A Botos testvérek, Claudia és István elsőkönyves szerzők, akiknek Összetörve címmel jelent meg bemutatkozó regényük.
A történet egy cigány srác, Horváth Krisztián kálváriáját mutatja be. A fiatalok kiskoruk óta rajonganak a jó történetekért, nem kellett sok idő, hogy rájöjjenek: ők is az írással akarnak foglalkozni. A testvérpárt az irodalom hatásáról, a cigánysorsról és az alkotási folyamat nehézségeiről kérdeztük.
„Volt olyan kiadó, aki több csúnya beszédet akart, vagy hogy ne cigány legyen a főszereplő. Más azt kifogásolta, hogy a szereplők túl szépen beszélnek cigány létükre, azt kérték, írjuk át »cigányosabbra« a karaktert. Hogy az milyen? Nem tudjuk, pedig mi is cigányok vagyunk” − mondta lapunknak a testvérpár, akik bár eleinte külön-külön próbálgatták szárnyainkat, végül a közös alkotás mellett tették le a voksukat, így született meg a budapesti alvilágot cigányszemszögből bemutató Összetörve.
Szerintük könyvet írni sokkal egyszerűbb, mint kiadni, Magyarország nem Amerika, ahol házal a szerző.
Sok esetben meg sem hallgatnak, ha mégis, akkor elutasítanak, mondjuk, egy olyan indokkal, hogy hazai írók könyvforgalmazásával nem foglalkozik a kiadó, közben nagyon is
− mondta a testvérpár, akikkel csak különböző feltételek mellett akartak tárgyalni a kiadók, így végül a magánkiadás mellett döntöttek.
Durva sztorik nyomában
Gyerekként sokszor került olyan könyv a kezükbe, amelyhez talán túl fiatalok voltak, de pont ezek a történetek ébresztettek rá őket arra, hogy írni akarnak. A horror királya, Stephen King és képzeletbeli kisvárosa, Castle Rock; az alvilági gengsztersztorik, Dennis Lehane Éjszaka törvénye című regénye, a Bronxi mese és a Sebhelyesarcú is rabul ejtette őket, ezért választották az Összetörve színteréül az alvilágot.
Úgy gondoltuk, a bemutatkozó regényünk legyen rövid, de tartalmas, ráérünk a jövőben könyvszörnyetegeket készíteni
− fogalmaztak, bár menet közben számtalanszor változtattak az eredeti terven.
„Azért volt szükség módosításokra, mert az írás nálunk mindig úgy történik, hogy mielőtt belevetnénk magunkat a munkába, megbeszéljük, mit szeretnénk látni. Közben jegyzetelünk, hogy véletlenül se felejtsünk el semmit, majd nekiülünk. Ilyenkor az egyikünk a gép előtt dolgozik, a másik pedig mellette. Minden egyes fejezetet közösen alkottuk meg” − meséli Claudia és István, akik nemcsak jó testvérek, de egymás legjobb barátai is.
És hogy miért a cigánysorsot mutatják be a regényben?
Fontos, hogy a regényeinkben színes világot, igaz fikciót teremtsünk, így a sokszínűség is elengedhetetlen. Ha megnézünk egy hazai reklámot, mindenki fehér benne, amivel nincsen baj, csakhogy ebben a kis országban más bőrszínű emberek is élnek, méghozzá szép számmal.
A regény főszereplője pont ezért cigány fiú. A szerzők szerint a könyvben Krisztián nem olyan figura, mint ahogy a médiában ábrázolják a cigányokat.
„Úgy gondoljuk, könnyen lehet azonosulni a karakterével. Az olvasói visszajelzések is ezt igazolják, többen megjegyezték, hogy a könyv erősségét a cigányság kirekesztésében gondolták, de aztán elkezdték olvasni, és rádöbbentek, hogy bárki lehet Krisztián, aki hozzá hasonlóan ennyire mérgező, kilátástalan környezetből jön” − emelték ki a szerzők.
Szokták mondani, hogy minden művész elrejt valamit az alkotásaiban önmagából. Hogy Botosék milyen személyes szálat rejtettek el a történetben? Krisztián figurájába tették bele saját érzéseiket, gondolataikat.
Minket is egy olyan közeg vett körül, ahol gyerekkorunk óta azt hallottuk, hogy Isten már döntött a sorsunkról, felesleges álmodozni, te cigány vagy, ne nézz túl magasra, ezt már mi is megkaptuk… Ez nagyon bennünk maradt. Volt olyan, hogy a cigány osztálytársunk szüleit megkeresték, hogy a gyerekük nagyon jó az úszásórán, érdemes lenne valamilyen vízi sportra beíratniuk, erre a megkeseredett szülő csak annyit mondott, ugyan minek? Ez a gyerek cigány, mutasson már a tanárnő cigány úszót vagy vízilabdázót...
A testvérektől gyerekként megkérdezték, mik lesznek, ha nagyok lesznek. Gondolkodás nélkül rávágták, hogy írók, mire jött a válasz, hogy ugyan már, mit gondolnak, ki fogja a könyveiket elolvasni? Ki kíváncsi egy cigány testvérpár könyvére? A fiatalokat azonban nem törte meg a negatív kommentár, együtt haladtak tovább a kijelölt úton.
Jön a folytatás
Készülő új regényükben maradnak az Összetörve díszletében, ebben a sötét, kegyetlen alvilágban, ahol három női karakter élete kapcsolódik össze, akiknek egy mindent megváltoztató döntést kell meghozniuk. Új sztori, új szereplők, de mégis ott folytatják, ahol az Összetörve abbamaradt. A szerzőktől megkérdeztük, hogyan látják az irodalom helyzetét a cigányság körében, illetve hogyan fogadja az irodalmi közeg a cigány szerzőket.
„Mivel még zöldfülűek, úgymond láthatatlanok vagyunk, nehéz erre válaszolni. Az olvasóktól szerencsére sok pozitív visszajelzést kaptunk, az egyik legkedvesebb, amikor egy olvasó a Kill Bil című filmhez hasonlította a jelenetet, amikor a fiatal Ernő a régi góré fejét levágta. Ennek nagyon örültünk, mert filmes élményt akartunk ebben a regényben átadni.” (Index)
