Az Orbán-kormányt bíráló utolsó EP-állásfoglalásról és az LMP pálfordulásáról is beszélt a Népszavának Gwendoline Delbos-Corfield, a magyarországi jogállamiság helyzetével foglalkozó európai parlamenti képviselő.
Az Európai Parlament a jövő héten tartja ötéves mandátumának utolsó plenáris ülését, amelyen elfogadnak egy Magyarországról szóló állásfoglalást. Hányadikat is?
Nem számoltam meg, de egy francia újságíró kalkulációja szerint eddig tízet hagytunk jóvá.
Miért van szükség a tizenegyedikre?
Egyrészt még nem foglalkoztunk részletesen a friss fejleményekkel, főként a szuverenitásvédelmi törvénnyel. Tettünk rá utalást itt-ott, de azóta megszületett a Velencei Bizottság állásfoglalása és az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított. A jelentésünk nagy részét ennek a jogszabálynak fogjuk szentelni, mert rendkívül aggasztónak tartjuk. Emellett összefoglaljuk, hogy milyen örökséget hagyunk a következő parlamentre, és rögzítjük, milyen döntéseket tartunk szükségesnek a továbbiakban. Újra le fogjuk írni, hogy tovább kell lépni az uniós értékek megsértésének megállapítását célzó hetes cikkelyes eljárásban. Természetesen benne lesz a szövegben, hogy nagyon aggódunk az EU Tanács közelgő magyar elnöksége miatt.
Érdemes még a magyar EU elnökséggel előjönni? A kezdetéig hátralévő két és fél hónap alatt úgysem fog megváltozni semmi.
Éppenséggel megváltozhatna. A Tanácsot, vagyis a kormányokat technikailag semmi nem akadályozza, hogy változtassanak, de az igaz, hogy a politikai akarat hiányzik belőlük.
Ön milyen magyar EU-elnökségre számít?
Sokféle szóbeszéd kering. A külföldi diplomaták azt mondják, ez egy visszafogott EU-elnökség lesz, szerintük a magyarok annyira tartanak a negatív visszhangoktól, hogy nem lesznek nagyon aktívak. Ugyanakkor a magyar állam megvett egy palotát a belga miniszterelnöki hivatal közelében, amiről azt állítja, hogy az elnökség céljait szolgálja. (Lapunk számolt be tavaly nyáron elsőként arról, hogy luxusingatlant vett Brüsszelben az Orbán-kormány 10 millió euróért – a szerk.)Vajon mire fogják használni? Milyen összejöveteleket fognak ott rendezni? Mi lesz, ha az épületet a szélsőjobboldal, a putyinisták találkahelyévé teszik? Ha arra készülnek Brüsszel központjában, mint amit Budapesten csinálnak? Nem csodálkoznék, ha lennének efféle terveik.
2019-ben ön a holland zöldpárti Judith Sargentinit váltotta a magyarországi jogállamisággal foglalkozó parlamenti előadó posztján. Az általa készített EP-jelentés indította el 2018-ban a hetes cikkelyes eljárást Magyarországgal szemben. Hogyan értékeli a folyamat elmúlt öt évét?
Egyrészt úgy tűnik, hogy az eljárás megrekedt, hiszen az EU Tanácsban a tagállamok nem jutottak túl a magyarokkal folytatott párbeszéden. Ugyanakkor azt állítják, hogy a véleménycserék nagyon fontosak és folytatni kell őket. De arra nem képesek, hogy akár egy lépést is tegyenek, és ajánlásokat fogalmazzanak meg, pedig elég lenne hozzá a minősített többségük. Miért? Mert hiányzik egy határozott elnökség, amelyik felvállalná a döntést. Vannak országok, amelyek jó ötletnek tartanák az ajánlásokat, de nem akarnak vezető szerepet vállalni. Tudomásom szerint a jelenlegi belga soros elnökség komolyan dolgozott ezen, aztán leállt.
Az EP milyen eredményeket ért el a magyarországi jogállamiság és demokrácia helyreállításában?
Nem sok mindent értünk el. De a legrosszabbat sikerült megakadályoznunk és erősítettük az ellenállást a rendszerrel szemben. Nem voltunk elég harciasak, nem tudtuk megállítani Orbán Viktort azon az úton, amelyen elindult. Ugyanakkor erőteljesen támogattuk a civil társadalmat, az újságírókat, a bírákat, mindazokat, akik nehéz helyzetben vannak Magyarországon. És általában nem teljesítettünk rosszul a jogállamiság terén.
Magyarország több mint tíz éve úgy teszi próbára az EU jogállamisági eszköztárát, akár egy törésteszt az autót.
Segített Európának abban, hogy felismerje értékeinek és eszméinek a fontosságát. Rávezette az EU-t, hogy használja a rendelkezésére álló eszközöket, rendszeresen értékelje a tagországok teljesítményét, találjon ki új eljárásokat, hozzon törvényeket. Az Unió megfeledkezett róla, hogy a jogállamiságot védelmeznie kell, és a magyarok figyelmeztették rá. Mindaz, amit kitaláltunk és alkalmaztunk, hasznos lehet a magyarországihoz hasonló helyzetek kialakulásának a megelőzésére. De nagyon szomorúnak tartom, hogy a magyar példából már csak mások okulhatnak.
Sokan számítottak rá, hogy az EU-s támogatások megvonása hatásos eszköz lesz Orbán Viktor korrupt rendszerével szemben. Ön is közéjük tartozik?
