A miniszterelnök egy lapra tett fel mindent, de már nem is tehetne mást.
„Tekintettel arra, hogy az amerikai–magyar kapcsolatok a politika világában ma kifejezetten rosszak, pedig szövetségesei vagyunk egymásnak, ezért megpróbáltam ezt a kapcsolatot kijavítani” – jelentette ki amerikai útjával és a Donald Trump floridai birtokán tett látogatásával kapcsolatban Orbán Viktor a köztelevíziónak adott interjújában. A miniszterelnök azt mondta, azért ment az Egyesült Államokba, hogy az amerikai–magyar politikai barátságot helyreállítsák. „A mostani kormányzattal ez nem megy” – tette hozzá.
„Mi meg egy békepárti kormány vagyunk, tehát nem őrölünk egy malomban. Ellenben Trump elnök úr a béke elnöke volt. Az ő esetében sincs szó zsákbamacskáról, hiszen ő már volt elnök, tehát pontosan tudjuk, hogy mi fog történni. Ő az első négy évében lezárt háborúkat. Ő volt hosszú idő után az első olyan elnök, akinek az ideje alatt nem indult háború. Tehát róla tudjuk, az elnöki működéséből tudjuk, hogy ő a béke embere. És most sem rejti véka alá a véleményét, ő világosan megmondta, hogy az ő célja, hogy békét teremtsen az orosz–ukrán háborúban. Mi sem szeretnénk mást, mint békét, minél hamarabb tűzszünetet, ennek a lassan végtelenbe nyúló háborúnak a minél hamarabbi lezárását. Nem látok más olyan eltökélt, erős embert, aki képes lenne erre, mint Donald Trump” – fejtette ki Orbán Viktor a köztelevízióban.
Sosem működött jól a demokratákkal
A 2010-es kormányváltás és az utána megalakult második Orbán-kormány idején a demokrata párti Barack Obama elnök volt hivatalban az Egyesült Államokban. Fekete Rajmund, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) John Lukacs Intézetének tudományos segédmunkatársa az Indexnek nyilatkozva felidézte, hogy már akkor látszódott:
MÍG A GAZDASÁGBAN ÉS A VÉDELMI KÉRDÉSEKBEN SZOROS KAPCSOLAT VOLT MAGYARORSZÁG ÉS AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK KÖZÖTT, POLITIKAI TÉREN MÁR-MÁR ELLENSÉGES VISZONY ALAKULT KI.2014-ben ez aztán az emlékezetes kitiltási botrányig fajult, illetve Fekete Rajmund szerint az Egyesült Államok részéről olyan beavatkozási kísérletek történtek, amelyek teljesen újszerű trendet mutattak. A két ország kapcsolataiban csak 2016-ban állt be változás az addigi évekhez képest, miután Donald Trump lett az Egyesült Államok 45. elnöke.
A politikai kapcsolatok kiegyenesedtek, és magasabb szintre emelkedtek. Ennek volt ékes bizonyítéka, amikor 2019-ben Donald Trump a Fehér Házban fogadta Orbán Viktort. Míg az Obama vezette kormányzat külpolitikája a wilsoni politikára épült, addig Donald Trump egy szuverenista nemzeti politikát támogatott, és a bilaterális kapcsolatokat kívánta erősíteni. Joe Biden megválasztásával azonban a magyar–amerikai politikai kapcsolatok a Trump-elnökség előtti szintre süllyedtek vissza
– magyarázta az igazgató az Indexnek.
Felidézte, hogy az Obama-kormányzat idején André Goodfriend budapesti amerikai ügyvivő avatkozott be a magyar politikai életbe, most pedig David Pressman nagykövetnek vannak sorra olyan kijelentései, amelyek finoman szólva nem megszokottak a diplomácia világában. Fekete Rajmund példaként említette az amerikai nagykövet januári, Financial Timesnak adott interjúját, amelyben arról beszélt, hogy megvannak a módszereik és az eszközeik az Orbán-kormány befolyásolására.
Feszültséget okozott az is, hogy Joe Biden amerikai elnök bírálta riválisát, Donald Trumpot, amiért Orbán Viktorral találkozott, majd olyan kijelentést adott a magyar miniszerelnök szájába, amit azonban sohasem mondott. Joe Biden azt állította, hogy Orbán Viktor kijelentette, szerinte nem működik a demokrácia, és diktatúrát szeretne. A magyar kormány visszautasította az amerikai elnök szavait, és Szijjártó Péter bekérette David Pressmant a külügyminisztériumba.
