Toronymagasan vezetjük a vámbevételekkel bűvészkedő tagállamok listáját és sok pénzügyi ajánlást kapunk az uniós támogatások visszafizetésére is.
Magyarország továbbra is az uniós pénzekkel elkövetett csalások és szabálytalanságok élvonalában van, derül ki az Európai Unió Csalás elleni Hivatalának (OLAF) friss jelentéséből, amely a tavalyi évről készült. Az OLAF 2023-ban 11 vizsgálatot folytatott nálunk, amelyek közül öt zárult ajánlással.
Ezzel a teljesítménnyel a 27 tagállamból
a harmadik helyen állunk, holtversenyben Olaszországgal, és csak Románia (16), valamint Bulgária (14) előz meg bennünket.
A helyzet valamelyest javult 2022-höz képest, amikor még Magyarország volt sorrendben az első, messze megelőzve a második Olaszországot. A kedden közzétett beszámoló nem tér ki rá, hogy az uniós hivatal milyen ügyekben vizsgálódott nálunk, mekkorára becsülte a károkozás mértékét és hogy milyen ajánlásokat tett a hatóságoknak.
Az OLAF ajánlásainak többsége általában az uniós források visszafizetésére vonatkozik. Tavaly a 27 tagországban összesítve több mint egymilliárd euró megtérítését javasolta csalás, korrupció vagy egyéb jogellenes tevékenység miatt.
Ha az uniós hivatal bűncselekmény alapos gyanúját állapítja meg, felkéri a tagállami igazságügyi hatóságokat, hogy fontolják meg bírósági eljárás megindítását. Mint a kimutatásból kiviláglik, 2019-2023 között Magyarországon volt a legmagasabb a függőben lévő ügyeknek a száma, amelyekben az illetékesek még nem hoztak határozatot eljárás megindításáról.
Ez idő alatt 15 ügyben nem lépett az ügyészség, háromban pedig megszületett a döntése: egyet ejtett, kettőben vádat emelt.
A jelentés itt sem részletezi, hogy milyen esetekről van szó.
Mint az OLAF leszögezi, a tagállamok nem kötelesek követni az OLAF igazságügyi ajánlásait. A végrehajtás elmaradását indokolhatja, hogy az uniós és a nemzeti hatóságok eltérően értelmezik a közösségi jogot, illetve az, hogy az ügyészek nem tartják elegendőnek a bűncselekményre vonatkozó bizonyítékokat.
A Hivatal korlátozott vizsgálati hatásköre és gyakorlati korlátai miatt nem mindig lehet meggyőző bizonyítékot gyűjteni a bűncselekményekre vonatkozóan
- olvasható a jelentésben, amely szerint ilyenkor a nemzeti hatóságokra marad a további vizsgálódás.
Az OLAF vizsgálja az uniós költségvetés bevételi forrását jelentő vámokkal és bevételekkel elkövetett szabálytalanságokat és azok pénzügyi hatását. Ezen a téren Magyarország továbbra is listavezető,
2019-2023 között az így beszedett pénz 16,51 százaléka tűnt el, vagyis hiányzott a közös büdzséből azért, mert egyes cégek a valóságosnál kisebb importot jelentettek.
(Népszava)
