az első fordulóban első helyen végzett, de a második fordulóra hiába állt be mögé az összes kormánypárt, végül az ellenzék vezető ereje, a Jog és Igazságosság (PiS) által támogatott független jelölt, Karol Nawrocki lett a győztes június 1-jén.

Nemcsak súlyos presztízsveszteség érte ezzel a Tusk-kormányt, hanem komoly közjogi problémával is szembe kell nézniük, az alkotmány szerint az államfő ugyanis a költségvetés kivételével az összes törvényt megvétózhatja, az elnöki vétó felülírásához pedig a parlamenti képviselők háromötödének szavazata szükséges. Ez azonban nincs meg a kormányerőknek.

A Tusk-kormány már 2023 decemberi hatalomra kerülése óta küzd az ellentétes politikai táborból érkezett államfővel, az augusztusban leköszönő Andrzej Dudával, aki számos törvényjavaslatot megvétózott, és igyekezett megakadályozni, hogy az előző, a PiS-kormány által bebetonozott tisztviselőket Tuskék kipenderítsék pozíciójukból. A kormány olykor még a törvényesség határait súroló lépésekre is hajlandó volt, hogy megszabaduljon az ellenzék embereitől, például a köztelevízióban.

Belső széthúzás

Nawrocki győzelmével a kényelmetlen „társbérlet” fennmarad a kormány és az államfő között, sőt a történészből lett elnök azzal fenyegetett, hogy ő még keményebben szembe fog menni a kormánnyal, mint Duda. De a Tusk-kormánynak az ellenséges államfőn túl is több problémával kell szembenéznie, mindenekelőtt saját magával, vagyis azzal, hogy a kormányt négy párt alkotja, a jobboldali konzervatív Lengyel Néppárttól (PSL) a centrista Lengyelország 2050-en és a Polgári Koalíción (KO) át a Baloldalig (Lewica). Az Európában rendkívül szigorúnak számító lengyel abortuszszabályozás enyhítését – ami az egyik fontos kampányígéret volt – például azért nem tudta keresztülvinni a koalíció a parlamenten, mert a PSL ellene szavazott.

Újabb keletű problémát jelent Szymon Hołownia, a Szejm marsallja, vagyis a házelnök, egyben a Lengyelország 2050 alapítója és vezetője. A korábbi népszerű televíziós műsorvezető a 2020-as elnökválasztáson robbant be, majd pártot alapított, amely 2023-ban belépett a koalícióba. (A parlamenti választásokon a PSL-lel együtt indult „Harmadik Út” néven). A mostani elnökválasztás első fordulójában is elindult, de már csak alig 5 százalékot ért el. Pártja egy felmérés szerint mindössze 2,8 százalékon áll.

Hołowniáról kiderült, hogy nemrég PiS-vezetőkkel, köztük Jarosław Kaczyński pártelnökkel találkozott egy PiS-képviselő házában egy éjjel. Pletykák szerint Kaczyński azt ajánlotta neki, hogy pártja 31 képviselőjét vezesse ki a koalícióból, cserébe PiS-támogatással megteszik miniszterelnöknek. Hołownia tagadta, hogy ilyen felajánlást kapott volna: azt állította, hogy azon kevés lengyel politikus közé tartozik, aki minden párt képviselőivel le tud ülni beszélgetni, és most is csak ezt tette. A házelnök egyébként a koalíciós megállapodás értelmében pozícióját ősszel átadja egy baloldali képviselőtársának.

Gyenge népszerűségi adatok

Hogy miért következett be az elnökválasztási vereség Tuskék számára, azt sokan sok szempont szerint elemezték. Bizonyára szerepet játszott a kudarcban, hogy Trzaskowski nem volt a legjobb jelölt, mert túlságosan kötődött a kormánypárthoz, illetve elsősorban a városi, liberálisabb szavazókat tudta megszólítani, a vidék konzervatívabb lakosságát nem. Nawrocki viszont jó jelöltnek bizonyult abból a szempontból, hogy a politikán kívülről jött, függetlenként indult, és ezzel még úgy is rá tudott ülni az establishment-ellenesség hullámára, hogy egészen nyilvánvalóan a PiS állt mögötte (személyesen Kaczyński jelöltje volt). De a jelöltek személyén túl a döntő valószínűleg az lehetett, hogy

az elnökválasztás második fordulója a Tusk-kormány másfél éves teljesítményéről szóló népszavazássá lényegült át.

