A Transparency International jogi igazgatója úgy fogalmaz, a vagyonnyilatkozatokkal nagyon régóta hülyének nézik a népet a politikusok, és mindez nem 2010-ben kezdődött, hanem sokkal korábban.
Orbán Viktor tavaly márciustól miniszterelnökként és képviselőként bruttó 5 millió 725 ezer Ft-ot keresett havonta. Az első két hónapban pedig bruttó 4 millió 870 ezer Ft volt a két pozícióért járó fizetése. Ez éves szinten több mint 67 millió Ft-ot jelent. Ehhez jött még a könyveiért kapott honorárium, aminek a pontos összegét nem tudjuk, csak azt, hogy éves szinten 2,4 és 6 millió Ft között van.
Ha a honoráriumot nem is számítjuk, a miniszterelnök akkor is több mint nettó 44,5 millió Ft-ot vihetett haza tavaly. És mindezt úgy költötte el, hogy annak semmi nyoma sincs a héten nyilvánosságra hozott vagyonnyilakozatában. Ugyanannak a XII. kerületi budai ingatlannak a fele, és ugyanaz a felcsúti ház van Orbán Viktor tulajdonában, ami évek óta. Nem vett új ingatlant, nincs nagy értékű ingósága, védett műtárgya, befektetése, részvénye, állampapírja, még kocsija se, csak 10 millió Ft a feleségével közös bankszámláján. De még ez is 4 millió Ft-os csökkenést jelent a 2022-es megtakarításához képest. És a készpénz rubrika is üresen maradt, ahová a szabályok szerint akkor kell beírni az összeget, ha az a nyilatkozat időpontjában eléri az 5 millió Ft-ot.
Orbán Viktor tehát úgy költött el legalább 45 millió Ft-ot 2023-ban, hogy abból semmit sem kellett szerepeltetnie a vagyonnyilatkozatában.
Az, hogy a miniszterelnök vagyona nem gyarapszik, nem újdonság. A legutolsó nagyobb vásárlása is több mint egy évtizede, 2013-ban volt, akkor szerezte meg a 63 nm-es felcsúti házukat. De azóta semmi, pedig a fizetése 2022-ben jelentősen megugrott. Akkor a miniszterelnöki tiszteletdíját Kövér László házelnök juttatásához igazították, ami Orbán Viktor esetében 133%-os fizetésemelést jelentett. Vagyis az addig miniszterelnökként neki járó havi bruttó 1,5 millió Ft hirtelen 3,5 milló Ft-ra nőtt. És azóta is minden évben automatikusan emelkedik az átlagbér-emelkedésének mértékével, akárcsak a képviselői fizetések. Ez tavaly bruttó 857 ezer Ft-os fizetésemelést jelentett neki, idén pedig az rtl.hu számításai szerint az emelkedés mértéke szintén elérheti a bruttó 859 ezer Ft-ot.
Így Orbán Viktor márciustól havi bruttó 6,5 millió Ft-ot is kereshet majd.
Hogyan lehet ennyi pénzt úgy elkölteni, hogy ebből semmi se kerüljön be a vagyonnyilatkozatába? Erről beszélgettünk Ligeti Miklóssal, a közpénzek átláthatóságáért küzdő Transparency International jogi igazgatójával.
– Mi az a legális mód, ahogy 45 millió Ft-ot el lehet költeni anélkül, hogy abból bármi is bekerülne a vagyonnyilatkozatba?
– Orbán Viktor vagyonbevallásai esetében ez egy több év óta ismétlődő, régóta fennálló probléma. Sem számottevő megtakarításokat, sem nagy értékű új ingatlanokat, sem befektetéseket nem látni. Azok az ingatlanok, amelyek hozzá köthetőek, már nagyon régóta ismertek.
Valóban nagyon magas összegű a fizetése ahhoz képest, hogy mennyi megtakarítást, illetve felhalmozást vall be a vagyonnyilatkozataiban.
Igaz, sokáig a fizetése sem volt ekkora, 2010 óta mindig havi másfél millió forint körül alakult, de mióta rendezték a miniszterelnöki fizetést, ennek a többszöröse. Erre egyetlen szabályos út adhat magyarázatot, de egészen illogikus, hogy minden hónapban, ha nem meríti ki teljesen a számláját, akkor kiveszi készpénzben, és otthon tartja a ládafiában vagy a párnacihában.
– Ez a szabályok szerint 5 millió Ft-ig működik, de a többit mind el kellett, hogy költse? Ez reális?
