A moszkvai terrortámadás csak a kezdet lehet.
Bár 2015 után nemzetközi összefogással a Nyugat felszámolta az Irak és Szíria területén önkényesen elfoglalt és ott kialakított kalifátust, amely magát Iszlám Államnak (IÁ) nevezte, és az elmúlt évtizedek legdurvább rendszerét működtette, azonban teljesen nem tudta eltüntetni.
Miután a fő erőiket megsemmisítették, az IÁ maradéka szétspriccelt. Előszeretettel bújtak meg olyan helyeken, amelyek előzőleg az Al-Káida vezérének, Oszama bin Ládennek és kíséretének is menedéket nyújtottak. Ez pedig Afganisztán keleti része, az a törzsi zóna, amely Pakisztánnal határos, de igazán a pakisztáni hadsereg sem meri ellenőrzése alá vonni, ugyanis annyi a fegyveres, hogy rendet tenni a térségben lehetetlen vállalkozásnak tűnik.
Az Iszlám Államnak azonban még fennállása alatt volt már egy leágazása Afganisztánban. Ez pedig az Iszlám Állam Khorászán Tartomány nevű szervezet, röviden ISIS-K. A terroristacsoport 2015 januárja óta volt aktív, és állományát Irakból, Szíriából, Üzbegisztánból érkezett harcosokkal töltötték fel. Afganisztán mellett Pakisztánban erős az ISIS-K jelenléte. Tőlük még a nem különösebben ijedős tálibok is tartanak. Az Iszlám Állam különösen kegyetlen oldalága a tálibokat is puhányoknak tartja, sokkal radikálisabb fellépést várna el tőlük, és ez az erős hívószó sok tálibot csábított át soraikba. Persze ebben benne volt a tálibok pastu sovinizmusa is, vagyis utálják azokat, akik nem pastuk.
Nevükben a K betű Khorászán tartományt jelenti, amelynek van földrajzi és vallási jelentősége is. Földrajzilag egy olyan iszlám előtti ősi történelmi régióra utal, amely a mai Irán, Afganisztán, Pakisztán, Üzbegisztán és Tádzsikisztán egyes területeit foglalja magában. A szó perzsául azt a helyet, területet jelöli, ahol a nap kél. A legfontosabb iszlám jogforrásokban, a hadíszokban a Próféta állítólag azt mondta, hogy „ha meglátod a Khorászánból jövő fekete zászlókat, menj hozzájuk azonnal, mert köztük megtalálod a kalifát, a Mahdit.”
Mivel Khorászán az iszlám központi területeitől, vagyis a szent városoktól – Mekka, Medina, Jeruzsálem – keletre fekszik, így azonosítható a dzsihadista magyarázat. Tehát Khorászán olyan szimbólum, amely egy győztes, legitim és igazságot képviselő csoportot jelképez, amelyet minden muszlimnak kötelessége elfogadni.
Közép-Ázsiában is népszerűek
Érdekes, hogy az átszivárgás már jó ideje megkezdődött Afganisztánból az azzal határos üzbég, tádzsik és orosz területek felé. Még az amerikai kivonulás idején is hallatták hangjukat, különösen azzal a kegyetlen robbantással, amelyet 2021-ben a kabuli repülőtér ellen követtek el, és amelyben majdnem 200 ember vesztette életét, köztük 13 katona, akiknek a dolga a reptér biztosítása volt.
Amira Jadoon könyvében írja le azt a folyamatot, ahogyan áttették működési terepüket Közép- és Dél-Ázsiába. Megvetették lábukat Pakisztán nyugati részén, Beludzsisztánban is, és ők voltak felelősek egy tavalyi pakisztáni választási nagygyűlésen végrehajtott merényletért, amelyben hatvanan haltak meg.
Idén januárban pedig szintén az ISIS-K vállalta magára a felelősséget azért a kettős merényletért, amelyet az iráni Kerman város temetőjében követtek el, ahol ezrek emlékeztek a négy évvel korábban Bagdad mellett, az amerikaiak által meggyilkolt iráni főtisztre, Kászem Szulejmánira. A tömegben végrehajtott robbantások nyomán 90 halott és több 200 sebesült maradt a helyszínen.
Felkészül Európa
Terrorizmusszakértők attól tartanak, hogy a Moszkvában, a Crocus City Hallban végrehajtott vérengzés áttörés az ISIS-K számára. Egyfelől kiderült, hogy az orosz elhárítás szeme láttára végeztek átfogó felderítést a létesítményben több alkalommal is, másfelől az elfogott négy elkövető mind tádzsik volt.
Oroszországban a hatóságoknak már többször meggyűlt a bajuk a volt utódállamokból érkező szélsőségesekkel, elsősorban tádzsikokkal, üzbégekkel és kirgizekkel. 2017-ben üzbég öngyilkos merénylő robbantotta fel magát Szentpéterváron a metróban, ahol 15-en meghaltak. 2024 márciusában Kaluga régióban végeztek az orosz biztonságiak (FSZB) emberei az ISIS-K két tagjával, akik egy moszkvai zsinagóga felrobbantását tervezték.
De érdemes emlékezni arra is, hogy tíz éve, az akkor éppen még létezett Iszlám Állam vezetője, Abu Bakr al-Bagdadi, az USA-t és Oroszországot nevezte meg mint legfőbb ellenséget, az oroszokat vélhetően az Asszad-rendszer túléléséhez nyújtott segítség miatt. Egy évvel később az IÁ egyik szervezete vállalta a felelősséget, amikor a Sínai-félsziget felett felrobbant az orosz turistákkal zsúfolt charterjárat, amely Sarm el-Sejkből tartott Szentpétervárra, és a fedélzeten utazó 224 ember mindegyike életét vesztette egy pokolgép okozta robbanás következtében.
A moszkvai támadás után most sokan attól tartanak, hogy a terroristák számára a nyár egyik kínálkozó alkalma a párizsi olimpiai játékok lehetnek. Nem véletlenül emelték a terrorveszély elleni készültség szintjét a legmagasabbra a francia fővárosban. Gabriel Attal kormányfő azt mondta:
Több ezer katonával növeljük a terroristaellenes egységek létszámát, mert az iszlamista fenyegetés valós, és folyamatosan elemezzük, illetve készülünk fel az újabb és újabb lehetséges forgatókönyvekre.
Ugyanakkor a francia belügyminiszter arról beszélt, hogy az olimpiai játékok biztonsága továbbra is a legfontosabb prioritás a francia hatóságok számára. Gérald Darmanin szerint a játékok előtt egymillió embert vetnek alá ellenőrzésnek, és 89 ezren már átestek a vizsgálaton.
Darmanin hozzátette, hogy a biztonsági erőfeszítések és a figyelem egyik fő fókusza továbbra is a Szajnán tervezett megnyitóünnepség. A fenyegetések kockázatának enyhítése érdekében folyamatosan csökkentették a rendezvényen részt vevők számát.
Ugyanis az olimpiák történetében először a ceremóniát stadionon kívüli szabadtéri helyszínen tartják, ahol csaknem hat kilométeres szakaszt kell majd ellenőriznie a francia rendőrségnek. A folyóparton mintegy háromszázezer néző gyűlhet össze, szemben a kezdetben kalkulált hatszázezres, félmilliós tömeggel. (Index)