Soha nem voltam ezen a véleményen. Mindig úgy gondoltam, hogy a pénzek felfüggesztése csak az egyik eszköz a sok közül, és csak akkor járunk sikerrel, ha mindet bevetjük. Magyarország miniszterelnöke mára annyira cinikus lett, hogy hagyja, az országa ne részesüljön az EU-s támogatásokból megvalósuló fejlesztésekből.
Orbán Viktornak most már csak az a fontos, hogy megőrizze, amit zsákmányolt. Sokat zsákmányolt, és azt mind meg akarja tartani. Az ellenőrzés egy darabkáját sem akarja kiadni a kezéből, még az emberek jólétének a biztosítása érdekében sem.
Ezért nem vált be a pénzmegvonással járó eljárás. A júniusi EP-választások után mindez megváltozhat. Orbán nyilván arra számít, hogy olyan többség lesz a Parlamentben és az Európai Bizottságban, amely az ő javára fog dönteni.
El tudja ezt képzelni?
Nagyon nehéz elképzelni, de nem lehetetlen. Az előrejelzések szerint megerősödhetnek a jobboldali erők. Kérdés, hogy ebben az esetben a mértékadó Európai Néppárt szövetségre lép-e például az euroszkeptikus pártokkal, amelyek ma az Európai Konzervatívok és Reformerek frakciójában tömörülnek. Ha ez az együttműködés akár a Fidesz nélkül is létrejön, akkor az új Parlament már nem fog Magyarországról beszélni. De biztató, hogy vannak és lesznek olyan néppárti EP-képviselők, akik nem akarnak semmiféle közösséget vállalni Orbán politikájával.
Beszéljünk a két magyarországi Zöld párt vitájáról. Mit szól hozzá, hogy az LMP Karácsony Gergellyel szemben egy korábban a Fideszhez kötődő politikust indít a budapesti főpolgármesteri székért?
Meg vagyok döbbenve és több vezető zöldpárti politikussal együtt elfogadhatatlannak tartom az LMP döntését. Úgy vélem, hogy ez a párt ma nem valódi ellenzéke Orbán Viktornak, ami óriási probléma. Az LMP a passzív cinkosság csapdájába esett.
Az LMP mivel magyarázta önöknek a döntését?
Egy éve még azt gondoltuk, hogy a Párbeszéd-Zöldek és az LMP közös EP-listát állít a párbeszédes Jávor Benedek vezetésével. Aztán az LMP meggondolta magát, mondván: mi erősebbek vagyunk, önállóan akarjuk megmérettetni magunkat. Tavaly nyáron már a Párbeszéd-Zöldek sem akart közös listát, és lehetett látni, hogy nem lesz belőle semmi. A Budapest Pride idején tárgyaltunk az LMP-vel, majd ősszel, a Budapest Fórumon volt egy hosszú beszélgetésünk velük. Mi azt mondtuk: Oké, ne csináljatok közös listát, de legalább éljetek békében egymás mellett, nem akarjuk, hogy a két Zöld párt marakodjon egymással! Kértük az LMP-t, hogy ne állítson jelöltet Karácsony Gergellyel szemben Budapesten. Azt ígérték, hogy ez soha nem fog bekövetkezni. Aztán előálltak egy olyan jelölttel, akinek a megítélése, hogy is mondjam csak, nem egyértelmű.
Az LMP azt ígérte önöknek, hogy nem fog Karácsonnyal szemben jelöltet állítani?
Nem hogy megígérték, egyenesen megdöbbentek azon, hogy mi egyáltalán felteszünk nekik egy ilyen kérdést! Amikor arról érdeklődtünk, hogy miért gondolták meg magukat, az volt a válasz, hogy van egy jó jelöltjük, akivel az önkormányzati választáson az LMP új erőre kaphat, és ez csak jót tesz a Zöld “márkának”. Szerintünk meg attól nem lesz valaki Zöldebb, hogy cinkosságot vállal Orbán Viktorral. Ez nem az Európai Zöldek politikája, nálunk ez nem lehetséges.
Öt év után távozik az EP-ből. Mit fog csinálni? Búcsúzik a magyar ügyektől is?
Májusban még felkeresem Magyarországot, EP-képviselőként ez lesz az utolsó látogatásom. A későbbiekben szeretném hasznosítani a parlamentben szerzett tudásomat és tapasztalataimat az európai politikáról, a jogállamiságról. Ha a terveim valóra válnak, akkor így vagy úgy, az önök országa is a látókörömbe kerül. Aki jogállamisági kérdésekkel foglalkozik, nem kerülheti meg a magyar ügyeket.
Lesz utódja a következő EP-ben? Továbbra is lesz a Parlamentnek a magyar jogállamisággal foglalkozó állandó előadója?
Igen, a Zöldek frakciója ismét be fogja jelenteni az igényét erre a pozícióra. A szocialisták és a liberálisok biztosan támogatni fognak minket, meglátjuk, hogy mit szólnak hozzá a néppártiak. A tisztség sorsa már júliusban eldőlhet.
Gwendoline Delbos-Corfield (47 éves) 2005-ben csatlakozott a franciaországi Zöldekhez. 2008-tól helyi és regionális önkormányzati tisztségeket viselt, 2019-ben választották meg EP-képviselőnek. A Zöldek frakciójának egyik alelnöke. Négy gyermek édesanyja.
(Népszava)