A klímaválság megháromszorozta az óceáni hőhullámok hosszát, ami felerősíti a pusztító viharokat és tönkreteszi a kritikus fontosságú ökoszisztémákat, mint a hínárerdőket és korallzátonyokat - derül ki egy új kutatásból amelyet The Guardian idéz.
A tanulmány szerint a 2000 óta bekövetkezett tengeri hőhullámok fele nem történt volna meg a fosszilis tüzelőanyagok égetése által okozott globális felmelegedés nélkül. A hőhullámok nemcsak gyakoribbá váltak, hanem intenzívebbé is:
átlagosan 1 Celsius-fokkal melegebbek, egyes helyeken azonban ennél jóval forróbbak.
A kutatás az első átfogó értékelés a klímaválság óceáni hőhullámokra gyakorolt hatásáról, és mélyreható változásokat tár fel. A melegebb óceánok emellett kevesebb szén-dioxidot nyelnek el, ami tovább fokozza a hőmérséklet emelkedését.
Itt a Földközi-tengeren vannak olyan tengeri hőhullámok, amelyek 5 Celsius-fokkal melegebbek
- mondta Dr. Marta Marcos, a mallorcai Mediterrán Fejlett Tanulmányok Intézetének kutatója, aki a tanulmány készítését vezette.
Borzalmas, amikor úszni megy az ember. Olyan, mint a leves.
Erős viharok
Marcos szerint a víz alatti ökoszisztémák, például a tengeri fűmezők pusztítása mellett "a melegebb óceánok több energiát biztosítanak az erős viharokhoz, amelyek a partvidéken és a szárazföldön élő embereket érintik." Ennek egyik katasztrofális példája a 2023-as líbiai árvíz volt, amely 11 000 ember halálát okozta. A globális felmelegedés, amely akár 5,5 Celsius-fokkal is megemelte a Földközi-tenger hőmérsékletét, ötvenszeresére növelte ennek valószínűségét, ami több vízpárát és ezáltal több csapadékot eredményezett.
"Az egyetlen megoldás a fosszilis tüzelőanyagok égetésének csökkentése. Ez egy nagyon egyértelmű összefüggés" - mondta Marcos. "Az üvegházhatású gázok kibocsátása által csapdába ejtett többlethő több mint 90%-a az óceánban tárolódik. Ha megállítjuk a légkör melegedését, megállítjuk az óceán melegedését is."
Dr. Zoe Jacobs, az Egyesült Királyság Nemzeti Oceanográfiai Központjának kutatója - aki egyébként nem vett részt a tanulmányban - elmondta: "A tengeri hőhullámok jelentős kockázatot jelentenek a társadalom számára, egyes események több millió dolláros veszteséget okoznak a halászati, akvakultúra és turisztikai iparágakban. Azt is megállapították, hogy súlyosbítják a szárazföldi hőhullámokat, és felerősítik az olyan szélsőséges időjárási jelenségeket, mint a hurrikánok és viharok."
A Proceedings of the National Academy of Sciences folyóiratban megjelent tanulmány egy olyan modellt épített a tengeri felszíni hőmérsékletekről 1940 óta, amely eltávolította a klímaválság által okozott felmelegedést. Ezt aztán összehasonlították az óceánok tényleges méréseivel, hogy bemutassák, hogyan emelte meg a globális felmelegedés a hőmérsékletet. A nyári hőhullámokra összpontosítottak, mivel ezek érik el a legmagasabb hőmérsékletet, és ezért a legkárosabbak.
15-ről 50 napra
Az elemzés feltárta, hogy az 1940-es években évente körülbelül 15 napig tartott a szélsőséges hőség az óceán felszínén, de ez a szám globális átlagban közel 50 napra ugrott évente. Egyes régiókban, beleértve az Indiai-óceánt, a trópusi Atlanti-óceánt és a nyugati Csendes-óceánt, évente 80 hőhullámos nap van, vagyis minden ötödik nap.
A trópusokon a tengerek már eleve melegek, így a többlethő általában a hőhullámok időtartamát növeli. A hűvösebb tengerekben a többlethő az intenzitásukat is fokozhatja, ahogy azt a Földközi-tengeren és az Északi-tengeren is tapasztalták. (Portfolio)
