A Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke szerint nem lehet rezsicsökkentésnek nevezni, ha a piaci ár több mint hétszerese a gázszámla.
Nagyon drágán kapja a lakosság egy része és a hazai vállalatok zöme a gázt – írta Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia egykori elnöke a Facebook-on.
Mint Pálinkás írta:
- a gáz tőzsdei ára 26 euró/MWh
- mivel egy köbméter gáz körülbelül 9 kWh, azaz egy MWh energia kb. 110 köbméter gáz
- azaz egy köbméter gáz 24 eurócent, jelenlegi árfolyamon 92 forint a tőzsdén
„A magyar kis- és középvállalatoknak (pékségeknek, éttermeknek stb. és rajtuk keresztül mindannyiunknak) – és az önkényesen megállapított évi 1700 köbméter felett fogyasztó háztartásoknak – az önkényesen megállapított hatósági ár több mint 700 forint köbméterenként, azaz a jelenlegi tőzsdei ár hét és félszerese. A magyar kormány ezt rezsicsökkentésnek nevezi” – írja az MTA volt elnöke.
De hogyan tudunk számolni a rezsicsökkentett ár, az úgynevezett „lakossági piaci” ár (hogy ne keveredjenek a kifejezések, nevezzük ezt a jövőben átlagfogyasztás feletti lakossági árnak) és a világpiaci ár között? A Telex erre tesz kísérletet a cikkében:
A földgáz Magyarországon a lakosságnak 1729 m3/év fogyasztásig 2,865 forint/MJ rezsicsökkentett áron érhető el, ez a hatósági ár. Az átlagfogyasztás feletti, a kormány által piacinak nevezett ár ennek hétszerese, vagyis a lakossági fogyasztók által az átlagfogyasztás feletti mennyiségre fizetendő ár 22,002 forint/MJ. (Az árak tartalmazzák a forgalmi adót is.) Ezt az árat a kormány 2022-ben, az akkor nagyon magas világpiaci árak mellett határozta meg, de azóta sem apasztotta vissza, ezért lehet ekkora a különbség eközött és a tényleg éppen aktuális piaci ár között – írja a lap.
Az említett 25 euró/MWh tőzsdei árral és az MNB oldalán olvasható aktuális 387 forintos euróval kalkulálnak, így 9675 forint/MWh-s beszerzési (tőzsdei) gázár jön ki.
Ennek az ezrede, vagyis 9,675 forint az 1 kWh-nyi földgáz ára. Itt jön egy fontos átváltás, egy kWh az hivatalosan 3,6 MJ, de a gázszakmában azt is tudják, hogy úgynevezett összehasonlítható égéshő-alapon inkább 3,25 MJ gáz került 9,675 forintba.
Ezekből a számokból a 2,865 forint/MJ-ben megadott rezsiárral már összevethető ár úgy kalkulálható ki, hogy amennyiben 9,675 forintba került egy kWh gáz, akkor
2,98 forintba kerül egy MJ-nyi tőzsdei gáz
– számolnak.
Vagyis, amikor a magyar lakosság 2,865 forintot fizet rezsiárban, akkor azért jár jól, mert a végösszegben nagyjából annyit, kicsit kevesebbet fizet, mint az aktuális tőzsdei gázár. Ez olyan mintha a forgalmi adót az átviteli díjat az állam teljes egészében átvállalta volna. Igen ám, de Pálinkás József nem erről az árról beszél, hanem az ehhez képest hétszeres „átlagfogyasztás feletti” árról, ami már rettentően nagy túlfizetést tartalmaz. Ám ehhez még egy elemet be kell vezetnünk, a köbméterben megadott térfogatot, mert Pálinkás ebben számol.
Akinek ez az egész MJ-s számolás nem szimpatikus, az mindig ennek a 34-35-szörösével tud kalkulálni, ha a köbméterben megadott árra kíváncsi. A 2,865 forint/MJ ár így egy remek kerek számot ad, a rezsiképletben a földgáz éppen 100 forint/köbméter. Az átlagfogyasztás feletti ár pedig, vagyis a 22,001 forint / MJ adja a Pálinkás József által használt 700 forintot, ez is szép kerek szám, de pontos is, elfogadhatjuk kerekítésnek.
Ha tehát a gázpiacon úgy számolunk, hogy egy köbméter gáz a lakosságnak 100 forint az átlagfogyasztásig, afelett pedig 700 forint, akkor azt mondhatjuk, hogy a lakosság valóban kap kedvezményt az átlagfogyasztásig – írják.
A 700 forintos árban azonban brutális árat fizet az átlagfogyasztás felett.
Ha mindehhez pedig még azt is hozzátesszük, hogy az állam tavaly 209 milliárd forint osztalékelőleget tudott kivonni az MVM-től, érezzük, hogy itt valami nagyon nincs rendben. (hvg.hu)
