Magyarország Balkán-politikájára eléggé jellemző, hogy miközben itthon valamit mély hallgatás övez, a sokat szereplő, nagy ígéreteket tevő balkáni vezetők hazájukban elbüszkélkednek a nagy terveikkel.
Erre volt jó példa, amikor Észak-Macedónia bejelentett egy nagy magyar hitelt, most pedig Milorad Dodik, a Boszniai Szerb Köztársaság (RS – Republika Srpska) vezetője nyilatkozott egy izgalmasat. Mint a Glas Srpskának adott interjújában Milorad Dodik fogalmazott, a boszniai Szerb Köztársaság 100 milliárd dollár értékű lítium- és egyéb ércek bányászatát ajánlotta Donald Trump figyelmébe. A Bosznia-Hercegovina keleti részén található lelőhelyek feltárásáról Dodik azt mondta, hogy az ökológiai szempontok a legfontosabbak, de arról is beszélt, hogy
magyarországi barátainkat nem fogjuk megkerülni, sőt, éppen ellenkezőleg, Magyarország ebben segíteni fog nekünk.
Egy régi elképzelés
A Telex már korábban is írt erről a nagy potenciális üzletről, amely, ha valósággá válik, kicsit segít megérteni Orbán Viktor folyamatos és olykor igen meglepő barátkozását Milorad Dodikkal, az autoriter boszniai szerb vezetővel.
Orbán Viktor kormányfő és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter nagyon sokat járnak Banja Lukába, a Boszniai Szerb Köztársaság valódi központjába (hivatalosan Szarajevó az RS fővárosa). A lítiumos témáról pedig az Átlátszó Vajdaság készített összeállítást.
Mint írtuk, eddig a legkonkrétabban Radovan Višković, az RS miniszterelnöke beszélt a projektről.
Az előttünk álló időszakban magyar partnereinkkel közösen képesek leszünk kiaknázni mindazokat a kincseket, amelyek Ozren, Lopare, Jezero, Mrkonjić Grad, Rudo, Čajniče és Zvornik környékén találhatók.
Ezek közül a nagy boszniai lítiumlelőhely, vagyis Lopare tűnik elsőre a legizgalmasabbnak. Maga a település ugyan nagyon tiltakozott a potenciális bányászat ellen, de eddig nem úgy tűnik, hogy a tiltakozás sikeres lett volna. Lopare a Majevica-hegyen található, Bosznia-Hercegovina észak-keleti részén, a Dinári-hegységben. Az ásványkincsek geológiai kutatását a svájci Arcore AG vállalat horvát leányvállalata végezte.
Petar Đokić, a Boszniai Szerb Köztársaság energiaügyi és bányászati minisztere korábban személyesen is találkozott Lantos Csaba magyar energiaügyi miniszterrel, Holicza Péterrel, a minisztérium EU-ügyekért felelős helyettes államtitkárával és Horváth Gergellyel. az MVM igazgatójával, és a találkozókon megerősítették a kölcsönös készséget a Boszniai Szerb Köztársaság és Magyarország közötti együttműködés folytatására.
A magyar politikai fellépés
Magyarország mindenesetre rendre nehezen érthető politikai gesztusokat tesz a boszniai szerbeknek, ezek közül a legkínosabb az volt, amikor tavaly május 23-án az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) közgyűlése a boszniai szerbek által a helyi bosnyákok ellen elkövetett 1995-ös srebrenicai népirtás nemzetközi emléknapjáról szavazott. A határozat értelmében a jövőben július 11-én lesz a nemzetközi emléknap, de Magyarország – egyedüli EU- és NATO-tagként – nem szavazta meg a határozatot.
Orbán Viktor ezen kívül is állandóan Milorad Dodikkal barátkozik, ugyanakkor ő semmiképpen sem a legstabilabb partner. Maga az alapkonfliktus a boszniai szerb köztársaság államiságának napjáról szól, Radovan Karadzic, illetve Ratko Mladic egykori vérengzése után ez elég rémes ízű emléknap, de a Bosznia-Hercegovina területének 49 százalékát uraló szerbek ezt szeretnék ünnepelni. Bosznia-Hercegovina nem szerb része viszont azt mondta, hogy ez alkotmányellenes, ebből volt a bírósági ügy. Milorad Dodik boszniai szerepe eleve igen paradox, ő úgy volt egy időben az állam első számú vezetője, hogy az ország széteséséért dolgozott, és bevallottan Szerbiának szurkolt volna, ha a szomszéd Bosznia-Hercegovinával játszott volna.
Dodikot mindenesetre elítélte tehát egy szarajevói bíróság, mert nem volt hajlandó figyelembe venni Christian Schmidt főképviselő döntéseit, sőt aláírta a nemzetközi főképviselő intézményének és hatásköreinek elutasításáról szóló törvényt. Bosznia-Hercegovina nemzetközi elfogatóparancsot szeretett volna kiadni ellene. Az Interpol azonban ezt elutasította, a politikai üldözés tilalmára hivatkozva. Dodik ezt így fogadta:
Köszönet Aleksandar Vučić szerb elnöknek a támogatásáért, köszönet továbbá Orbán elnöknek, valamint minden más állam elnökének, amely fellebbezést nyújtott be, megértve az engem ért jogi üldözés politikai hátterét.
Ám az, hogy Bosznia-Hercegovinában a helyzet nem stabil, nemcsak ez a történet, de nagyon sok furcsa friss etnikai ügy is bizonyítja.
Puskaporos hordó
A három itteni etnikum, vagyis a muzulmán bosnyákok, az ortodox szerbek, illetve a katolikus horvátok gyakran összevesznek. Az államban az elmúlt években is folytatódott az etnikai széttagolódás. A muszlim bosnyákok a föderációba költöztek, a szerbek az RS-be, a horvátok pedig maradtak Nyugat-Hercegovinában. Valójában Szarajevóban szinte nincsenek szerbek, csak bosnyákok, míg Novo Szarajevóban nincs bosnyák, csak szerb.
Megosztó a nyelvhasználat ügye, nagy vita lett egy szoborból, de az etnikai konfliktusok átszövik a sportéletet, és még abból is vita robbant ki, hogy milyen történelmi személyek kerüljenek a pénzérmékre és a bankjegyekre.
Magyarország mindenesetre nagyon határozottan a boszniai szerbekre, konkrétan Milorad Dodikra tett, Orbán Viktor szerint ő a térség stabilitásának záloga. Ez azért eléggé morbid állítás, ha ő maga közben állandóan a status quo felbomlásáról beszél, de talán ezt a furcsa magyar álláspontot valamilyen magyar gazdasági érdek, így a remélt lítiumprojekt legalább megmagyarázhatja. (Transtelex)
