Az orosz-ukrán háború miatti NATO-elvárások is nagy szerepet játszanak abban, hogy a „békepárti” kormány pénzt nem kímélve igyekszik növelni a magyar tartalékosok számát.
Igencsak drágán húzza a toborzónótát a honvédelmi tárca: bruttó félmillió forintot kap az a katona, aki újabb önkéntes területvédelmi tartalékost tud „beszervezni” a seregbe. A gáláns jutalék és az országot elöntő hirdetési kampány is azt jelzi, hogy a kormányzat számára égetővé vált a tartalékosok állományának felduzzasztása. A nagy igyekezet háttérében olyan okok is állnak, amelyeket nem szívesen hangoztat az orosz-ukrán háború ügyében magát egyedüli békepártinak mutató kabinet.
Az erőltetett toborzás okairól szólva Szenes Zoltán nyugállományú vezérezredes, egyetemi tanár – aki 2003 és 2005 között a Honvéd Vezérkar főnöke volt –, kicsit távolabbról indított. Mint mondta, az Ukrajna elleni orosz agresszió miatt a NATO egy 800 ezer fős haderőt szeretne gyorsan létrehozni az EU keleti végein. Ráadásul úgy, hogy egy legalább 300 ezres sereg szükség esetén egy hónapon belül felállítható legyen. A toborzás azonban Európa-szerte és itthon is lassan halad.
Magyarországon csak vágyálom az a parlamenti felhatalmazásban megfogalmazott cél,
hogy 36 ezer fősre duzzasszák fel a hivatásos haderőt és 20 ezresre bővüljön a tartalékos állomány. Jelenleg ugyanis 21-22 ezerre tehető a hivatásos-szerződéses katonák száma, míg a tartalékosoké 13 ezer körül lehet.
Bár itthon a tartalékosok ritkábban kerülnek a középpontba, szerepük egyre fontosabb. Olyannyira, hogy – miként arra Szenes Zoltán felhívta a figyelmet –, ma már az az atlanti szövetség védelmi koncepciója: a régió minden országában legyen legalább egy dandárnyi NATO-sereg, amellett egy nemzeti hivatásos-szerződéses katonaság és egy állandó önkéntes területvédelmi erő is. Ez utóbbi NATO-igény kapcsolódik össze a most felpörgetett hazai toborzással. Ez játszik nagy szerepet abban, hogy míg korábban a honvédelem a hivatásos katonák verbuválására helyezte a hangsúlyt, a kormányzat már ráfordult az Önkéntes Területvédelmi Tartalékosok (ÖTT) toborzására. Ennek pedig több előnye is lehet.
– Ahogy Churchill mondta, a tartalékos kétszeres hazafi, szolgálja szűkebb hazáját és tagja a hadseregnek is – idézte az angol államférfit Szenes Zoltán nyugállományú vezérezredes. Hozzátette,
hogy a tartalékos jóval olcsóbb mint a hivatásos katona, jellemzően nincs szüksége komoly haditechnikára, könnyű lövészerő, rugalmas, gyorsan mozgósítható haderő, ráadásul a saját lakókörnyezetüket védő harcosok motivációja is más.
A háborús fenyegetésen túl további fontos szempont az is, hogy az utóbbi évtizedben a Magyar Honvédség szerepköre jelentősen kitágult, hiszen például mind jobban támaszkodhat a katonákra a katasztrófavédelem, a határőrség vagy – ahogy a Covid idején is kiderült – akár az egészségügy is.
A most reflektorfénybe került területvédelmi tartalékos formát még 2017-ben, az akkori honvédelmi miniszter, Simicskó István hozta létre. Az első két területvédelmi ezred 2018-ban, Benkő Tibor minisztersége alatt jött létre. Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter – aki maga is tartalékos százados – felgyorsította a folyamatot. Ma már hét területvédelmi ezred van, amelyek vezetésére 2023-ban létrejött a Magyar Honvédség Területvédelmi Erők Parancsnoksága. A reménybeli 20 ezres tartalékos erőnek mintegy 60 százaléka lenne területvédelmi tartalékos. A fennmaradó részt egyfelől önkéntes védelmi tartalékosok adnák, akik lényegében őrszolgálatot adnak. A harmadik erőt az önkéntes műveleti tartalékosok jelentik: az ő feladatkörük áll a legközelebb a hivatásos és szerződéses katonákéhoz.
