A hatóságok 12 éven át eltűrték a hulladéktárolót. A telepet egy kormánypárti parlamenti képviselő hozta létre.
– A patkányok után menjen! – ekképp igazít útba Egyházasharaszti központjában egy helybéli férfi, amikor arról kérdezem, merrefelé keressem a falu határában működő hulladéktelepet.
Aztán elmondja, merre menjek, és pár perc múlva meg is találom az áldatlan állapotú tárolót. A 300 lelkes dél-baranyai falu házaitól kőhajításnyira, a már nem létező téesz néhai sertéstelepén 7-8 ezer tonna hulladék áll, 3-5 méter magas depóniákban. Patkányt és egeret viszont nem látok, ami azzal magyarázható, hogy a napokban rágcsálóirtás volt a telepen.
Tizenkét éven át gyűjtötték ide a terület mindenkori bérlői a hulladékot. A főképp műanyagot tartalmazó, de összességében bizonytalan összetételű – igaz, veszélyes hulladéknak nem minősülő – bálákat a földön, szabad ég alatt tárolják, a depóniák alatt nincs szigetelés. Az öthektáros terület egykor a téeszből kivált Határszél Kft. tulajdona volt, tőlük bérelte 2010-től a Berényi Hulladékhasznosító Kft. Ezt a céget Berényi László alapította. Berényi 1994 és 2002 között az akkori nevén Országos Cigány Önkormányzat képviselője, 2002-től pedig a Lungo Drom alelnöke volt. A Farkas Flórián megbízható szövetségesének számító babócsai férfi 2010-ben a Fidesz-KDNP Somogy megyei listájáról bejutott a parlamentbe. Vagyis épp akkor fogott volna bele hulladékipari vállalkozásába, amikor országgyűlési pályája elstartolt, kormánypárti politikusként. Berényi azt ígérte, újrahasznosítja a Harasztiba szállított hulladékot, ám ez nem történt meg, s 2012-ben eladta a cégét a Renowaste Kft.-nek. Ez, a magát hulladék-újrahasznosító vállalkozásként definiáló kft. se tett mást, mint hagyta, hogy újabb szemétbálákat hozzanak a telepre.
Csak 2021-2022-ben 3-4 ezer tonna szemetet hoztak
A Renowaste 2021-ben kényszertörléssel megszűnt, de előtte, 2019-ben továbbpasszolta a terület hulladékhasznosítási lehetőségét az Egészéges Környezetért Kft.-nek. A ceglédi bejegyzésű kft. is azt ígérte, hogy újrahasznosítja a hulladékot. A következő években újabb szállítmányok érkeztek a tárolóba, ám a hasznosítás továbbra sem indult el. A kft.-nek 2021-22-ben összesen 291 milliós árbevétele és 144 milliós haszna származott abból, hogy engedte a telepen lepakolni a hulladékot. A hulladékfeldolgozással foglalkozó szakemberek szerint a Harasztiban deponált bálák tonnájának elhelyezéséért általában 40-80 ezer forintot kell fizetni, ez alapján hozzávetőleg 3-4 ezer tonna szemetet hoztak abban a két évben a tárolóba.
Addigra viszont a hatóságoknak elege lett a hulladék szabálytalan felhalmozásából, és megbírságolták az Egészséges Környezetért Kft.-t. Tán ennek hatására a kft. gazdái 2022 decemberében eladták a céget.
Korábban az újságíróknak esélyük sem volt megkérdezni az egyházasharaszti telepet tulajdonló cégek vezetőit, mostanra ez a helyzet megváltozott. Erdei Csaba, az Egészséges Környezetért Kft. kereskedelmi igazgatója készségesen válaszolt minden kérdésemre, az 56 éves, humánökológus diplomás férfi elmondta, hogy létrehoznak egy olyan üzemet, ami évente 15 ezer tonna műanyaghulladékot dolgoz fel, és abból – többek között – magaságyás elemeket és térburkolatot készítenek. Jelenleg az engedélykérésnél és a gépek beszerzésénél tartanak. A feldolgozót az egykori téesz keverőüzeméből alakítják ki. Mindez több tízmilliós befektetést igényel, a cég új tulajdonosai saját tőkéjüket fordítják az üzem megépítésére.
Erdei úgy véli, 3 hónap múlva elindulhat a hulladék feldolgozása. S ami fontos: egy deka hulladékot sem hoznak a telepre, amíg az itteni készletet el nem takarítják. A kft. engedélye úgy szól, hogy újrafeldolgozási alapanyagként maximum 300 tonnányi hulladék deponálható a területen. Erdei Csaba szerint, ha minden a tervek szerint valósul meg, a cég – szolíd nyereség mellett – évi 4-500 milliós árbevételt érhet el, és 30-40 betanított munkást alkalmaz.
