Sinkó Ottó szerint a minimálbér túlzott emelése öngyilkos megoldás lehet, hiszen a bérlemaradás oka részben a gyengébb össznemzeti hatékonyság.
Nem melleseg eléggé lehúzta a kormányfő új találmányát a "gazdasági semlegesség" vizióját. Sőt, az oktatás és az egészségügy politika által való elhanyagolását úgy kommentálta: végső soron az egész társadalom alatt vágják a fát.
Magyarország gazdasági teljesítménye elmarad a régiós országokétól, miután az EU-transzferek gyakorlatilag leálltak, és a keletre fókuszáló stratégia nem bizonyul hatékonynak – mondta Sinkó Ottó, a Videoton társ-vezérigazgatója a Portfolio-nak adott interjújában.
Rámutatott, hogy a munkaerőpiac és a humántőke állapota, valamint a bérpolitika problémás, amit tovább súlyosbít a nem megfelelő oktatási és egészségügyi rendszer. Véleménye szerint a minimálbér túlzott emelése öngyilkos megoldás lehet, hiszen a bérlemaradás oka részben a gyengébb össznemzeti hatékonyság. Kifejtette, hogy az utóbbi évek piacidegen intézkedései és a globális bizonytalanság csökkentik a fogyasztási kedvet, ami kedvezőtlenül hat a gazdaságra. Sinkó hangsúlyozta, hogy Magyarország uniós és NATO-tagsága történelmi eredmény, ezeket pedig nem szabad veszélyeztetni.
Ha kilépnénk az EU-ból, óriási recessziót élne át Magyarország, ami egy csapásra hosszú évek felzárkózását tenné semmivé. (...) A NATO tagság elvesztésének kockázataiba pedig belegondolni sem szeretnék.
A magyar gazdaság évek óta gyengén teljesít, amelynek számos oka van – mondta Sinkó Ottó, a legnagyobb magyar iparvállalat, a Videoton társ-vezérigazgatója, az ország egyik legtehetősebb embere. Szerinte ha a feldolgozóipari exportot tekintjük, abban talán a legfontosabb tényező a globális konjunktúra, ami a mi fő piacunkat, az EU-t különösen erősen sújtja. Kiemelte: Magyarországot ez fokozottan érinti a különutas, elsősorban a kínai elektromosautó, illetve akkumulátor-piacra építő stratégia miatt, ami nem látszik működni.
„Ebben része van a fogyasztói kiábrándulásnak, ami visszavetette az elektromos autók iránti keresletet, az emberek ráébredtek a nyilvánvaló műszaki korlátokra. Tovább fokozza a fogyasztók bizonytalanságát a bevezetett, illetve bevezetés előtt álló, kínai autókra irányuló védővámrendszer” – vélekedett Sinkó Ottó. Ugyancsak általános, különösen a fejlett gazdaságokat sújtó, fogyasztást csökkentő tendenciának érzem azt a kulturális változást, amit leginkább a korábbi „work-life balance” munka rovására való eltolódása jellemez – mondta Sinkó Ottó.
Magyarország halad a lemaradás útján
A problémáknak vannak hazai okai is, amik a kilátásainkat még sötétebbre festik. „Ezek az EU-val szembemenő, illetve keletre fókuszáló politikánkban gyökeredznek” – mondta. Sinkó Ottó szerint nem csak arról van szó, hogy éppen egy nehezebb periódusban lenne a magyar gazdaság, hanem trendszerű problémáról. „Magyarország teljesítménye folyamatosan elmarad a régiós országokétól. Ha egyes területeken abszolút értelemben fejlődünk is, annak üteme lényegesen lassabb a környező országokénál” – fogalmazott.
Sinkó Ottó szerint sem a munkaerőpiac, illetve a humántőke állapota, sem a bérpolitika nem ad okot az örömre az előttünk álló évek kilátásainak vizsgálatakor. A munkaerőpiac alakulása talán a legfontosabb termelési faktor, akár a közeli, akár a távoli jövő tekintetében. Mint mindennek, ennek is van mennyisége és minősége. Az ezeket meghatározó két fő társadalmi alrendszer az oktatás és az egészségügy. Az oktatás a munkavállaló tudásának színvonalát, az egészségügy pedig a munkavégzési képességét határozza meg. „Ezek nem megfelelő kezelése súlyos hiba, az a politikai erő, ami elhanyagolja, önmaga és végső soron az egész társadalom alatt vágja a fát” – mondta a vállalatvezető.
A munkaerő minőségét a képzettség tekintetében az oktatási rendszer határozza meg. Mindenki tapasztalhatja, mekkora a gond a tanárok körében. Nyilvánvaló, hogy a probléma rendszerszintű, hiszen tömeges pályaelhagyással találkozunk napról napra. „Nemcsak a képzettségnek van hatása a munkaerő minőségére, hanem a munkához való képességnek is, amit pedig az egészségügy helyzete nagyban befolyásol.” Sajnos, ebben is egyértelmű a visszalépés az utóbbi évek során, elég, ha csak a várólisták növekedését nézzük meg. Nehéz ebben elfogadnom, hogy a fő ok a rendelkezésre álló pénz korlátos volta, miközben ennél nagyságrendekkel kevésbé fontos területekre milliárdok ömlenek – vélekedett Sinkó Ottó.
Egy csipetnyi pozitívum
Sinkó Ottó ugyanakkor pozitívan értékelte, hogy a kormányzat két lépcsőben emeli a családi adókedvezményt. „A munkaerő mennyisége a kedvezőtlen demográfia, a csökkenő születésszám miatt folyamatosan csökken. Pozitívan tekintek minden olyan kezdeményezésre, amik a kedvezőtlen folyamatok lassítására, megfordítására irányulnak, még akkor is, ha ezek hatékonysága kétséges, vagy nehezen mérhető” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a családtámogatási rendszer megerősítését jó iránynak tekinti.