Az itt szolgálatot teljesítők akár békefenntartó missziós feladatot is vállalhatnak, profi katonák lehetnek, ám jóval rugalmasabb munkarendben.
A tartalékosok évente összesen két hónapot szolgálhatnak, így három éves szolgálati idő alatt legfeljebb hat hónapnyi katonai szolgálatra lehet őket kötelezni. Az alapkiképzés legfeljebb 25 nap, ezt el lehet végezni több 2-3 napos modulban, vagy nyaranta akár egyszerre is. A területvédelmi tartalékosok sarzsija az új toborzási kampány szerint egy egyszeri, bruttó 150 ezer forintos szerződéskötési díjból és egy állandó, havi 50 ezres rendelkezési díjból áll. Ezen kívül a katonai szolgálat alatt a reguláris haderőnek megfelelő illetményben részesülnek, a rendfokozattól és a beosztástól függően – egy forrásunk szerint a juttatás sok mindentől függ, de neki sok szolgálattal bruttó 300 ezernél is több jött össze.
Emellett számos más kedvezmény – többek között utazási térítés, ruhapénz, ingyenes étkezés – illeti meg a területvédelmi tartalékost.
Bár a feltételek sokak számára lehetnek vonzóak, egy volt önkéntes azt mondta: úgy tapasztalta, hogy elég nagy a fluktuáció.
– A szakaszunk bő harmada szerelt le pár hónap alatt – mondta a nemrég kilépett szolnoki tartalékos. – Fél éve 49-en voltunk, abból legalább 15-en távoztak. Pedig egyáltalán nem volt fárasztó, vagy méltánytalan a szolgálat, sőt, a katonasághoz képest meglepően rugalmas a vezénylés. Tulajdonképpen akkor mehettem be, amikor akartam.
Mint felidézte, az alapkiképzés után mindenki annyi szolgálatot vállalt, amennyit akart.
– A hét elején küldtek e-mailen egy parancsot, amire visszajelzett mindenki, hogy ki mikor tud menni szolgálatot teljesíteni, például alaki gyakorlásra, erőnléti edzésre vagy épp díszsorfalat állni. Volt olyan hónap, amikor csak egyetlen szombaton voltam szolgálatban – elevenítette fel az önkéntes rendszer működését, s úgy folytatta:
Persze a fizetés arányban van a vállalással. Amikor csak egy szombaton voltam szolgálatban, akkor szinte csak az alapdíjat kaptam. Három-négy hétvégével, pár hét közbeni szolgálattal simán összejött bruttó 200-300 ezres fizetés.
Szenes Zoltán szerint a mostani „kétkomponensű” – azaz az állandó- és a tartalékos állományt egyszerre bővítő – haderőfejlesztés szakmai aggályokat is felvet. Mint mondta, látható, hogy a Honvédelmi Minisztérium a hivatásos állományt is „flexibilisebbé” akarja tenni, a honvédek jogállásáról szóló törvény kivezetése után egy új kormányrendeletben szabályozza a katonák jogait és kötelességeit. A nyugállományú vezérezredes úgy véli, fennáll a veszély, hogy a humánpolitika súlypontja eltolódik az önkéntes tartalékos erők irányába, a hivatásos tiszti és altiszti kar megtartása pedig háttérbe szorul.
Aggasztó jel akad több is: a nagy elbocsátások, a 45 év feletti tisztek és tábornokok „fiatalítása” után arról szólnak a hírek, hogy az 55 év felettieket pedagógiai pályára irányítanák át.
Mindennek az is lehet egy mellékhatása, hogy sokan átkerülhetnek az önkéntes tartalékos rendszerbe. Ez ugyan növelné a tartalékos erők létszámát, gyorsabban elérhetővé válna az Országgyűlés által meghatározott 20 ezres létszámcél, de végletesen meggyengülne a tisztikar, amely mindenütt a hadsereg gerincét jelenti. Megindulhat az altiszti és a szerződéses állomány körében is egy kiáramlás:
sokan lehetnek, akik – mint régen, a határőrségnél – a katonai karrier helyett a hosszabb távon kiszámíthatóbb életet keresve a civil állást és a tartalékos fizetést választják.
Ez pedig súlyosan érintené az egyébként is létszámhiánnyal küzdő hivatásos honvédséget. (Népszava)
