Trendforduló történt a kőolajpiacon, amit kormány éppen „megúszott”.
Nagyjából az önkormányzati és EP-választás idejéig masszívan csökkentek, utána azonban felfelé indultak meg a hazai nagykereskedelmi üzemanyagárak. Éppen a voksolást követően módosított a Mol az árváltozás-közzététel menetrendjén is, így első pillantásra úgy tűnik, mintha az elmúlt hetekben felülről rángatták volna a benzin- és dízelárakat. Másról van szó.
Június 14-e óta rendületlenül drágul az üzemanyag: egymás után nyolcszor jelentették be, hogy emelkednek a nagykereskedelmi átlagárak, miközben árcsökkenés nem fordult elő. Június 14. és 27. között a benzin átlagára bruttó 20, a gázolajé pedig 33 forinttal növekedett. Ezzel a magyar autósok jelenleg a 95-ös benzin esetében
- 610 forintos,
- a dízelnél pedig 629 forintos
literenkénti átlagárra számíthatnak a kutakon. A drágulással együtt figyelemre méltó volt, hogy a vezető nagykereskedő Mol változtatott az üzemanyagár-felülvizsgálat sok éve megszokott gyakorlatán. Június közepéig az volt az eljárásrend, hogy a nagykereskedelmi árak változását hétfőn és szerdán jelentették be, az új árak pedig kétnapos csúszással – szerdán és pénteken – léptek hatályba. Ehhez képest az elmúlt időszakban már a hét többi napján is minden további nélkül dönthetnek árkorrekcióról, ami ráadásul immár a bejelentés napját követő naptári napon élesedik.
Június 10. előtt viszont éppen ellentétes folyamat zajlott a hazai átlagáraknál: április 17-én éves csúcsot döntöttek a tarifák– akkor a benzin 650, a gázolaj pedig 647 forintba került literenként. Ezután körülbelül két hónapon keresztül trendszerűen estek az árak, a mélypont június 7-én érkezett el, amikor két nappal az európai parlamenti és önkormányzati választás előtt bejelentették, hogy június 10-étől a benzin ára 590, a dízelé 596 forintra csökken.
A választási kampány idején a kormány erélyesen lépett fel az üzemanyagárak csökkentése érdekében. Szabályozóváltozás ugyan nem történt, de Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter folyamatos „szóbeli intervencióval” intette az üzemanyag-kereskedőket az árak letörésére. A minisztérium megrendelésére a Központi Statisztikai Hivatal elkezdte publikálni a kísérleti statisztikáit, amelyekben a régiós országok üzemanyagárait veti egybe a hazai átlagárakkal, A kormányzat ennek nyomán ultimátumot adott az üzemanyagpiac szereplőinek.
Figyelmeztettük a Magyar Ásványolaj Szövetséget (MÁSZ) és a Molt is, hogy azt a megállapodást, amely értelmében a hazai üzemanyagáraknak a régiós középmezőnyben kell lenniük, tartsa be, ugyanis időközben az árak elcsúsztak
– jelentette ki április közepén Nagy Márton.
A beavatkozást követően indult meg a masszív árcsökkenés a hazai kutakon, ám a választás után az áremelkedési trenddel párhuzamban mintha
kikopott volna az üzemanyagár a kormányzati kommunikációból.
Immár nem volt visszhangja annak sem, hogy a KSH június 21-i felmérése alapján a dízel heti átlagos ára Magyarországon 2,5 százalékkal meghaladta a régiós átlagárat, bár a benzin ára még mindig a középérték alatt maradt.
A kormánypárt szerencsésen járt az olajpiaccal
Kormányzati felszólításra idén egy alkalommal avatkoztak be a hazai üzemanyagárakba, amikor április végén a Mol 10 forinttal csökkentette a benzin és a dízel kiskereskedelmi árrését. A piacvezető lépését a többi töltőállomás-üzemeltető cég is kénytelen volt követni, saját vesztesége terhére. Azóta viszont nem történt közbelépés, így nincs szó arról, hogy júniusban „kézivezérléssel” korrigálták volna felfelé az árakat – magyarázta lapunknak Egri Gábor, a Független Benzinkutak Szövetségének (FBSZ) elnöke.
Hozzátette, a magyar kormánynak nincs ráhatása a nagykereskedelmi árakra – a Mol is csak a nagykereskedelmi árrésen módosíthat –, így a június közepét megelőző árcsökkenés és a mostani áremelések egyaránt a nemzetközi piaci helyzetnek köszönhetők.
Ugyanezt erősítette meg lapunknak Grád Ottó, a MÁSZ főtitkára, aki szerint az elmúlt két hét és az azt megelőző időszak árváltozásai
teljes mértékben a kőolaj- és kőolajtermék-jegyzésárakkal, illetve a forint/dollár árfolyamváltozással magyarázhatók.
Semmilyen, a jegyzésáraktól eltérő irány nem látható a magyar üzemanyagpiacon. Április közepén tetőzött az Európában irányadó Brent-típusú kőolaj ára, ezt követően viszont egészen június 5-éig esett az árfolyam. Június 5-étől viszont rövid idő alatt meredeken megfordult a trend a 77 dolláros mélypontról, és e hét derekára több mint 10 százalékos emelkedéssel 86 dollár körüli szintre kúszott fel a jegyzésár. Több mint 10 százalékos árfolyam-emelkedés történt a gázolaj nemzetközi piacán is.
