Gyurcsány Ferenc ment, Dobrev Klára készen áll, Magyar Péter lesöpörheti. Elemzés.
Gyurcsány Ferenc visszavonulása után Dobrev Klára készül átvenni a DK irányítását, de kérdés, hogy ezzel valódi esély vagy csak időhúzás kezdődik a párt számára. A 2026-os választási küzdelem egyre inkább Orbán Viktor és Magyar Péter párharcává válik, miközben a DK támogatottsága csökken. Nagy Attila Tibor politikai elemző szerint a párt jövője már nem elsősorban saját erején, hanem más politikai szereplők döntésein múlik. Ez a Pillanatkép, az Index elemzői cikksorozata, amely hétről hétre segít eligazodni a politikai térképen.
„Mi nem félünk változtatni. Változunk, és új korszakot nyitunk” – jelentette be váratlanul múlt csütörtökön Dobrev Klára, amikor közölte: Gyurcsány Ferenc lemond a Demokratikus Koalíció elnöki tisztségéről, távozik a frakcióvezetői posztról, leadja országgyűlési mandátumát, és visszavonul a közélettől, nem indul többé választásokon. Dobrev Klára azt is bejelentette, hogy „sok hónapnyi gyötrődés, újratervezési kísérlet és megannyi átbeszélt éjszaka után” meghozták életük talán legnehezebb döntését: elválnak. Egyúttal jelezte, hogy pályázik a megüresedő pártelnöki posztra, és vasárnap már „új korszakot” hirdetett. Videójában úgy fogalmazott:
Dobrev Klára vagyok, 53 éves, öt gyereket nevelő jogász, közgazdász, egyetemi oktató. A közéletben nem valakinek az unokája, lánya, felesége vagyok. Ha vitájuk van azzal, amit képviselek, akkor velem vitatkozzanak, érveljenek, mert a címkézés a gyengék eszköze! A nevem Dobrev Klára. És készen állok!
Az Index arra kérte Nagy Attila Tibor politikai elemzőt, értékelje, hogy Gyurcsány Ferenc visszavonulása milyen hatással lehet a Demokratikus Koalíció jövőjére, és hogy ez esélyt vagy inkább kényszerű, megkésett lépést jelent-e a párt számára. Arról is kérdeztük, milyen lehetséges forgatókönyvek állnak a DK előtt 2026-ig, és hogy lehet-e a párt alternatíva azok számára, akik sem Orbán Viktorra, sem Magyar Péterre nem szavaznának. Felmerült továbbá az is, van-e még létjogosultsága egy baloldali pártnak a mai magyar politikában, és hiteles-e ilyen szerepben a DK. Végül arra is választ kerestünk: Gyurcsány távozása inkább hátrány-e a Fidesznek, vagy mára már irreleváns, hiszen az ellenzéki térfélen a Tisza Párt vált meghatározóvá – és most vajon érdeke-e a kormánypártnak, hogy a DK megerősödjön.
Gyurcsány Ferenc nélkül vége?
Nagy Attila Tibor szerint a DK számára az jelenti az alapproblémát, hogy a 2026-os országgyűlési választás közeledtével a politikai verseny egyre inkább az „Orbán Viktor vagy Magyar Péter?” kérdésre egyszerűsödik. Mivel Dobrev Klára részese volt a párt korábbi kudarcainak – például a 2024-es EP-választási vereségnek –, nehéz elhinni, hogy pusztán azzal, hogy ő veszi át a DK vezetését, érdemi változás következne be.
A politikai elemző úgy látja: a Demokratikus Koalíció abban reménykedhet, hogy az ellenzéki választókat nem csupán Orbán Viktor leváltása érdekli majd, hanem más szempontok is. Csakhogy a folyamatok jelenleg nem ebbe az irányba mutatnak.
Az ellenzéki szavazók jelentős részét – számos kudarcos év után – ma szinte kizárólag az foglalkoztatja, hogyan lehet leváltani Orbán Viktor miniszterelnököt. Erre azonban jelenleg Magyar Péter Tisza Pártja kínál érdemi esélyt, nem pedig a bejutási küszöb körül tébláboló DK
– mutatott rá Nagy Attila Tibor. Szerinte a párt helyzetét további tényezők is nehezítik:
- Gyurcsány Ferenchez erősen kötődtek a DK tagjai és szimpatizánsai, leginkább ő volt képes mozgósítani és lelkesíteni őket. Távozásával ez a kapocs megszűnt, újat kellene helyette építeni, de kérdéses, hogy Dobrev Klára fegyelmezett, technokrata fellépése alkalmas lehet-e erre. A vasárnapi videója inkább egy megviselt, szomorú embert mutatott, mintsem egy bizakodó, lelkesítő vezetőt – ez pedig rossz előjel a párt jövőjére nézve.
- A Gyurcsány utáni válságkommunikáció sem sikerült jól. A leköszönő elnök-frakcióvezető vasárnap estig nem szólalt meg nyilvánosan, személyesen nem adott magyarázatot a távozására – mindössze egy érdeminek nem nevezhető körlevelet küldött. Dobrev Klára és a DK más politikusai sem nyilatkoztak érdemben. Ez csak tovább nehezíti a tagság és a szimpatizánsok számára a veszteség feldolgozását. A pártnak gyorsan kellene alkalmazkodnia, hiszen ősztől a nyakán lesz az országgyűlési kampány, amely ugyan jogilag csak 2026 elején indul, de valójában már most is zajlik, és ősszel még inkább fel fog pörögni.