Ez azonban csak hosszú távon segíthet. „Rövid távon a munkaerő mennyiségén bevándorlási, más szóval migrációs politikával lehet változtatni” – mondta a Videoton vezére. Ugyanakkor ezt szabályozottan kell végrehajtani. „Nem csak azoknak vannak jogai, akik be akarnak jönni a fejlettebb országokba, hanem azoknak is joguk van az eddigi viszonylagosan nyugodt, biztonságos életükhöz, akik már most is itt vannak. Aki egy másik országban kíván élni, attól az adott társadalom jogosan várja el, hogy fogadja el annak szabályait, kultúráját, illetve, hogy akarjon és tudjon annak hasznos, tevékeny részese lenni” – fejtette ki.
A Videotonnak és más magyar munkaadóknak lehetőségük nyílt – vagy mondhatnám, kénytelenek voltak – kipróbálni fülöp-szigeteki, kazah, kirgiz munkavállalókat, akik önként jelentkeztek hozzánk, olyan tesztek sikeres kitöltését követően, amiket itthon is használunk a hazai dolgozóink felvételénél. Most az indiai és nepáli munkavállalók irányába is nyitunk. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján kijelenthetem, hogy a külföldi dolgozókkal legfeljebb annyi, vagy kevesebb probléma volt, mint a hazai munkavállalóinkkal, azzal együtt is, hogy esetükben a lakhatást is nekünk kell megoldani – fejtette ki Sinkó.
Sinkó Ottó nemcsak a munkaerővel, hanem a bérpolitikával kapcsolatban is komoly kérdőjeleket lát. „Egyre több jel utal arra, hogy több éves minimálbér emelési programon keresztül erőltetett menetben próbálják felzárkóztatni a hazai béreket” – emelte ki Sinkó Ottó. Szerinte a mögöttes kormányzati szándék a fogyasztás béremelésen keresztüli felpörgetése, egy vélelmezett 2026-os választási siker érdekében.
Sinkó emlékeztetett arra az időszakra, amikor hatalmas béremelések voltak Magyarországon. „Már Videoton vezetőként éltem meg azt, amikor 2000-2001-ben egy ehhez hasonlóan gondolkodó Fidesz-kormány az erőltetett minimálbér-emelést választotta kormányprogramjának részeként. Ezt követően részben ennek, részben a világban történt egyéb eseményeknek az eredményeképpen a Videoton létszáma 3-4 év alatt a csaknem a harmadára csökkent, 18 ezer főről 6-7 ezer körülire” – emlékezett vissza az akkori trendre.
Nem ekkora, de jelentős visszaesés volt a teljes hazai iparban is. Szerencsére akkor volt egy kedvező helyzet, amivel mindezt kompenzálni lehetett. Akkor csatlakoztunk az EU-hoz, így kibővültek az anyagi források. Stratégiaváltással – mind a Videoton, mind a magyar ipar szintjén – átálltunk sokkal nagyobb hozzáadott értéket termelő tevékenységekre, Európából sok multicég költözött hazánkba, így adottak voltak a növekedési lehetőségek. „Visszaestünk ugyan több évre, de 2005-2006-tól újra növekedésnek indultunk.”
Most már nincsenek növekedési lehetőségek Magyarországon?
A gazdaság egyik korábbi motorja, az Európai Uniós transzferek gyakorlatilag leálltak. Miután a kormányzat egyre inkább a keleti nyitást hangsúlyozza, és miközben romlik a viszony az EU-val, így nem hozzánk jönnek az egyébként is egyre ritkuló nyugati beruházások, hanem más régiós országokat választanak. Hozzátette: a megváltónak kikiáltott kínai akkugyáraktól a vergődő autóipar nem vásárol a várt volumenben.
„Elismerem, hogy a keresetekben lemaradtunk a többi EU országhoz képest, sőt, még azt is, hogy ezt a lemaradást pótolni kell, de csak indokolt mértékben. Ha ennek a lemaradásnak részben az oka a gyengébb össznemzeti hatékonyság, akkor arra öngyilkos megoldás a minimálbér erőszakos, túlzott mértékű emelése” – fogalmazott.
Sinkó Ottó szerint az utóbbi években itthon elszaporodott piacidegen intézkedések, a világban és nálunk a társadalmak kettészakadása, a globális bizonytalanság növekedése, (klímaváltozás, megnövekedett migráció, háborúk, blokkosodás) mind rontja a biztonságérzetünket, ami a fogyasztás helyett a megtakarítások növelésére ösztönöz, így hiába van béremelés, az a GDP-t nem igazán növeli. „Ezzel pedig adott a képlet a recesszióhoz” – tette hozzá.
Sinkó Ottó úgy véli, hogy ezekre a problémákra nem lehet válasz a kormány által meghirdetett semlegességi politika.
„Hogyan beszélhetünk semlegességről egy olyan helyzetben, ahol mind a piacaink, mind a geopolitikai szövetségi rendszerben elfoglalt pozíciónk Nyugathoz kötnek bennünket” – tette fel a kérdést. „Ez nekem fából vaskarika.” Ezen a ponton biztosan vannak, akik elkezdenek aggódni, hogy ez a felvetés nem egyfajta burkolt felvezetése-e annak, hogy a két rendszer bármelyikéből kilépjünk. (atv.hu)