Mi több, a forint is látványos gyengülésnek indult a dollárral szemben a június eleji, 358 forintos mélypontról, e hétre már 370 forint fölé kúszott az amerikai deviza jegyzése.
Hogy ez az éles trendváltás éppen néhány nappal a választások előtt történt, teljes egészében a véletlen műve
– szögezte le Grád Ottó.
A nemzetközi jegyzésárak változásait követik le a régiós országok üzemanyagárai is, így semmi eltérő nem tapasztalható ezekhez képest a magyar árkorrekciót nézve. A MÁSZ kizárólag a szomszédos országok árváltozásait monitorozó statisztikái szerint ugyanabban a sávban mozogtak a környező országok tarifái, mint a hazaiak.
A Mol időzítése már jóval nehezebben indokolható
De miért éppen a választások után módosított a Mol a nagykereskedelmi árak közzétételének régi menetrendjén? Grád Ottó szerint a legnagyobb nagykereskedő már korábban bejelentette, hogy az eddigiektől eltérően fogja időzíteni az üzemanyagárak felülvizsgálatát, Európa más tájékain megszokott ez a hektikus árkorrekció – Ausztriában például egy napon belül is változhatnak a nagykerárak.
A főtitkár nem lát kapcsolatot a Mol lépése és az aktuális politikai események között.
Egri Gábor azonban arra figyelmeztetett, hogy ez egy „kereskedelempolitikai” döntés az olajmulti részéről, ami érvágást jelent a kisebb benzinkutas vállalkozásoknak.
Eddig ugyanis a töltőállomás-üzemeltetők – amennyiben drágulásról érkezett hír – az árváltozás bejelentését követő napon fel tudták tölteni a készleteiket a még olcsóbban elérhető üzemanyaggal. Jelenleg viszont már az adott napon éjféltől változnak az árak, így ezt nem tudják megtenni. Eddig hétfőn délelőtt jelentették be, hogy szerdán változnak az árak, a szereplők pedig megtehették, hogy másnapra plusz üzemanyagot rendeljenek maguknak, hogy az áremelkedést kompenzálni tudják. Mivel tárgynapi rendelést a nagykereskedő nem teljesít,
így a Mol elvette azt a lehetőséget a kicsiktől, hogy készletezni tudjanak
– jelentette ki.
„A piacvezető igyekszik még agresszívebben építeni a kiskereskedelmi hálózatát a konkurencia terhére. Hogy miért a választások után döntött így, azt nem tudjuk” – értékelt az érdekképviseleti elnök annak kapcsán, hogy a kisebb kutasok és a hálózatüzemeltetők további költségemelkedést kapnak a nyakukba. Az FBSZ egyébként februárban vizsgálatot kezdeményezett a Gazdasági Versenyhivatalnál a Mollal szemben, a vállalatot a benzinárstop ideje alatt tapasztalt nehézségek miatt vonnák felelősségre.
Miért drágult a kőolaj, és milyen árak várhatók?
Sem az ellátási, sem a fogyasztási oldalon nincsenek olyan események, amelyek az olajárat befolyásolnák. A világpiacon júniusban az okozta a trendfordulót, hogy a kőolaj-kitermelés szempontjából kulcsfontosságú térségekben továbbra sem csökkennek a politikai kockázatok. A piaci szereplők pedig elkezdték pesszimistán értékelni a híreket – elemezte a helyzetet a MÁSZ-elnök. Korábban mindig megjelent valami biztató hír, hogy a válsággócokban csökkenhetnek a kockázatok, ám érdemi előrelépések nem történtek, és a piac türelme elfogyott.
- A béketárgyalások nem hoztak kedvező fordulatot az orosz–ukrán háborúban, a konfliktus egyre csak mélyül.
- Nincsenek pozitív fejlemények az izraeli-palesztin háborúban sem, Izrael a nemzetközi közösség győzködése ellenére sem akar tűzszünetet.
- Nem szűnnek a jemeni húszik támadásai a Vörös-tengeren, a lázadók újabb hajókat süllyesztettek el.
Az események miatt hirtelen átértékelték a hosszabb távú piaci kilátásokat, a szakértők szerint ezek együttes hatásaként egy kőolaj-beszerzési boom indult el a világban.
Mindezt megfejelte, hogy az Egyesült Államok stratégiai kőolajkészlete a június 14-i adatok szerint a vártnál jobban csökkent, így az USA-nak jelentős mennyiségű kőolaj- és benzinkészletet kell vásárolnia. Ez a hír alaposan megtolta a nemzetközi jegyzésárakat. Ráadásul az amerikai központi bank szerepét betöltő Fed előrejelzése szerint kamatcsökkentésre lehet számítani, ami élénkítheti a gazdaságot, az pedig az olajpiacon is folyamatos keresletnövekedést okozhat. Ez a piaci várakozás szintén megjelent a kőolajárakban – tette hozzá Egri Gábor.
A MÁSZ prognózisa szerint a kőolajpiac némileg túlreagálta a helyzetet, és az árak – amennyiben nem történik semmilyen negatív esemény – a közeli jövőben visszatérhetnek a 80–82 dolláros szintre. A hazai üzemanyagpiacon a következő néhány hétben remélhetőleg 1–2 forintnál nagyobb elmozdulás nem történik az árakban. (24.hu)
