Kétmilliárd forint jutott egy nappali tagozatos diákra
Valóságos pénzeső zúdult a Tokaj-Hegyalja Egyetemre alig fél évvel a megalapítása után: egy összegben 75,5 milliárd forintot kapott az államtól az egyetemet fenntartó vagyonkezelő alapítvány. Mivel ez egy nagyon kicsi egyetem, ha ezt a pénzt a tanári kar között osztják szét, nagyjából kétmilliárd forint jutott volna minden oktatónak, de miután a nappali tagozatos diákok száma sem érte el a döntés idején negyvenet, így ugyancsak kétmilliárd esik egy hallgatóra. A pénzt túlnyomórészt éven túli lejáratú állampapírban, illetve diszkont kincstárjegyben tartja az alapítvány, amely már a kamatokból is több milliárdos bevételhez jut – ami az államnak ugyancsak kiadás. - írja a 24.hu
75,5 milliárd forintos pénzbeli juttatást ítéltek meg 2021–2022 fordulóján a Tokaj-Hegyalja Egyetemért Alapítványnak. A pénzt az éves beszámolók alapján túlnyomórészt éven túli lejáratú állampapírban, illetve diszkont kincstárjegyben tartja az alapítvány, amelynek vezetője akkoriban Stumpf István volt, aki korábban kormánybiztosként vezényelte le az egyetemi modellváltást.
A felsőoktatási intézmény a múlt héten éppen azzal került be a hírekbe, hogy Stumpf, aki az első Orbán-kormányban kancelláriaminiszter volt, 2010 után pedig alkotmánybíróként szolgált, váratlanul lemondott kuratóriumi elnöki posztjáról. Lemondását azzal indokolta, hogy a rektorválasztáson a kuratórium többsége leszavazta a jelöltjét.
Hogy a vagyonjuttatást pontosan mire kapta az alapítvány a kormánytól, homályos.
- De nem az egyetemi feladatok ellátására, mert arra évenként 1 milliárd 670 millió forintot kapnak az államtól.
- Nem is a vagyonkezelő alapítvány működtetésére, mert arra évi 400 milliós apanázs jár.
A 24.hu által kikért alapító okirat szerint a 75,5 milliárd forintos juttatást a vagyon növeléseként adta az alapító, azaz a kormány, „az alapítvány céljainak megvalósítása érdekében”. Az alapítvány céljai pedig annyira tágan vannak megfogalmazva, hogy kis túlzással szinte bármire lehet fordítani a felsőoktatástól a klímavédelmen át az ifjúsági sporttevékenységeken és a kultúrán át a körkörös gazdaságig.
Kérdeztük az egyetemi alapítvány kuratóriumát, hogy miért kapták, mire fordítják ezt a hatalmas summát, de két hét elteltével sem reagáltak megkeresésünkre.
A múlt héten leadott éves beszámoló szerint egy évvel később, 2022 végén 58,6 milliárd forintnyi államkötvénnyel és 7,7 milliárd forintnyi diszkont kincstárjeggyel rendelkezett az egyetemi alapítvány, 9 milliárd forintot pedig maradvány vagyonjuttatásként tüntettek fel, amikor a 75,5 milliárd forint sorsát részletezték. Ez azt jelenti, hogy az állam növelte az adósságát egy alapítványi egyetem kedvéért, amely a pénzzel egy év elteltével sem csinált semmit. Pontosabban bezsebelhette a kamatokat, az állampapírok ugyanis a jelenlegi kamatkörnyezetben szépen fialtak az alapítványnak, a tavaly év végi kimutatásban 4,3 milliárd forint bevétel szerepelt ezen a címen, ami végeredményben ugyanekkora kiadás a költségvetésnek.
A Tokaj-Hegyalja Egyetemet a korábban az egri tanárképző főiskolához tartozó sárospataki tanítóképző karból hozták létre 2021 augusztusában, hogy a tanítóképzésen kívül a turizmussal és a borászattal foglalkozó intézménye legyen a régiónak, így a csecsemő- és kisgyermeknevelői és az óvodapedagógus mellett már szőlész-borász mérnöki és turizmus-vendéglátás képzés is fut. Az egyetem tájékoztatója szerint 2022 elején, vagyis a 75,5 milliárd forintos vagyonjuttatás után nem sokkal, 38 nappali tagozatos tanulójuk volt (215 levelezős hallgató mellett), és 43 státuszban levő oktatóról adtak számot. Összehasonlításképpen, a legnagyobb és legpatinásabb állami egyetem, az ELTE 2022-ben 62 milliárd forintos költségvetési támogatást kapott, amiből 35 ezer hallgató oktatását kellett menedzselni. A Tokaj-Hegyalja Egyetem hallgatói létszáma ehhez képest 253 volt, a felvehető hallgatók maximális száma 759 lehetne.
A 2023 szeptemberében induló harmadik tanévére a Tokaj-Hegyalja Egyetem hét nappali képzést hirdetett meg, a levelezős képzésekkel együtt 22-re lehetett jelentkezni. A tudományos életben is keresik még magukat: eddig öt oktató adott be egyetemi tanári pályázatot, de mindegyiket elutasította a Magyar Akkreditációs Bizottság. Két egyetemi tanárt tudhat magáénak az intézmény, de ők még máshol szerezték meg a címet.
Nem ez a 75,5 milliárd forintos támogatás volt az egyetlen vagyonjuttatás, amit az alapítvány kapott megalapítása után az államtól.
- Az állampapírokkal szinte egyidejűleg tokaji ingatlanokkal is gazdagabb lett az alapítvány, köztük egy sportpályával és egy panzióval, ahová a szállásközvetítő oldalak szerint bárki foglalhat szállást, szorgalmi időszakban is.
- Alapításkor 600 millió forint induló vagyon és néhány sárospataki ingatlan mellett megkapták a 12,5 milliárd forintra értékelt egykori állami borászat, a Grand Tokaj Zrt. tulajdonjogát is. Hatalmas, szőlőtermőterülettel is rendelkező borászatról van szó, amely tavaly bő 3 milliárd forint árbevételt könyvelt el, igaz, nyereséget nem látott a cég az elmúlt években: az utóbbi 5 évben összesen 3,3 milliárd forint volt a mínusz.
Az alapítvány 13 milliárdos induló saját tőkéje a múlt év végére így 91 milliárd fölé hízott, vagyis alig másfél év alatt hétszeresére nőtt a vagyona.
Az új rektor személyén vesztek össze
A Tokaj-Hegyalja Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöki tisztségéről június 5-én mondott le Stumpf István. A döntését ismertető közleménye szerint ennek oka, hogy a kuratóriumi társai többségével nem tudta elfogadtatni álláspontját az intézmény rektorával kapcsolatban. „A pályázatok alapos tanulmányozását követően – a megbízott rektor eddigi tevékenységének ismeretében, valamint a szenátus véleményével összhangban – Fiath Attila személyében új rektort láttam volna kívánatosnak az egyetem élén” – írta Stumpf, aki szerint jelöltje „a szőlész-borász terület hangsúlyosabb képviseletével” vitte volna közelebb az intézményt merész céljai felé. Fiath Attilát nemzetközi beágyazottságú borakadémikusként, a dijoni kapcsolatú Wine Business School kitalálójaként és megvalósítójaként mutatta be. A szenátus többsége is Fiath mellett volt, de a kuratórium 3:2 arányban a megbízott rektor, Horváth Ágnes munkájának folytatására szavazott. „A kuratórium döntését azért is aggályosnak tartom, mert sérti a rektorjelölt választásának jogszabályi rendjét és az egyetemi önállóságot” – írta Stumpf, akivel együtt távozott a kuratóriumból Herbst Árpád is. A testületben ezek után hárman maradtak: Wáberer György, a Tokaj-Zemplén térség fejlesztéséért felelős korábbi kormánybiztos, a Waberer’s International Nyrt. logisztikai, szállítmányozási vállalat korábbi társtulajdonosa, jelenleg a Tokaj Borvidék és Fejlesztési Tanács elnöke, Sauska Krisztián, a Sauska Borászat alapítója és Molnár Péter, a Patrícius Borház birtokigazgatója, a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke. Az új kuratóriumi elnökről és az új tagokról a maradék kuratórium fog dönteni.
(24.hu)
