A miniszterelnök Bakuban arról beszélt, hogy Magyarország nem „gázbarátságot”, hanem testvéri barátságot épít Azerbajdzsánnal.
A nemzetgazdasági stratégiánk arra épül, hogy a keleti és nyugati legfejlettebb cégek találkozási pontjává tesszük Magyarországot – mondta Orbán Viktor Bakuban, ahol gratulált az ENSZ Közép-Ázsia Gazdaságainak Különleges Programja (SPECA) kezdeményezés újraélesztéséhez.
A kormányfő azt mondta, „arra kell készülnünk, hogy a jövőben is viharos ügyek között kell megtalálnunk az országaink fejlődését elősegítő megoldásokat”, és a SPECA felélesztése ebben a helyzetben sokat segíthet.
Nagy vita zajlik Európában
Orbán Azerbajdzsánban azt mondta: a kihívások frontvonalába kerültünk, Európában háború van, a versenyképessége romlik, egyre több európai országban vannak párhuzamos társadalmak, és folyamatosan nő a terrorfenyegetettség.
Az európai gazdasági növekedés az elmúlt három évtizedben biztos alapokon nyugodott, az ötlet egyszerű volt, de zseniális: a fejlett nyugati technológiát kötötték össze a könnyen és olcsón hozzáférhető keleti, alapvetően orosz energiahordozókkal, de a háború miatt és az arra adott válaszok következtében ez az együttműködés szétesett, ráadásul úgy, hogy közben semmilyen új stratégia nem jött létre.
Orbán szerint ezért van az, hogy nagy vita zajlik most Európában arról, hogyan kapcsolódjon Európa a tőlünk keletre lévő világhoz, és a vitában két iskola van: az egyik inkább leválni akar, a másik pedig összekapcsolódást akar. Az európai gazdaság gerincét a járműgyártás adja, és most, hogy át kell térni a zöld korszakra, a nagy nyugati gyártók keleti beszállítóktól függnek.
Összeköttetések és kölcsönös tisztelet
Korábban egész Közép-Európa rengeteget vesztett a blokkosodáson, úgyhogy „mi azt akarjuk, hogy a most formálódó világgazdasági korszakot az összeköttetések és a kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködés határozza meg”, Közép-Ázsia és Európa összeköttetése nélkül „nem tudunk alkotni új sikeres európai gazdasági stratégiát” – mondta Orbán.
Szerinte Közép-Ázsia szerepe emiatt európai nézőpontból jelentősen megnőtt, és ahhoz, hogy a következő időszakban összeköttetések és civilizált keleti-nyugati együttműködés legyen, kellenek közvetítők. „Mi Európából Közép-Ázsiára olyan területként tekintünk, amely összeköti az európai és keleti szállítási, kereskedelmi és digitális útvonalakat” – mondta Orbán, aki szerint az Európa és Ázsia közötti biztonságos, kiszámítható, modern szállítási útvonal megléte alapvető magyar nemzetgazdasági érdek is.
A keleti és nyugati legfejlettebb cégek találkozási pontja
A mi nemzetgazdasági stratégiánk arra épül, hogy a keleti és nyugati legfejlettebb cégek találkozási pontjává tesszük Magyarországot: itt a legmagasabb az ázsiai befektetések aránya, és a Közép-Ázsiából érkező energiahordozók szerepe a gazdaságunk működtetésében egyre nagyobb – mondta.Orbán elmondta, hogy a folyamatot erősíteni akarják a jövőben, ezért támogatnak minden olyan kezdeményezést, ami Közép-Ázsiát erősíti és támogatja a térség országainak az együttműködését. Ezért Magyarország nemcsak támogatta, hanem társszerzőként jegyezte is az együttműködést méltató ENSZ-határozatot, és hétfőn, amikor az ENSZ ezt elfogadta, Magyarország külügyminiszteri szinten képviseltette magát – mondta.
Gázbarátság helyett testvéri barátság
A kormányfő azt mondta: Azerbajdzsánnal nem „gázbarátságot”, hanem testvéri barátságot építenek, „testvéri nemzetek vagyunk”, és a két ország között az elmúlt időszakban sikerült létrehozni egy erős energetikai együttműködést.
Az azeri-magyar kereskedelmi forgalom idén rekordot dönt, egyre több magyar cég jön ide, hogy beruházásokat hajtson végre, és megérkeztek az első földgázszállítmányok is Azerbajdzsánból Magyarországra. Magyarország a jövőben is örömmel vesz részt a közép-ázsiai országok gazdasági együttműködését fejlesztő munkában – mondta Orbán.
Testvéri nemzet a keresztények ellen
Magyarország és a kevéssé demokratikus Azerbajdzsán kapcsolatai évek óta erősödnek, főleg a baltás gyilkos elengedése után lendültek nagyot a magyar-azeri kapcsolatok, és ebben talán az éppen akkoriban Magyarországra is érkező azeri dollármilliók is szerepet játszhattak, de erről biztosat nem fogunk tudni, hiszen Polt Péter legfőbb ügyész mindenkit megnyugtatott, hogy nem indul nyomozás az ügyben, a Fidesz pedig az Európai Parlamentben próbálta leszavazni az ügyet. Szijjártó szerint sumák, aki az azeri pénzt összeköti a baltás gyilkossal.
Orbán a hónap elején gratulált az azeri elnöknek Hegyi-Karabah elfoglalásához, az általa stabilizálásnak nevezett hadművelet miatt a keresztény örmény lakosság szinte teljesen elmenekült a területről, Örményország pedig további támadástól tart, mivel a muszlim többségű Azerbajdzsánban az Örmény Köztársaságot hivatalos szinten kezdték Nyugat-Azerbajdzsánnak hívni. (MTI)/444.hu