CIVILHETES | Orbánék a fejadagokat is rosszul állapították meg, hogyan kellett volna?

By CIVILHETES on

Mai szemmel nézve elég furcsa, katasztrófahelyzetekre szánt fejadaglista került nyilvánosságra egy rendelettervezettel.

Szűcs Zsuzsannát, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének (MDOSz) elnökét kérdezte a HVG arról, mennyire lennének alkalmasak a benne szereplő adagok arra, hogy szükség esetén egy hónapon át élelmet biztosítson, és azt is megnéztük, a nemzetközi szervezetek ehhez képest hogyan képzelnék el a fejadagokat.

Konkrét forgatókönyvet és fejadagokat szab meg a kormány katasztrófahelyzetekre: megmondják, mennyi vécépapírra vagy lisztre van szükség egy hónapra. Az intézkedés nem új, a napokban azonban az érdeklődés középpontjába került, miután a Gazdaságfejlesztési Minisztérium közzétette az erről szóló új jogszabály tervezetét. Az ebben meghatározott fejadag a kormány elképzelése szerint a háztartások alapvető tápanyagszükségletét fedezi, olyan állati és növényi eredetű élelmiszereket tartalmaz, mint például a zsiradékok, húskészítmények, tej, savanyúság és befőttek.

A kormány a békeidőszak alapigényeit, vagyis a lakosság alapellátásához szükséges termékek havi fejadagját a következők szerint határozta meg (fő/hó):

Csontos nyershús és vágott baromfi 3 kg
Zsiradékok 1,5 kg
Liszt 2 kg
Cukor 0,5 kg
Kenyér 9 kg
Tej 11 l
Mosó- és mosogatószer 1 kg
Ivóvíz 120 l
Húskészítmények 1 kg
Étkezési tyúktojás 15 db
Főzelékkonzerv 2,5 kg
Gyümölcsbefőtt 2 kg
Savanyúság 1 kg
Élesztő 0,25 kg
Étkezési só 0,15 kg
Szappan 0,15 kg
Gyertya 1 kg
Gyufa 4 doboz
Fogkefe 0,3 db
Fogkrém 40 ml
Toalett- (WC-) papír 6 tekercs
Alkoholos kézfertőtlenítőszer 0,25 l
Egészségügyi vatta 0,3 kg

Mint látható, nem csak élelmiszereket tartalmaz a lista, és nem feltétlenül egy hónapban gondolkoznak - a 0,3 darab fogkefe például nem túl életszerű egység. De vajon a többi az? Egyáltalán, mi alapján számolták ki ezeket az adagokat?

A szakember kiemelte: bár a szervezet véleményét nem kérte ki a kormány a fejadagok meghatározásához, a listában egy univerzális adagot határoztak meg, vagyis egy ülőmunkát végző férfi, vagy egy fizikailag kevésbé aktív nő napi, kb. 2000 kalóriás energiaszükségletét vehették alapul. Ez azonban nem könnyű feladat, a napi energiaszükségletet ugyanis sok szempont befolyásolja: például az, hogy hány éves valaki, mennyire aktív fizikailag, illetve nemek szerint is eltérnek a szükségletek. A nőké ugyanolyan aktivitás mellett például jellemzően alacsonyabb, 1600-2000 kalória, míg a férfiaké 1800-2200 kalória naponta. A fiataloknál még nagyobb a szórás: egy kisiskolás napi energiaszükséglete 1200-1300 kalóra, míg egy aktívan sportoló középiskolás fiúé meghaladhatja a 2600 kalóriát is.

Az is elgondolkodtató, hogy mi alapján számolta ki a kormány a fejadagokat, ugyanis pár élelmiszer esetében alulbecsülték a fogyasztást, máshol megközelítik azt. A KSH legfrissebb, 2020-ra vonatkozó adatai szerint húsból és húskészítményből 5,7 kiló egy átlagos magyar havi fogyasztása, a fejadag ehhez képest 3 kiló hússal és 1 kiló húskészítménnyel számol békeidőre. Zsíradékból átlagban 1,7 kilót fogyasztunk, míg a tervezet 1,5 kilóval kalkulál, cukorból pedig 1 kiló a havi átlagfogyasztásunk, miközben fél kilogrammnyit határoztak meg a fejadagban. Más élelmiszerek esetében pedig pont hogy felé lőttek: például kenyérből (és más péksüteményből) 8 kiló helyett a tervezetben 9 kiló szerepel, tejből pedig 4,7 liter az országos átlag, míg itt 11 litert írnak.