Egyházasharaszti kormánypárti polgármestere, Despotovic Laura azt mondja, mindez reménykeltően hangzik, azonban ő csak akkor mer bizakodni, ha tényleg látja, hogy eltűnik a hulladék a területről, hisz ígéretekben eddig se volt hiány.
Minden telepgazda illegálisan tevékenykedett
Amúgy a Harasztiba gyűjtött hulladék ellen először Despotovic Laura édesapja, Vida Dezső emelt szót. 1998-tól 2014-ig a férfi volt a falu független polgármestere, és Vida Dezső alaposan meglepődött, amikor a kamionok 2010-ben hordani kezdték a szemetet a volt téesz-telepre. A környezetvédelmi hatóságtól megtudta, hogy Berényi László parlamenti képviselő cége bérli a területet és fogadja be a hulladékot, újrahasznosítási szándékkal. Eleinte mindez engedély nélkül folyt, majd lett engedély, de az újrahasznosítás sehogy se akart elkezdődni, ezért Vida Dezső tiltakozott a szakhatóságnál. Egy ideig leállt a hulladékfuvarozás, aztán tulajdonost váltott a telep, és megint hulladékbálák érkeztek. És ez évekig így ment: jött a hulladék, a falu tiltakozott, akkortól nem jött a hulladék, majd tulajdonosváltozás történt, és újra megindultak a kamionok. De soha nem történt hulladékfeldolgozás, vagyis minden telepgazda illegálisan tevékenykedett, mert nem hasznosították a hulladékot, csak tárolták, amire viszont nem volt engedélyük.
Megkérdeztem Berényi Lászlót, hogy ő miért nem indította be az újrahasznosítást, amire azt felelte: Vida Dezső megfúrta szándékait, és emiatt feladta a terveit. Az exképviselő szerint Vida jobbikos volt, és nem szerette a cigányokat, így őt sem, ezért ellenezte az általa tervezett feldolgozót. Vida Dezső nem él már, így lányát kérdeztem az előbbiekről, aki így reagált:
– Apám nem volt jobbikos – mondta Despotovic Laura –, ő mindig is kisgazda volt. És nem volt benne semmiféle cigányellenesség, hogy is lehetett volna, hisz a falu lakóinak többsége cigány, az ő szavazataikkal lett itt polgármester. Apám azt ellenezte, hogy egy illegális szeméttelepet csináljanak a faluban, nem azt, hogy feldolgozzák a hulladékot.
Természetesen, szerettem volna megtudni, hogy a környezetvédelmi hatóság 2010 óta mit tett az Egyházasharaszti határában jogsértően működő hulladéktároló felszámolása érdekében. Írásban megkérdeztem a megyei kormányhivatalt, hogy mikor léptek fel a hulladék szabálytalan idehordása ellen, amire mindössze azt felelték: „a kormányhivatal… a témához kapcsolódó publikus információkat… közzétette internetes felületén.” A hivatal honlapján azonban csak egy intézkedést találni, ami szerint 2022 végén eljárás indult, és ennek eredményeként 2023 februárjában 3 millió forint bírság megfizetésére kötelezték az Egészséges Környezetért Kft.-t, a hulladékgazdálkodás engedélyétől eltérően végzett tevékenység miatt. Újra levelet írtam a kormányhivatalnak, amiben azt kérdeztem, hogy történt-e korábban vizsgálat, felszólítás, bírságolás a haraszti telep dolgában, ám elzárkóztak a választól, amiből arra következtethetünk, hogy 12 éven át a környezetvédelmi hatóság nem tett érdemi lépést a szemétdomb eltüntetése érdekében.
Tegyük hozzá, hogy jelenleg már folyik büntetőeljárás a haraszti hulladéktárolóban történt jogsértések okán: a siklósi rendőrkapitányság hulladékgazdálkodás rendjének megsértésével gyanúsít egy 65 éves ceglédi férfit. Ő – a cégbírósági adatok alapján, vélhetően – az Egészséges Környezetért Kft. korábbi vezetője. Vagyis elképzelhető, hogy rajta „behajtják” az elmúlt két évben Egyházasharasztiba hordott hulladék kezelésének költségét. A korábbi hulladékfelalmozók viszont megúszták, százmilliókat vágtak zsebre illegális tevékenységük révén, ám nem vonhatók felelősségre, mert, ha bűncselekményt is követtek el, az immár elévült. (Népszava)