– Elképzelhető, hogy teljesen lemeríti a számláját, bár az egy nagyon furcsa életstílus, amelyik azzal jár, hogy a havi másfél-két millió forint közötti fizetést ugyanúgy elkölti, mint ennek a többszörösét.
– A miniszterelnök legfiatalabb lánya 19 éves, és van egy 24 éves lánya is, akiről tavaly megírta a sajtó, hogy épp Firenzében tanul. Elképzelhető, hogy tandíjra megy el ennek a pénznek egy része? Azt be kell írni a vagyonnyilatkozatba?
– Nem, mint ahogy azt sem kell bevallania, ha minden hónapban kiveszi és elégeti, eljótékonykodja vagy eladományozza. Tehát ami kimegy a kezéből, nem marad a birtokában, az nem az övé.
– De akkor egyáltalán milyen következtetéseket lehet levonni a vagyonnyilatkozatokból?
– Igazából nem a személyekhez kötődő, egyedi vagyonnyilatkozatok a probléma lényege. Ez csak rámutat arra, hogy itt súlyosan hülyének nézik a népet, nagyon régóta, nem 2010 óta, hanem amióta a vagyonnyilatkozatok rendszere kialakult. A 2010 előtti politikai vezető garnitúra ugyanúgy, mint a mostani. Csak a jelenleginek kimagasló a felelőssége, mert 14 éve nem tesznek semmit ez ellen, pedig a hatalom birtokában megtehetnék.
Ehelyett az az üzenet, hogy gyerekek, nektek ehhez semmi közötök. Ne érdeklődjetek arról, hogy nekünk honnan van a pénzünk, van és kész.
És ugye ilyenkor jön a "tetszettek volna forradalmat csinálni", ahogy állítólag Antall József mondta, hogy majd ha leváltotok minket, akkor majd lehet, hogy lesz másmilyen szabályozás, de egyébként ne reménykedjetek, hiszen az előző garnitúra sem csinálta máshogy, jelenleg sem csinálja az ellenzék máshogy, tehát miért gondoljátok, hogy ha ők hatalomra kerülnek, akkor bármit rendbe tesznek? Ez az a lealacsonyító, toxikus összekacsintás, ami valahogy úgy néz ki, hogy mi nem kérdezzük meg, hogy a minimálbérből hogyan telik az A6-os Audi törlesztőrészletére, ti meg nem kérdezitek meg, hogy a képviselői fizetésből, miniszteri fizetésből hogyan jött ki három és fél év alatt egy alsó hangon 450 millió forintba kerülő ház.
– A kancelláriaminiszter ugyanakkor legutóbb azt mondta, hogy nézzék meg az európai parlamenti vagyonnyilatkozatokat, ott még ennyit sem kell feltüntetni, a mi rendszerünk sokkal szigorúbb.
– Valóban egy csomó olyan ország van, ahol a magyarnál sokkal gyatrább vagyonnyilatkozati rendszer működik. De nem biztos, hogy mindenhol lopnak, csalnak, hazudnak a politikai garnitúra képviselői, pusztán azért, mert nem igazán tisztességes a vagyonnyilatkozati rendszerük.
A magyar az egy képmutató rendszer. Nagyon sokan nyilatkoznak, és semmi nem történik a nyilatkozat tartalmával.
Ez egy ésszerűtlen, ellenőrizetlen vagyonnyilatkozati forma. Az adóhatóság pontosan látja az összes személyi jövedelemadót fizető polgár bevallását. Annyi lenne a dolga, hogy azokat, akik vagyonnyilatkozatot is tesznek, kétszer lecsekkolja, és összefuttatja a bevallásokat a vagyonnyilatkozattal. Ahol a kettő nem stimmel, ott vizsgál, kérdéseket tesz fel, tisztáz, ha pedig még ezen a szűrőn is fennakad a nyilatkozó, akkor ugyanúgy jár el vele szemben, mint amikor mondjuk valaki az adóbevallásában nem ad számot a gazdagodásának a forrásáról, illetve azt nem adózza le. A probléma az, hogy ezt a vagyonnyilatkozati rendszert nem azért hozták létre, és nem is azért tartják fenn, hogy a közpénzből gazdálkodó vagy közpénzről dönteni jogosult gazdasági, állami politikai vezetők vagyonosodását nyomon kövesse, vagy megelőzzék vele a korrupciót. (szmo.hu)