Bár a kabinet tavaly még meglehetősen optimista volt a magyar gazdaság növekedését illetően, most úgy tűnik, hogy valamit nagyon rosszul láttak.
A magyar gazdaság 2024 első negyedévében tapasztalt rövid fellendülés után a második negyedévben a GDP 0,2 százalékkal csökkent az előző három hónaphoz képest. Az éves szintű növekedés ugyan 1,5 százalékos volt, de az előzetes adatok csalódást keltő belső keresletre utalnak. Az ING friss elemzése szerint a szolgáltatások voltak a törékeny fellendülés elsődleges hajtóereje. A kormány által várt 1,8-2,2 százalékos bővülésnél is alacsonyabb lehet a növekedés 2024-ben. A BNP Paribas szerint bár szükséges lenne egy költségvetési stimulus, a büdzsé állapota ezt nem teszi lehetővé – írja cikkében a Portfolio.
A lap felidézi, a tavalyi év során a magyar kormány még 4 százalékos vagy annál magasabb növekedést remélt, amit áprilisban lefelé módosítottak. A gyenge utolsó negyedéves GDP-adatok és a januári részadatok eloszlatták a gyors felpattanás reményét. Az éves átlagos növekedést befolyásolta az előző év végi teljesítmény, így az áthúzódó hatás kisebb lett. Emellett a lakossági fogyasztás és az export növekedése is elmaradt a várakozásoktól.
A magyar gazdaság gyenge adatait főként Németország rosszabb teljesítményével magyarázzák: különösen a két ország feldolgozóiparának és járműgyártási alágazatának vergődése okozott problémát. Az ING szerint májusban havi szinten 1,1 százalékkal, éves szinten pedig 4,9 százalékkal csökkent az ipari termelés Magyarországon. A gyenge külső kereslet hozzájárult a kilátások romlásához; a teljes rendelésállomány éves összevetésben 23,9 százalékkal csökkent.
Az ING szerint decemberre jelentős mértékben nőhet a folyó fizetési mérleg többlete. Ugyanakkor a lakossági fogyasztás továbbra sem mutat élénkülést; ezt részben az inflációs időszak miatt megjelenő óvatossági motívummal magyarázzák. Májusban mindössze 0,1 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom havi szinten és csak 3,6 százalékkal éves szinten.
A munkaerőpiacon viszont egyelőre nincsenek problémák: júniusban például javult a munkanélküliségi ráta (4,3 százalék). A bérek növekedése májusban éves szinten gyorsult (14,8 százalék), ami potenciális kockázatot jelenthet az inflációra nézve. Júniusban enyhén csökkent az infláció (3,7 százalék), de hosszú idő után először emelkedett újra a maginflációs ráta. Az ING várakozásai szerint mindkét mutató jelentősen emelkedik majd decemberre.
A Portfolio cikke szerint a kedvezőtlen gazdasági környezet miatt szükséges lenne gazdasági stimulust adni olcsó hitelekkel vagy állami támogatásokkal. Júniusban azonban már jelentős költségvetési hiány volt tapasztalható (108 milliárd forint), így a magyar gazdaság területén nincs mozgástér ilyen intézkedésekre. Az ING várakozásai szerint pedig év végére GDP-arányosan akár 5 százalék is lehet a hiány mértéke. Ráadásul az Európai Bizottság javaslatára túlzottdeficit-eljárás indult Magyarországgal szemben júliusban, ami aggodalomra adhat okot annak ellenére is hogy rövid és középtávon fenntartható marad az államadósság.
Összességében tehát számos tényező befolyásolja negatívan a magyar gazdaság kilátásait: gyenge belső kereslet mellett külső piacokon is nehézségekkel kell szembenézniük vállalatainknak; miközben költségvetési mozgástér korlátozott marad rövid távon – áll a Portfolio cikkében. (168.hu)