- Gyurcsány országosan népszerűtlen volt, ám a DK táborán belül népszerűségnek örvendett. Hozzá erőteljesebben kötődtek, mint Dobrev Klárához, de a tagság és a szimpatizánsok tábora mindkettőjüket szerette. Ezért nem könnyű megemészteniük azt sem, hogy válnak. A változás tehát erősen kimozdítja komfortzónájukból a DK-szavazókat. Ha Magyar Péter ügyes, akkor a kormányváltás ígéretével most megnyerheti magának a még megmaradt DK-s szavazótábor egy részét, akiknek a kötődése amiatt lazul meg a DK-hoz, hogy Gyurcsány Ferenc távozott a politikából.
A DK már csak a Fideszben bízhat?
Nagy Attila Tibor szerint, ha a Fidesz-többség nem csökkenti az ötszázalékos parlamenti küszöböt, és a Tisza Párt erős marad, akkor a DK-nak alig marad esélye bekerülni az országgyűlésbe, legalábbis önállóan.
„Magas, 70 százalék feletti részvétel esetén az ötszázalékos küszöb átlépéséhez is több szavazatra lesz szükség. Ahogy Zárug Péter Farkas politológus az ATV Csatt 2 című műsorában rámutatott, ilyen esetben akár 280 ezer listás voks is kellhet. Véleményem szerint – igaz, ez rekordrészvételt feltételez – akár 300 ezer szavazat is szükséges lehet a bejutáshoz. A DK ugyan a tavalyi EP-választáson még el tudott érni 364 ezer szavazatot, de ebben benne voltak az MSZP és a Párbeszéd támogatói is. Azóta viszont, a győzteshez húzás jelensége miatt, a Tisza Párt támogatottsága nőtt, a DK-é pedig csökkent” – fejtette ki a politikai elemző.
Úgy véli, a DK megpróbálkozhat egy markánsabb baloldali ideológiával – amire eddig legfeljebb mérsékelten volt képes –, hogy összegyűjtse azokat a baloldali szavazókat, akik számára Magyar Péter személye taszító. Ugyanakkor ezek a választók Orbán Viktort is elutasítják, és Dobrev Klára ma már nem tudja őket azzal a reménnyel megszólítani, hogy majd ő váltja le a miniszterelnököt.
Nagy Attila Tibor szerint
a Fidesznek kifejezetten érdeke lenne, hogy a DK, valamint más kis baloldali pártok – például Szanyi Tibor, Mesterházy Attila formációi vagy az MSZP – önállóan, de egymáshoz közeledve jelenjenek meg a választáson.
Ez ugyanis olyan pártpolitikai erőteret hozhatna létre, amely tovább aprózza az ellenzéki tábort. „A DK önálló indulása elősegítheti az ellenzék fragmentáltságának fennmaradását, legalábbis ebben bízik a kormányoldal” – jegyezte meg az elemző.
Összességében úgy látja: Dobrev Klára vezetésével a DK jövője attól függ, mennyire tudja kihasználni Magyar Péter és a Tisza Párt esetleges melléfogásait, illetve hibáit, és visszacsábítani az elpártolt támogatókat. Emellett bízhat abban is, hogy a Fidesz „szalámitaktikája” tovább darabolja az ellenzéki oldalt. Nagy Attila Tibor szerint ez azonban azt is jelenti, hogy a DK sorsa jelenleg leginkább nem a saját, hanem más politikai szereplők kezében van.
Magyar Péter nem díjazta az elemző témaválasztását
Nagy Attila Tibor elemzéseit láthatóan élénk figyelemmel követi a Tisza Párt elnöke is. Ezúttal is a Facebook-oldalára írt hozzászólást, és úgy tűnik, sérelmezte, hogy az elemző a legutóbbi Lázárinfóval foglalkozott ahelyett, hogy róla írt volna. (A legutóbbi Pillanatképben foglalkoztunk már a Magyar Péter által beígért és közzétett „őszödi beszéddel”.)
Szemmel láthatóan nem elégedett velem a Tisza Párt elnöke. Egy tegnapi bejegyzésemben a legutóbbi Lázárinfó kapcsán Rogán–Lázár-ellentétet fedeztem fel és erre Magyar Péter ezt fűzte a posztomhoz: »És kellemes, szép orgánummal beszélt a miniszter elvtárs? Ma egyébként semmi fontos nem történt, ugye?« Szégyelljem el magamat, mert nem írtam arról, hogy Magyar Péter micsoda fantasztikus leleplezést hajtott végre? Amibe kicsit sem remegett bele a kormány? Beszéljük hát meg elnök úr, hogy egy politikai elemző miről írjon!
– írta Nagy Attila Tibor „Magyar Péter engem elővesz” című Facebook-posztjában.
Nem ez az első eset, hogy az elemző bírálatot kapott a Tisza Párt elnökétől: korábban a Partizán-interjújával kapcsolatos kritikus észrevételei váltottak ki hasonló reakciókat, szintén Facebook-hozzászólások formájában. (Index)
