Navracsics Tibor elismerte, hogy létezhet kormányzati diszkrimináció, de szerinte nem rendszerszintű jelenségről van szó.
A küldöttség tagjai kissé ellenséges fogadtatásban részesültek Budapesten. A látogatás kezdettől fogva a kormánypárti médiakampány középpontjában állt. Egyes képviselőket szándékosan rágalmaztak, a vizit célját pedig ‘boszorkányüldözésnek’ vagy inkvizíciónak nevezték.
Ezzel a megállapítással kezdődik az Európai Parlament (EP) Költségvetési Ellenőrző Bizottságának (CONT) májusi magyarországi tényfeltáró missziójáról készült jelentéstervezet, amely a Népszava birtokába került.
A szakbizottság tagjai jövő hétfőn vitatják meg a dokumentumot, majd néhány héten belül véglegesítik.
A többpárti delegáció – amelyet a bajor keresztényszocialista Monika Hohlmeier, a parlamenti bizottság elnöke vezetett – mások mellett találkozott civil szervezetekkel és oknyomozó újságírókkal, diszkriminatív állami intézkedésekkel szembesülő uniós vállalatokkal, parlamenti képviselőkkel, valamint Navracsics Tibor területfejlesztési miniszterrel. A küldöttek eszmecserét folytattak az Állami Számvevőszék és az Integritás Hatóság elnökével, Budapest főpolgármesterével és a Magyar Önkormányzatok Szövetségének képviselőivel is.
A jelentéstervezet bevezetőjében az EP-képviselők leszögezik: legfőbb gondjuk az, hogy az uniós támogatások átlátható, tisztességes és pártatlan módon jussanak el a magyar polgárokhoz, vállalkozásokhoz és régiókhoz. Egyben felszólítják a budapesti kormányt, hogy haladéktalanul teljesítse az összesen 28 milliárd eurónyi közösségi forrás folyósításának feltételéül szabott feltételeket.
A találkozóikról készült összefoglalóban a küldöttség tagjai megjegyzik: tapasztaltak néhány pozitív fejleményt, de továbbra is várják, hogy a frissen felállított Integritás Hatóság konkrét megállapításokkal álljon elő a magyarországi korrupcióról. Idézik Biró Ferencet, a hatóság elnökét, aki a megbeszélésen jelezte, szerinte nem a rendszer, hanem az emberek korruptak, és bár egyes nemzetközi tanulmányok Magyarországot az EU legkorruptabb tagállamának sorolták, ezek az értekezések inkább percepción, felfogáson alapulnak.
Biró nem közölt részleteket folyamatban levő ügyekről, de annyit elárult, hogy májusig 30-40 vizsgálatot indítottak, és nagy horderejű ügyekre összpontosítanak.
Az EP-képviselők a dokumentumban felróják az Állami Számvevőszéknek (ÁSZ), hogy nem szolgáltatott meggyőző bizonyítékokat az uniós források elköltésének hatékony ellenőrzéséről.
A küldöttséget meglepte, hogy az ÁSZ elnöke folyamatosan tartózkodott attól, hogy magyarázatot adjon a számvevőszék elmúlt években folytatott tevékenységére
– áll a szövegben, amely szerint találkozójukon Windisch László politikai nyilatkozatokat tett ahelyett, hogy válaszolt volna egy sor kérdésre.
Az ÁSZ elnöke nem adott magyarázatot arra, hogyan fogja nyomon követni és értékelni a (helyreállítási alapból érkező) pénzeszközök felhasználását
– írják.
A jelentéstervezet szerint a delegáció konkrét információkat kapott az üzleti közösség képviselőitől a kormány versenyt torzító, diszkriminatív intézkedéseiről: a törvények önkényes, egyik napról a másikra történő módosításáról, a veszélyhelyzet ürügyén hozott indokolatlan intézkedésekről, köztük a tisztességtelen különadókról és díjakról, valamint a különféle megfélemlítési taktikákról, mint például a titkosrendőrség látogatásai a vállalatok irodáiban. Beszámolójukban az EP-képviselők ígéretet tesznek rá, hogy tájékoztatni fogják az Európai Bizottságot ezekről az esetekről, és elvárják, hogy a testület minden eszközt bevessen a jogsértések megszüntetése érdekében.
Válaszolva egyes parlamenti képviselők és a civilek aggodalmaira, a küldöttség a dokumentumban hangsúlyozza, hogy a parlament demokratikus felügyeletét elengedhetetlennek tartja a jogállamiság működéséhez. Az Országgyűlés kormánypárti tagjai a delegációval találkozva azt állították, hogy a jogállamiság a Magyar Köztársaság alapelve, amelyet nem lehet sem vitatni, sem kétségbe vonni. Bánki Erik, a Gazdasági Bizottság fideszes elnöke a küldöttek szerint „optimistán jellemezte az általános gazdasági helyzetet” és azt állította, hogy a magyar gazdaság ellenállt a gazdasági válságnak és a jelentős inflációnak.
A delegáció tagjai felvetették Navracsics Tibor területfejlesztési miniszternek, hogy információik szerint az ellenzéki vezetésű önkormányzatok, például a budapesti, nehezebben jutnak uniós forrásokhoz. A tárcavezető elismerte, hogy „létezhet kormányzati diszkrimináció, de az nem rendszerszintű”. Budapestről megjegyezte: a magyar régiók kétharmada elmaradott, ezért a budapesti önkormányzatnak hozzá kell járulnia ezek fejlesztéséhez. Az uniós forrásokhoz való hozzáférés átpolitizálása körüli vitával kapcsolatban azzal érvelt, hogy a Fidesz által vezetett észak-magyarországi városok ezentúl kevesebb támogatást kapnának.
Az EP küldöttség a beszámoló végén leszögezi, hogy a kapott információkat nyomon fogja követni, és azokat továbbítja az Európai Bizottságnak, az Európai Számvevőszéknek, az EU Csalás Elleni Hivatalának és az Európai Ügyészségnek. (Népszava)
