Halassy Olivér, a magyar vízilabda tragikus sorsú ásza
Halassy Olivér 1909. július 31-én született. Vízilabdában Olimpiai bajnok, és Európa-bajnok volt, úszásban Európa-bajnoki címet szerzett.
78 esztendeje, 1946. szeptember 10-én lett gyilkosság áldozata Halassy Olivér vízilabdázó olimpiai- és Európa-bajnok, úszó Európa-bajnok.
A bejegyzéshez tartozó egyik képen az 1932-es Los Angeles-i olimpia aranyérmes vízilabda csapatát láthatjuk. Első pillantásra tán fel sem tűnik, hogy kép jobb szélén álló Halassy Olivérnek csak egy lába van… Ma legfeljebb a paralimpián szerepelhetne… De akkor, abban az időben azt tán még ki sem találták. De neki nem is hiányzott.
Az 1909. július 31-én született bajnok – ha valaki, akkor ő igazán megérdemli ezt a nevet – mindössze nyolc esztendős volt, mikor egy elhibázott mozdulatért a lábával fizetett. Mozgó villamosra ugrott volna fel, de „bravúr” nem sikerült. Véget értek a labdarúgó álmok, a futball világa mindörökre bezárult előtte. Biztos, hogy hatalmas szerencsétlenségként élte meg gyerekként, mindenki így érezne.
Csak éppen… Egy ilyen tragédia sok embert végleg összetör, de a bajnokokat más fából faragták. Az igazi sporthősök sosem adják fel… És ez a mi szerencsénk.
A baleset után érdeklődése az úszás, a vízilabda felé fordult. És fogyatékkal élőként olyat produkált, amit se előtte, se azóta senki a földkerekségen. Kezdjük tán azzal, hogy 1930 és 1939 között sorozatban, tízből tízszer nyert magyar bajnokságot az UTE vízilabda csapatával. És a magyar vízilabdának már akkor is olyan rangja volt a világon, hogy ha valaki magáénak mondhatta a magyar bajnoki címet, ez garantáltan azt jelentette, hogy ott van a világ legjobbjai között. De nem csak vízilabdázóként, úszóként is remekelt, 1926 és 1938 között sorozatban nyerte a magyar bajnokságokat egyéniben és csapatban is.
Talán a legnagyobb produkcióját akkor hajtotta végre, mikor 1931-ben a vízilabda Eb-cím megvédése után – akkor sorozatban már ötödször lettünk Európa bajnokok – a mérkőzés után mindössze két órával, rajthoz állt az 1500 méteres gyorsúszás döntőjében is. Sok esélyt, még addigi eredményei ismeretében sem adtak neki a pihent és nem utolsósorban fogyaték nélküli sztárokkal szemben. Nem ez volt az első, de nem is az utolsó eset, mikor alulbecsülték… Mert nem számított, hogy a fordulóknál – érthető okokból – hátrányban volt a többiekhez képest, nem számított, a fél táv táján jeges zivatar szakadt a nyitott uszodára. Küzdött, vezetett és végül méternyi előnnyel csapott be a célba…
Az 1936-os berlini olimpián vízilabda csapatunk megvédte bajnoki címét. Halassynak ezt volt a harmadik olimpiája, az 1928-as, amszterdami ezüst és a Los Angeles-i arany mellé nyert még egy aranyat. És ki tudja, mennyi volt még benne… De jött a háború…
Túlélte. De a békét már nem.
„Mint derült égből a villámcsapás, oly váratlanul érte Újpestet a hír: gengszterek agyonlőtték Halassy Olivért, a világhírű úszót és vízipólózót. [...] A hírt illetékes helyről is megerősítik, és futótűzként terjed tovább, túlnő Újpest határain is. A lapok címoldalakon harsogják a fővárosban és zakatoló kerekű vasparipák süvöltve viszik az ország minden részébe a gyászhírt, melynek nyomán az összes sportegyesületek félárbocra engedik zászlójukat a magyar sport nagy halottjának emlékére." - jelent meg a Szabad Újpest 1946. szeptember 14.-i számában. De miért is kellett ennek a kiváló sportembernek ilyen fiatalon – mindössze 37 évesen! – meghalnia? Ez talán soha nem fogjuk pontosan megtudni…
A történet úgy szól, hogy 1946. szeptember 10.-én Angyalföldről tartott Újpestre gépkocsival – egyes források szerint az apósa autójával, mások szerint taxival -, mikor egy orosz különítmény állította meg őket. Nem akartak sem tőle, sem a sofőrtől semmit, csak az autó kellett nekik. Mikor Halassy nem akarta átadni nekik, egyszerűen lelőtték őket. Mások azt állítják, hogy nem is oroszok voltak, hanem orosz katonai ruhát és fegyverzetet viselő „vetkőztetős” banditák. (Csak magyarázatként: a háború után elterjedt bűnelkövetői módszer volt, hogy a nyílt utcán megállították a polgárt és fegyverrel kényszerítették ruházata átadására. És örülhetett, ha ennyivel megúszta…)
Utólag már csak annyi bizonyos, hogy az akkori magyar hatóság nem találták meg a tetteseket. Vagy, tán nem is keresték őket olyan nagyon? A magyarázat, hogy közönséges banditák követték el a rablógyilkosságot kissé sántít, annak ismeretében, hogy szovjetek biztosan nem köszönték volna meg, ha valaki szovjet álruhában, fegyveresen garázdálkodik. Ekkora rizikó vállalásához elég ostoba „vetkőztetőnek” kellett volna lenniük az elkövetőknek… A kocsira később ráakadtak a Külső-Andrássy úton – az abroncsai nélkül. Ez nem sok vigaszt jelenthetett Halassy legkisebb, mindössze négy hónapos lánya számára.
„A legeredményesebb magyar úszó- és vízipóló bajnokot több ezer főnyi gyászoló közönség kísérte el utolsó útjára a Megyeri temetőben. [...] Ott volt az UTE teljes gárdája, a többi újpesti sportegyesület és a város társadalmi egyesületeinek vezetői. Halassy Olivért az UTE a maga halottjának tekintette és Újpest város által adományozott díszsírhelyre temették." - írta az Újpesti Figyelő, 1946. szeptember 19-én.
Forrás: Wikipédia; Nemzetisport.hu; Player.hu; Index.hu.