Ilyen hazugságokat nem vagyunk kötelesek elviselni senkitől, akkor sem, ha az adott személy éppenséggel az Egyesült Államok elnöke
– közölte Szijjártó Péter.
Erre tett még rá egy lapáttal Jake Sullivan nemzetbiztonsági főtanácsadó, aki többek között kijelentette, hogy a magyar kormány támadást intézett a demokratikus intézmények ellen, és ez továbbra is komoly aggodalom forrása. Újságírói kérdésre válaszolva azt is megerősítette, hogy Joe Biden kitart a kijelentése mellett, ami miatt a magyar külügyminisztérium bekérette a budapesti amerikai nagykövetet. Szijjártó Péter nem maradt adós a válasszal, és közölte: „Jake Sullivan megnyilvánulása világossá tette, hogy az amerikai demokraták nehezen viselik, hogy az európai progresszív liberális tenger közepén továbbra is van egy sziget, ahol büszkén valljuk: no war, no gender, no migration!”
Magyarország NATO-csatlakozásának 25. évfordulója alkalmából David Pressman a budapesti amerikai nagykövetségen arról beszélt, hogy az amerikai adminisztráció hiába törekszik jó kapcsolatok kialakítására, ha a magyar kormány erre nem hajlandó, és ebben nem érdekelt. Nehezményezte, hogy a magyar kormány többször is ellenségként hivatkozott az Egyesült Államokra, bírálta a magyar kormányt Oroszországgal való kapcsolata miatt, a NATO mellett érvelt, egyúttal optimistán nyilatkozott az amerikai–magyar kapcsolatokról. „Magyarország dönthet úgy, hogy az Egyesült Államokkal kapcsolatban kivár, az Egyesült Államok azonban nem fog így tenni” – jelentette ki az amerikai nagykövet.
Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára szerint Magyarország mindig nagy tisztelettel tekintett és tekint az Egyesült Államokra. David Pressman beszédéről azonban megjegyezte: nem egy nagykövethez méltó beszéd, hanem sokkal inkább egy baloldali politikai aktivista beszéde volt.
Az NKE tudományos segédmunkatársa szerint az amerikai–magyar kapcsolatokról (mármint a két kormányzat között) elmondható, hogy JELENLEG MÉLYPONTON VANNAK.
Az eltérő politikai álláspontok közé sorolta, hogy a két ország nem ért egyet az ukrajnai háború kérdésében, a demokrata párti adminisztráció „háborúpárti politikát” képvisel, miközben a magyar kormány a békét hangsúlyozza. A migráció ügyében sincs egyetértés, az Egyesült Államok kormánya támogatja, ezzel szemben a magyar kormány bevándorlást ellenző politikát folytat. Mindezek mellett a gender-kérdésben is nézetkülönbségek vannak a két kormányzat között.
Trump és Orbán között működik a kémia
A hivatalos tájékoztatás szerint Donald Trump hívta meg Orbán Viktort az Egyesült Államokba. Fekete Rajmund rámutatott, a volt amerikai elnök már egy magabiztos pozícióból kezdeményezhette a találkozót, mivel nem maradt ellenfele a republikánusok között az elnökjelöltségért. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján – ahogy már korábban is – Orbán Viktor egyértelművé tette, hogy Donald Trump győzelmére fogad, miközben a volt amerikai elnök is több kampányrendezvényén méltatta a magyar miniszterelnököt.
A két vezető között működik kémia, nagyon sok mindenben – nemzetközi, illetve nemzeti ügyeket illetően – hasonlóan gondolkodnak
– tette hozzá az igazgató.
A kérdésre válaszolva, hogy ki mit nyert a találkozóval, elmondta: magyar részről fontos, hogy a miniszerelnök mégiscsak a világ egyik legnagyobb hatalmának korábbi és talán következő vezetőjével találkozhatott.
Orbán Viktor miniszterelnöknek Magyarország méretéhez képest sokkal nagyobb a hangja, odafigyelnek rá, szövetségesei és politikai ellenérdekeltjei is. Az a fajta konzervatív politika, amit Magyarországon meghonosított az Orbán-kormány, az tulajdonképpen majdhogynem receptként szolgál a nyugati, illetve az amerikai konzervatívok számára
– fejtette ki Fekete Rajmund.
A miniszterelnök elég szűkszavúan válaszolt a köztelevíziónak adott interjújában arra a kérdésre, hogy mit jelentene Magyarországnak, ha mégsem Donald Trump, hanem Joe Biden nyerné ismét az amerikai elnökválasztást. „Az rossz lenne” – jelentette ki Orbán Viktor.