Szűcs Zsuzsanna szerint a magyarok táplálkozási szokásai sokban eltérnek az ajánlásoktól, például jóval több húst és zsíradékot eszünk, mint azt a dietetikusok tanácsolnák, ezért az MDOSz elnöke szerint nem feltétlen gond az, hogy húsból csupán 3 kiló, míg cukorból fél kilónyi szerepel a fejadagban.

A Covid idején egyébként a szakember a hazai táplálkozási ajánlás, az Okostányér alapján készített egy ajánlást arról, mi a havi szükséges élelmiszermennyiség egy felnőtt számára:

8 kg gyümölcs
16 kg zöldség
6 kg gabonafélék
10 liter tej
2 kg hús és 2 kg hal
20 db tojás
40+60 dkg olajos magvak és hüvelyesek
egyéb: 1 kg zsíradék, kevés cukor

Persze ezt nem egy vészhelyzetre készítette a szakértő, amikor korlátozottan állnak a rendelkezésünkre bizonyos erőforrások, ugyanakkor Szűcs Zsuzsanna kiemelte, hogy például bizonyos gyümölcsök, az alma és a körte akár hosszú ideig is tárolható egy jól szellőző zsákban, illetve befőtteket és aszalt gyümölcsöket is betárazhatunk. Hasonlóképpen rengeteg zöldség, pl. hagyma, krumpli, répa, cékla áll el hosszabb ideig hűvös helyen.

Egyéb hasznos tanácsokat is mondott a szakértő: "Magyarországon a 2. világháború óta nem volt tartós élelmiszerhiány, így a hétköznapi rutinból kikoptak azok a régen bevált maradékmentési technikák, mint például, amikor nagyanyáink a tészta főzőléjét, benne a kioldódott keményítővel leves alaplének használták." Hasonlóképpen, lehet a megszáradt kenyérből egy kis tej, mák, és cukor hozzáadásával gubaféléket készíteni.

Emellett egy veszélyhelyzet esetén a fagyasztót is érdemes feltölteni zöldségekkel és gyümölcsökkel, amelyek ugyanannyi vagy még több vitamint tartalmaznak, mint a friss társaik. Illetve a fermentált, savanyított zöldségeket is kiemeli Szűcs Zsuzsanna, utóbbiból a fejadag is tartalmaz egy kilogrammot.

A szakértő kiemeli a jól tárolható olajos magvakat is, mint például a diófélék, amelyek teljesen kimaradtak a fejadagból. "Bár ezek drágák, a pénztárcakímélőbb napraforgómag, tökmag és dió szerepelhetne az összeállításban." Emellett az egészségmegőrzés szempontjából tesz néhány ajánlást Szűcs Zsuzsanna: hiányolja a halat, akár konzerv változatban, és a pontosabb meghatározást az élelmiszerekre, például a kenyérre, ami szerinte legalább 25-30%-ban tartalmazhatna nem fehérlisztet. Ugyanígy elférnének a fejadagban a hüvelyesek is, amelyek remek fehérjeforrást jelentenek, ráadásul kitűnően tárolhatók. A hüvelyesekből lehet például szendvicskrémet készíteni.

Nem a hüvelyesek hiánya azonban a legfeltűnőbb a kormányzati listában: abból teljesen hiányoznak olyan könnyen eltartható alapvető élelmiszerek is, mint a száraztészta vagy a rizs - pedig ezek békeidőben is fontos elemei a kamráinknak, jó eséllyel gyakoribbak, mint az élesztő, amelyből a lista negyed kilót írna elő. Ha valóban tartalékolni szeretnénk, érdemesebb az amerikai szövetségi katasztrófavédelmi hatóság (FEMA) és az amerikai Vöröskereszt által összeállított listát megnézni, amelyben a következő élelmiszerek szerepelnek:

Hat hónapon belül felhasználandó: