Csütörtökön lezárult az utóbbi évek egyik legsúlyosabb korrupciós büntetőperének egyik fejezete, a főszereplőkről, Völner Pálról és Schadl Györgyről áprilisban döntenek.
A Fővárosi Ítélőtáblán döntés született azokról a vádlottakról, akik bűnösnek vallották magukat a Völner Pál volt igazságügyi államtitkár és Schadl György volt végrehajtó elnök főszereplésével zajló büntetőügyben.
A huszonkét vádlottat felsorakoztató perben tízen ismerték be bűnösségüket, csütörtökön több végrehajtót és néhány olyan vádlottat ítélt el jogerősen a bíróság, akik fellebbeztek az első fokú ítélet ellen – foglalta össze a 24.hu.
A cikk emlékeztet rá, hogy mindez elsősorban a bűnügyi felügyeletben lévő – mára viszonylag szabadon mozgó – Schadl György helyzetét nehezíti.
Az említett tíz vádlott közt van ugyanis az a hat önálló bírósági végrehajtó, akik beismerték, hogy kinevezésükért cserébe fizettek a végrehajtók elnökének.
A most elítélt vádlottak mindegyike felfüggesztett börtönbüntetést kapott első fokon, akkor mindannyian némileg enyhébb büntetést kaptak annál, amit az ügyészség indítványozott nekik. Ennek ellenére többen fellebbeztek, így került az ügy a Fővárosi Ítélőtáblára.
A beismerő vallomást tett végrehajtók ellen hivatali vesztegetés volt a vád, 3 illetve 4 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték őket, továbbá ötmillió forint pénzbüntetésre, valamint öt évre eltiltották őket a végrehajtói foglalkozástól. Az ügyészi indítvány eredetileg minden, a jogi végzettséghez kötött foglalkozástól eltiltotta volna a végrehajtókat.
A Fővárosi Ítélőtábla csütörtöki döntésében tovább enyhített az ítélet egyes részein.
A végrehajtók közül többen kisebb pénzbüntetést kaptak, és részletfizetést is engedélyeztek számukra. Többeknek megfelezték a büntetést: ötmillióról két és fél millió forintra enyhítették a fizetendő összeget, amit 21 havi részletben fizethet meg az elítélt.
A tanácsvezető bíró szóbeli indoklása szerint az enyhítésnél figyelembe vették, hogy van olyan egykori végrehajtó, aki regisztrált álláskereső, valamint egyikük esetében sem volt szó az átlaghoz képest eltérő vagyoni helyzetről. (Economx)