Fekete Rajmund ezzel kapcsolatban azt mondta: ha a demokrata párti adminisztráció marad az Egyesült Államok élén a következő években is, az azt jelenti majd, hogy marad az elmúlt években tapasztalt politikai nyomásgyakorlás. Példaként említette a 2022-es országgyűlési választást, amikor a Demokrata Párthoz, illetve ahogy fogalmazott: Soros Györgyhöz köthető személyeken keresztül négy milliárd forintos támogatás érkezett a baloldalhoz.
A nemzetközi sajtóban többnyire negatív visszhangja volt a Trump-Orbán találkozónak, ennek ellenére az NKE tudományos segédmunkatársa szerint ez egyáltalán nem korlátozza a magyar kormány mozgásterét az európai szövetségesei körében. Egyrészt már évek óta ismert Orbán Viktor szimpátiája, 2016-os tusnádfürdői beszédében – hivatalban lévő vezetőként elsőként – állt ki Donald Trump elnökjelöltsége mellett, másrészt a legutóbbi találkozó szintén cáfolta azt a baloldali vádat, hogy a magyar miniszerelnök elszigetelődött külpolitikailag.
Az Orbán-kormány nyitott mind Oroszország, mind pedig az Egyesült Államok legnagyobb riválisa, Kína felé, illetve általában a konnektivitás, vagyis a kapcsolatok gyarapításának iránya határozza meg a magyar külpolitikai stratégiát. A kérdésre, hogy egy Trump-kormányzat hogyan viszonyulna ehhez, okozna-e feszültségeket az Egyesült Államokkal az oroszokkal és kínaiakkal való kapcsolódás, Fekete Rajmund azt válaszolta: erre leginkább az amerikai választások után lehet egyértelmű választ adni, de szerinte jól látható, a republikánusok részéről megértésre talált, hogy Magyarországnak a földrajzi elhelyezkedése miatt számolnia kell Oroszországgal a külpolitikai kapcsolataiban.
A miniszerelnök többször is elmondta már, Magyarországnak az az érdeke, hogy szuverenista, bilaterális alapon működő kapcsolatokat építsen ki
– emelte ki az NKE tudományos segédmunkatársa.
Azt Fekete Rajmund sem tartja elképzelhetetlennek, hogy egy republikánus párti adminisztráció idején az Egyesült Államok véleményezze Magyarország keleti kapcsolatait, de nem mindegy, ezt hogyan teszik meg szövetségesként: egy tárgyalóasztal mellett zárt körben, vagy pedig a sajtón keresztül. Az igazgató szerint A REPUBLIKÁNUSOKKAL SOKKAL KONSZOLIDÁLTABB, KOMPROMISSZUMKÉSZEBB PARTNERI VISZONYT TUDNA FOLYTATNI A MAGYAR KORMÁNY.
Két döntő tényezője lehet a választásnak
Arról is kérdeztük Fekete Rajmundot, hogy jelen állás szerint mit lehet tudni Donald Trump és Joe Biden esélyeiről. Arra hívta fel a figyelmet, hogy ez lesz az Egyesült Államok történetének hetedik olyan választása, amikor két elnök csap össze, 1952 óta pedig az első.
Biden esetében meghatározó lehet, hogy az életkora és az ebből fakadó nehézségek a demokrata párti szavazókra is negatív hatással vannak. Az NKE tudományos segédmunkatársa felidézte, hogy Joe Biden 2024-es évértékelő beszédének (State of the Union) voltak érthetetlen és értelmezhetetlen részei, rosszul mondott ki neveket és országokat is összekevert. Nem véletlen, hogy Donald Trump és csapata a demokrata párti elnök ezen gyengeségeit igyekszik felhasználni a kampányban. Ezzel szemben a demokraták fegyvere azok a jogi eljárások, amelyek jelenleg is zajlanak Donald Trump ellen. Ezek azonban nemhogy gyengítették volna az esélyeit, hanem még növelték is.
Mint Fekete Rajmund elmondta: a közelmúltban készült kutatások szerint tízből hat megkérdezett gondolta úgy, hogy a demokraták elfogultan, jogi eszközökkel próbálják ellehetetleníteni politikai ellenfelüket.
Donald Trumpnak kiváló kommunikációs adottságai vannak, és ezekkel az ügyekkel a Demokrata Párt lényegében ácsolt neki egy színpadot, amelyre ő felment, és ellopta a showt előlük
– fogalmazott az igazgató.
Fekete Rajmundnak tavaly jelent meg a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány gondozásában a Kennedy-mítosszal foglalkozó, Az amerikai álom (vége) – John F. Kennedy című könyve. (Index)