Egy felmérés szerint a lengyel kormány igencsak csehül áll a népszerűséget illetően: a megkérdezettek mindössze 32 százaléka elégedett a kormány munkájával, miközben 48 százalék elégedetlen. A Tusk-kabinettel szemben a leggyakoribb vád, hogy szinte semmit nem tudott megvalósítani programjából, csak sodródik az árral. Még ha Duda elnök valóban jelentős akadályt jelent is, a választók úgy gondolják, a kormány nem kenhet minden kudarcot az akadékoskodó államfőre.

Poland, United Surveys poll:

PiS-ECR: 32% (+1)
KO-EPP|RE|G/EFA: 31% (+3)
Kon-ESN|PfE: 14% (-2)
Lewica-S&D: 8% (+1)
KKP-NI: 5% (+1)
PSL-EPP: 4%
Razem-LEFT: 3% (-2)
PL2050-RE: 3% (-2)

+/- vs. 27-29 June 2025

Fieldwork: 11-13 July 2025
Sample size: 1,000

➤… pic.twitter.com/hdRLoVl2Mt

— Europe Elects (@EuropeElects) July 16, 2025

Átalakul a Tusk-kormány

Ilyen körülmények között következik be a kormány átalakítása, amelyet szerdán jelentett be a miniszterelnök. Tusk több ponton is fontos változtatást tett:

  • Karcsúsította a kormányt, 26 miniszter helyett maradt 21.
  • Egyesítette a pénzügyminisztériumot a fejlesztési és technológiai minisztériummal, létrehozva egy gazdasági csúcsminisztériumot Andrzej Domański vezetésével, jelezve, hogy a kormány munkájának egyik fókuszpontja a gazdasági növekedés erősítése lesz. Emellett egy új energiaügyi minisztériumot is létrehozott Miłosz Motyka vezetésével.
  • Miniszterelnök-helyettessé tette az inkább konzervatív irányba húzó külügyminisztert, Radosław Sikorskit, ezzel jelezve a külpolitika fontos szerepét, az Oroszország és Belarusz hibrid hadviselésével szembeni keményebb fellépést, illetve erősítve a kormány kemény, válságkezelő arcát.
  • Leváltotta Adam Bodnar igazságügy-minisztert és főügyészt, akit az a vád ért, hogy lassan haladt az igazságszolgáltatás reformjával, illetve a PiS-kormány idején állítólagos bűncselekményeket elkövető politikusok elszámoltatásával. Az igazságszolgáltatás reformja azért fontos, mert a PiS-kormány idején ez volt az Európai Unió és Varsó közötti jogállamisági vita fókuszában.

Ezeken kívül több minisztercserére is sor került.

Tusk a kormányátalakítás bejelentésekor a következőt mondta:

A választások utáni trauma időszaka most véget ért. Nincs okunk azt gondolni, hogy egy egyszerű vereséggel az egész háborút elvesztettük.

Az új összetételű kormány pénteken ült össze először. Tusk kijelentette, „a kormányülés nem vitaklub”, és felhívta a miniszterek figyelmét, hogy a parlamentben kötelesek mindig a konszenzusos kormányálláspontot megszavazni.

Ha a kormány közös álláspontja ellen szavaznak, másnap búcsút inthetünk

– nyomatékosította Tusk. A kormányfő ezzel egyértelművé tette, hogy a következő választásokig hátralévő bő két évben nem tűri el a széthúzást, ami a kormány eddigi sikertelenségének egyik fő oka volt.

Elemzők arra hívják fel a figyelmet, hogy bár a kormányátalakítás szükséges lépés lehetett, ez magától nem fogja megoldani a Tusk-kormány problémáit.

Az igazi kérdés az, hogy mit akar elérni a kormány. Ha ez az új kabinetfelállás nem hoz érdemi eredményeket, és nem tud kommunikálni egy történetet arról, hogy mire való, akkor semmi sem fog változni. Csak sodródni fogunk

– mondta Adam Traczyk politikai elemző a Politicónak.

Az elnökválasztás utáni bizalmi szavazás megmutatta, hogy a koalíciós pártok összezártak Tusk mögött. A kormány többsége törékeny, de mivel a pártok népszerűsége nincs a csúcson, egyelőre az az érdekük, hogy maradjon a kormány. Ez pedig talán több eszközt ad a miniszterelnök kezébe is. (Portfolio)

Címlapkép forrása: MTI/EPA/Pawel Supernak
kormányátalakítás
államfő
ELNÖKVÁLASZTÁS
lengyelország
külpolitika
népszerűség
koalíció
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
Publikálva 2025.07.27. - 10:10
222
A- A+
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

  • Meghalt Kárpáti Zsuzsa volt parlamenti képviselő

    Meghalt Kárpáti Zsuzsa volt parlamenti képviselő

  • Közeleg szeptember elseje: 3 tipp a zökkenőmentes iskolakezdéshez

    Közeleg szeptember elseje: 3 tipp a zökkenőmentes iskolakezdéshez

  • 35 éve küld jeleket egy titokzatos objektum

    35 éve küld jeleket egy titokzatos objektum

  • Bezuhantak a MÁV bevételei

    Bezuhantak a MÁV bevételei

  • Törökország bólinthat Svédország NATO-csatlakozására, ha nem lesz több Korán-égetés

    Törökország bólinthat Svédország NATO-csatlakozására, ha nem lesz több Korán-égetés

  • Miért hívjuk melegnek a melegeket?

    Miért hívjuk melegnek a melegeket?

  • Jelentősen emelkednek a gyorshajtás büntetési tételei

    Jelentősen emelkednek a gyorshajtás büntetési tételei

  • Már csikorog a bádog Szent István kereke

    Már csikorog a bádog Szent István kereke

  • A globális forrás korszaka

    A globális forrás korszaka

  • Hawaii-on több mint ezer embert még keresnek a tűzvész után

    Hawaii-on több mint ezer embert még keresnek a tűzvész után

  • Híradóból kimaradó témák

    Híradóból kimaradó témák

  • Választási csalással vádolják Donald Trumpot

    Választási csalással vádolják Donald Trumpot

  • Van még valami, amiben a magyarok sereghajtók

    Van még valami, amiben a magyarok sereghajtók

  • Akkumulátorgyárak árnyékában: mennyi most a lítium a magyar csapvízben?

    Akkumulátorgyárak árnyékában: mennyi most a lítium a magyar csapvízben?

  • Létezik ötmillió alatt is új autó, de a kutyának sem kell

    Létezik ötmillió alatt is új autó, de a kutyának sem kell

  • Komoly Soros-forrásoktól eshetnek el a magyar civil szervezetek

    Komoly Soros-forrásoktól eshetnek el a magyar civil szervezetek

  • Sok munkahely szűnhet meg Vácon

    Sok munkahely szűnhet meg Vácon

  • Szinte országszerte 30 fok fölé melegszik a levegő

    Szinte országszerte 30 fok fölé melegszik a levegő

  • “Gyerekek a napon, politikus és tiszteletes urak az árnyékban”

    “Gyerekek a napon, politikus és tiszteletes urak az árnyékban”

  • Kivonul Európából a Soros Györgyhöz köthető Open Society Foundations

    Kivonul Európából a Soros Györgyhöz köthető Open Society Foundations

  • Egy nappal a pályázat kezdete előtt alapította cégét egy volt focista, nyert is rögvest 8 milliárdot

    Egy nappal a pályázat kezdete előtt alapította cégét egy volt focista, nyert is rögvest 8 milliárdot

  • Kérek még

Maradjon velünk!

 

  • instagram
  • facebook-f
  • twitter
  • coub
  • youtube

Rovatok

  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • Minden más

Sokat kattintott címkék

Belföld
Külföld
Gazdaság
Vélemény
ORBÁN VIKTOR
Magyar Péter
Fidesz
Időjárás
időjárás-előrejelzés
Magyarország
orvosmeteorológia
Oroszország
Környezet
Tudomány
politika
Kultúra
UKRAJNA
Technika
Novák Katalin
EURÓPAI UNIÓ
BUDAPEST
Egészség
EGÉSZSÉGÜGY
Sport
© 2011-2024 CIVILHETES /Középen állunk/

Lábléc menü

  • Impresszum
  • Jogi nyilatkozat
  • Adatkezelés
  • Régi CIVILHETES
Címlap
CIVILHETES
Független Közéleti Magazin
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
Clear keys input element