Éghajlatkutatók aggasztó változásokra hívják fel a figyelmet, amelyek a két fénykép különbségei alapján felfedezhetők.
Az Apollo-17 űrhajó fedélzetéről 1972. december 7-én készítették az első fotót a teljes megvilágítású Földről – azóta is a Harrison Schmitt által készített kép az egyetlen olyan fotó a bolygó egészéről, amit egy ember manuálisan készített. 2022-ben, pontosan ötven évvel később új fotó készült, amelyen a Föld ugyanazon pozícióban látható.
A BBC Föld napján közölt cikke szerint éghajlatkutatók azokra az aggasztó változásokra hívják fel a figyelmet, amelyek a két fénykép különbségei alapján felfedezhetők.
Harrison Schmitt 1972-es fotója (fent) és az EPIC teleszkóp 2022-es felvétele – Fotó: NASA
A 2022-es képet a Nasa Earth Polychromatic Imaging Camera (EPIC) névre keresztelt teleszkópja készítette, amely naponta több mint egy tucat fotót készít a bolygóról immáron tíz éve folyamatosan a Deep Space Climate Observatory (Dscovr) program keretében. Ebben a projektben rengeteg mindenről gyűjtenek adatot, és valójában még nem is zajlik elég ideje az adatgyűjtés, hogy nagyívű következtetéseket vonhassanak le mindebből. Néhány dolog azonban már így is megállapítható a Föld változásaival kapcsolatban.
Az egyik legszembetűnőbb különbség a képek alapján az antarktiszi jégtakaró méretének látható csökkenése
– a kutatók szerint ez az éghajlatváltozás egyik fő mutatója. Emellett a Szahara sivatag területe is növekedett, míg az esőerdők vonala egyre délebbre húzódik, a Szaharával határos Száhel-övezetben is jelentősen csökkent az erdők mennyisége.
A Föld éppen sötét oldalát is folyamatosan figyelik műholdak, a kutatók ezekkel például a városok fényeit, erdőtüzeket és a tengeri hajózás mértékét vizsgálják. Ezek alapján látszik, hogy az elmúlt két évtized során az erdőtüzek mennyisége megduplázódott, és az urbanizáció miatt is egyre nagyobb területeken láthatóak a városok éjszakai fényei.
A Kék üveggolyó (The Blue Marble) címen elhíresült 1972-es fotóját és a fél évszázaddal későbbit összevetve Nick Pepin, a Portsmouth-i Egyetem éghajlatkutatója azt mondta, nyugtalannak látja a Föld légkörét. A kutató szerint fontos, hogy a bolygó ökoszisztémáját egy szerves egészként kezeljük, és nem szabad úgy gondolkodnunk, hogy a világ másik felén jelentkező problémák minket nem érintenek, hiszen ebben a rendszerben minden összefügg.
A 2026-ra tervezett következő Holdra szállás alkalmával az Artemis II legénysége várhatóan készít majd hasonló képet a Földről, szintén manuálisan. (Telex)
